A Balkánon is alakul a kereskedelmi háború

A koszovói kormány szerdán úgy döntött, hogy száz százalékra növeli a Szerbiából érkező termékek vámját – közölte a Twitteren Enver Hoxhaj koszovói miniszterelnök-helyettes. A lépésre reagálva Aleksandar Vucic szerb elnök szerda estére összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, majd azt mondta: a koszovói döntés hátterében az áll, hogy Pristina így akar nyomást gyakorolni Belgrádra és Brüsszelre.

Enver Hoxhaj azt írta: Szerbia folytatja agresszív kampányát Koszovó ellen a nemzetközi színtéren, és aláássa a kapcsolat rendezését célzó folyamatot, ezért érdekeinek megvédése érdekében Koszovó 100 százalékra emeli a szerb termékek vámját. További lépések is várhatók a közeljövőben – tette hozzá.

A Koha Ditore című pristinai napilap internetes oldalának beszámolója szerint a vámnövelést Endrit Shala kereskedelmi miniszter javasolta, és Ramush Haradinaj kormányfő is támogatta. Haradinaj a Koha Ditore információi szerint azt mondta, hogy a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) Belgrád és Pristina között nem működik, ugyanis Koszovót hosszú ideje akadályozzák egyebek mellett a szállításban, ezért lépnie kellett.

A koszovói kormány a szerbiai termékek mellett a Bosznia-Hercegovinából érkező áruk vámját is 100 százalékra növelte. A vámemelés azokra a termékekre nem vonatkozik, amelyeket ugyan Szerbiában és Boszniában állítanak elő, de más nemzetközi cégek termékeinek számítanak.

A koszovói lépést a szerb sajtó úgy értelmezte, hogy az feltehetőleg válasz arra, hogy a kis balkáni államot egy nappal korábban nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. Pristina sajnálatát fejezte ki az eredmény közzétételét követően, míg Belgrád üdvözölte és győzelemnek nevezte a döntést. Pristina szerint több ország a szerbiai lobbizás miatt nem szavazta meg Koszovó felvételét.

Aleksandar Vucic szerint viszont a pristinai lépésnek nem az Interpolhoz van köze, ugyanis a vámok megnövelése négy célt szolgál. Az államfő a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) szerda esti híradójában kiemelte:

  • Pristina nyomást akar gyakorolni Belgrádra, hogy az elismerje Koszovó függetlenségét.
  • Ezen felül így akarnak etnikai tisztogatást végrehajtani Koszovóban, vagyis el akarják üldözni az ott élő szerb kisebbséget.
  • Harmadik célként Vucic azt nevezte meg, hogy Koszovó így akar nyomást gyakorolni a nemzetközi szereplőkre annak érdekében, hogy eltöröljék a koszovói állampolgárokkal szembeni uniós vízumkényszert.
  • Végül pedig Pristina összeütközésekre és destabilizációra törekszik a térségben.

Vucic kijelentette: Belgrád nem tesz hasonló mértékű válaszlépéseket, a reakció békés, komoly és felelősségteljes lesz.

Ivica Dacic külügyminiszter ellenséges lépésnek nevezte Koszovó döntését, és kijelentette: kereskedelmi háborúról van szó, amely egyrészt Szerbia ellen, másrészt a nemzetközi közösség ellen irányul, mert így akarják rákényszeríteni őket arra, hogy elfogadják a követeléseiket.

Goran Rakic, a Koszovóban élő szerb kisebbség parlamenti képviselője szerint Pristina lépése a koszovói szerbek ellen irányul, és a célja, hogy elűzze Koszovó területéről az ott élő szerb kisebbséget. „Ez nem hivatalos hadüzenet a Koszovóban élő szerbeknek” – fogalmazott a politikus, aki Belgrádtól vár segítséget.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is elítélte Pristina döntését. Azt kérte a koszovói vezetőktől, hogy vonják vissza a vámemelést, mert az a CEFTA-megállapodás megszegését jelenti.

A koszovói kormány november 6-án egyszer már minden előzmény nélkül tíz százalékkal megnövelte a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját, akkor ezt azzal indokolták, hogy Pristina így volt kénytelen válaszolni „Belgrád destruktív viselkedésére”. Erre válaszul Szerbia bejelentette: felfüggeszti a tárgyalásokat Koszovóval.

Rasim Ljajic szerb kereskedelmi miniszter akkor protekcionizmusnak nevezte Pristina lépését, és szerinte erre az Európai Bizottságnak mindenképpen reagálnia kell. Véleménye szerint a védővám bevezetésével Koszovó felrúgta a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást.

Koszovó minden előzmény nélkül bekeményített

Szerbia és Koszovó nem tud egyről a kettőre jutni

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »