Trump ingoványos talajon lavírozik India és Pakisztán között

Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek és James Mattis védelmi miniszternek néhány igen bonyolult diplomáciai tánclépést kellett bemutatniuk az indiai szubkontinensen, szeptember első hetében tett látogatásuk során. A gond csak az, hogy nem jártak teljes sikerrel.

Az indiai és a pakisztáni barátság

Azon túl, hogy Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök közt személyes feszültség is kialakult azután, hogy Trump utánozta – és ezáltal kigúnyolta – az indiai vezető akcentusát, az amerikai vezetés előtt ott áll a gordiuszi kérdés, hogy kivel kössön életre szóló barátságot a két ősellenség közül: Indiával vagy Pakisztánnal? A kettő közül melyik a hatékonyabb bástya a kínai terjeszkedés és a tálib fegyveresek ellen? És vajon melyik lenne a megbízhatóbb kereskedelmi partner?

  • A múlt heti amerikai vizitnek nem „ágyaztak meg” rendesen
Januárban Trump azzal vádolta Pakisztánt, hogy annak ellenére, hogy az Egyesült Államok „bolond módjára több mint 33 milliárd dollár segélyt adott Pakisztánnak az elmúlt 15 évben, cserébe nem kapott mást, csak hazugságokat és megtévesztést”, valamint hogy „Pakisztán biztonságos otthont ad azoknak a terroristáknak, akikre mi Afganisztánban vadászunk”.

Az USA ezért felfüggesztette a Pakisztánnak nyújtott biztonsági támogatás nagy részét, azaz 500 millió dollárt. Ezután szeptember 1-jén a Pentagon hasonló okokra hivatkozva visszavonta a további 300 millió dolláros katonai segítséget, így a teljes összeg 800 millió dollárra emelkedett.

Pakisztánban azonban nemrég új miniszterelnököt választottak, ezért Mike Pompeo úgy gondolta, az ország megérdemli a tiszta lapot. Imran Hán pakisztáni kormányfő – Pompeóval Iszlámábádban folytatott megbeszélése után – derűlátóan nyilatkozott az Egyesült Államokkal való kapcsolatok újraindításáról. „Született optimista vagyok” – jelentette ki az egykori krikettsztár, aki a múlt hónapban tette le a hivatali esküt.

Pompeo sokkal óvatosabban fogalmazott a találkozó kapcsán: „Hosszú út áll még előttünk, sok tárgyalást kell lefolytatnunk. Itt az ideje, hogy bizonyítsuk egymásnak elkötelezettségünket. Sokszor tárgyaltunk és kötöttünk egyezményeket, de nem vagyunk képesek megvalósítani őket.”

Mindenesetre egy biztos: sok időbe fog telni, mire újra elkezdenek csörgedezni az amerikai katonai segélyek.

A probléma az, hogy Pompeo ezután rögtön Újdelhibe utazott tovább, ahol Mattis csatlakozott hozzájuk, és ahol aláírták az Egyesült Államok és India közötti fegyvereladásról szóló, kulcsfontosságúnak ítélt szerződést, amellyel India csúcstechnológiájú katonai eszközöket vásárol Washingtontól. Ez pedig csak tovább szította a feszültséget India és Pakisztán között.

A két ország 71 évvel ezelőtt vált függetlenné és ezzel egy időben egymás ellenségévé. És lévén mára mindkettő jelentős nukleáris arzenálokat irányít, rivalizálásuk jelentős eleme az ázsiai stratégiai egyenletnek.

Az USA-val most aláírt Kommunikációs, Együttműködési és Biztonsági Egyezmény (COMCASA) kulcsfontosságú védelmi technológiához és magas biztonsági fokú kommunikációs technológiához juttatná Indiát a két ország hadserege közti szorosabb együttműködés keretében. Az Egyesült Államok csak kevesebb, mint harminc országgal kötött hasonló megállapodást.

Újdelhi, 2018. szeptember 6.
James Mattis amerikai védelmi miniszter, Mike Pompeo amerikai, Szusma Szvaradzs indiai külügyminiszter és Nirmala Sitharaman indiai védelmi miniszter (b-j) a megbeszélésüket követően Újdelhiben 2018. szeptember 6-án. (MTI/EPA/Haris Tjagi)

A történelminek számító egyezmény időzítése, amely magában foglalja az első, 2019-re tervezett közös hadgyakorlatot India keleti partjainál, aligha lehetett véletlen. Trump – a táliboknak nyújtott pakisztáni segítség miatti gyalázkodásával – nyilvánvalóan olyan labdát dobott fel, amelyet India bolond lett volna nem megragadni.

„India támogatja Trump elnök dél-ázsiai politikáját” – mondta Szusma Szvaradzs indiai külügyminiszter, majd hozzátette, hogy teljes mértékben egyetértenek az amerikai elnök szavaival, mondván „a pakisztáni terrorizmus fenyegetése hatással volt Indiára és az Egyesült Államokra is”.

Akkor mi a probléma?

Az, hogy két igen fontos kérdés megoldatlan maradt: India ugyanis történetesen hajlamos figyelmen kívül hagyni az Oroszország és Irán ellen hozott amerikai szankciókat. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy India 5 darab fejlett, Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer vásárlására készül Oroszországtól 5,8 milliárd dollárért, valamint továbbra is Irántól veszi az olajat. Mindeddig éppen ezért nem jöhetett létre a fent említett megállapodás az Egyesült Államokkal. Pompeo ezek kapcsán csak annyit mondott, hogy folynak a tárgyalások.

Ha India meghajol a washingtoni nyomás előtt és megszakítja a kapcsolatait Oroszországgal, nem lehetetlen, hogy a Kreml Pakisztán felé fordul és szorosabb – valamint bőkezűbb – kapcsolatot alakít ki vele, mint Indiával. Valójában Oroszország már lépett is az ügyben, és megállapodott Pakisztánnal a pakisztáni katonai tisztek orosz katonai intézményekben történő képzéséről. Ez csak a hab a tortán a 2 milliárd dolláros földgázvezeték mellett, amelyet Oroszország épített Pakisztánban, és amelyen keresztül egyre vonzóbb áron pumpálja az LNG-t az országba.

Közben Kína is mindent megtesz annak érdekében, hogy közelebb húzza magához szomszédját. 2013-as megnyitása óta A Kínai-Pakisztáni Gazdasági Folyosó jelentős kínai kölcsönöket jelent Pakisztánnak, amelyek elérték azt a szintet, amire Pompeo azt mondta: a Pakisztánba irányuló IMF-támogatásokat nem szabad felhasználni a kínai adósság visszafizetésére.

A gond természetesen az, hogy Trump India felé való billenése aligha fogja megakadályozni, hogy Pakisztán folyamatosan a szomszédos Kína, valamint Oroszország felé sodródjon. Trumpnak fel kellene ismernie, hogy a szubkontinensen vezető útja során egy olyan törékeny épületet rombolhat le, amelyet a Truman-adminisztráció óta a kényes elnöki kiegyenlítő cselekmények dúcolnak alá.

Forrás: Reuters / MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

< /*} */ ?>

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás