Ukrajna szerda reggeltől bevezeti a hadiállapotot

Petro Porosenko ukrán elnök hadiállapotot rendelt el hétfőn Ukrajna egész területére, mégpedig november 28-tól kezdődően. Az intézkedést hétfő este az ukrán parlament is megszavazta azzal a változtatással, hogy nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be. Az államfő azt ígérte, hogy a rendelet nem irányoz elő a polgárok jogaival és szabadságjogaival kapcsolatos semmilyen korlátozást, az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetése szerint a vonatkozó törvény mindazonáltal számos jogkorlátozást lehetővé tesz. Az előterjesztést 276 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban.

Porosenko a plenáris ülésen felszólalva elmondta, hogy megváltoztatta az előterjesztését, és nem az egész országban indítványozza bevezetni a hadiállapotot, hanem csak az Oroszországgal, valamint a Moldovához tartozó, Ukrajna által el nem ismert szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal határos, illetve a Fekete és az Azovi-tengerpart mentén fekvő megyékben. Ezek a következők: Odessza, Mikolajiv, Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk, Donyeck, Szumi, Harkiv, Csernyihiv és Vinnicja. Eszerint a fővárosban, Kijevben nem lép életbe a hadiállapot.

A hadiállapot – amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot – az elnöki rendelet alapján november 28-án, helyi idő szerint reggel 9 órától lép életbe és harminc napig, azaz december 27-ig tart.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a hadiállapottal járó intézkedések egyike sem irányozza elő a polgári jogok korlátozását, vagy éppen a cenzúra bevezetését, továbbá a választásokat is megtartják a tervezett, március végi időpontban. A rendelkezés bírálói ugyanis rögtön azt vetették az elnök és kormányának szemére, hogy hatalmát a hadiállapot bevezetésével akarja megtartani.

Porosenko kijelentette, hogy a rendeletben elsődlegesen a különböző katonai intézkedésekre vonatkozó kérdések szerepelnek: azok az emberi, katonai, pénzügyi tényezők, amelyek az országot ért támadás esetén lehetővé teszik Ukrajna számára az összes forrás mielőbbi mozgósítását. Hozzátette, hogy nem szándékozik teljes vagy részleges mozgósítást elrendelni, de ez a lehetőség is nyitva áll arra az esetre, ha Oroszország tovább eszkalálja a helyzetet.

Kijev, 2018. november 26.
Petro Porosenko ukrán elnök beszédet mond a parlament rendkívüli ülésén Kijevben 2018. november 26-án. Az ukrán parlament Porosenko javaslatára megszavazta a hadiállapot bevezetését a Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt, azzal a változtatással, hogy nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be, mégpedig 30 napos időtartamra.
MTI/EPA/Sztepan Franko

Az UNIAN írása szerint azonban a hadiállapotra vonatkozó törvény számos korlátozó intézkedést tesz lehetővé, lévén az országra veszélyt jelentő fenyegetések elhárításához szükséges különleges hatáskörrel ruházza fel a kormányzatot. Ez pont azt jelenti, hogy egyebek közt ideiglenesen korlátozható a jogi és magánszemélyek szabadsága és jogai:

A rendkívüli állapot e formája felhatalmazza a hatóságokat egy különleges beutazási és kiutazási rendszer bevezetésére, az állampolgárok, külföldiek és hontalanok, illetve gépjárművek szabad mozgásának korlátozására, továbbá lehetőséget biztosít az állampolgárok okmányainak ellenőrzésére, szükség esetén pedig ingóságaik, gépjárműveik és lakhelyük átvizsgálására.

A kormányzatnak lehetősége nyílik a vállalatok, intézmények és szervezetek munkaerejének és forrásainak védelmi célú felhasználására, üzemidejük megváltoztatására, más típusú gyártási tevékenység bevezetésére, illetve a munkavégzés feltételeinek átalakítására (az érvényes munkajogi törvényekkel összhangban). Az UNIAN ismertetése szerint a kormányzat telekommunikációs vállalatok, így a média tevékenysége felett is átveheti az ellenőrzést.

Az ukrán hatalom korlátozhatja politikai pártok és civil szervezetek tevékenységét is, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az sérti Ukrajna szuverenitását. A hatóságok betilthatnak békés gyülekezéseket, tüntetéseket, felvonulásokat és más tömegrendezvényeket, továbbá tilos választásokat vagy népszavazást tartani, sztrájkolni és alkotmányt módosítani.

A hatóságok emellett bevonhatják az engedéllyel tartott lő- és vágófegyvereket, kijárási tilalmat rendelhetnek el, illetve korlátozhatják a jogi és magánszemélyek tulajdonjogát is – a kormányzat védelmi célból kisajátíthat magántulajdont. Az UNIAN megjegyezte, hogy a hatályos törvények előírják a kártérítést a magántulajdon kisajátításáért, illetve annak visszaszolgáltatását a rendkívüli állapot után.

Hadiállapot idején sem korlátozhatóak az alapvető emberi jogok, így az élethez, a szabadsághoz, a magánélethez, a lakhatáshoz, a törvény előtti egyenlőséghez és az emberi méltósághoz való jogok.

  • Előzmények
Az ukrán haditengerészet vasárnap este arról adott hírt, hogy Oroszország tüzet nyitott hajóira a Kercsi-szorosnál, majd az orosz különleges egységek három ukrán hajót elfoglaltak. A hadihajók az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötőjébe tartottak. Az incidensben hat ukrán tengerész megsebesült. Kicsivel korábban egy orosz határőrhajó állítólag szándékosan nekiment egy ukrán hadihajónak Odessza és Mariupol között. Petro Porosenko ukrán elnök az eseményeket követően összehívta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot, és a hadiállapot bevezetését javasolta a parlamentnek.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Kérdéses, hogy megtartják-e a Brexit-szavazást

Egybehangzó hétfői brit médiaértesülések szerint a brit kormány elhalasztja az eredetileg keddre kitűzött alsóházi szavazást a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról. A Downing Street szóvivője hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján még azt mondta, hogy a szavazást a terveknek megfelelő időpontban, kedd este megtartják.

Read More »

Pasinján pártja tarolt az örmény előrehozott választáson

Nikol Pasinján ügyvezető kormányfő Én lépésem elnevezésű pártszövetsége szerezte meg a szavazatok 70,43 százalékát a vasárnap Örményországban tartott előrehozott parlamenti választásokon. A korábban kormányzó Örményország Köztársasági Pártja a voksok 4,7 százalékával nem érte el a törvényhozásba kerüléshez szükséges 5 százalékos küszöböt.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás