Merkel: az EU sorsa függhet a migrációs válság rendezésétől

Sok kihívással nézett már szembe az Európai Unió, de a migráció több lehet ennél, akár a közösség sorsát meghatározó kérdéssé válhat – mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A csütörtökön kezdődő EU-csúcson és a júliusi NATO-csúcson képviselendő német álláspontról szóló beszédében hangsúlyozta, hogy az EU kétféle módon kezelheti a migráció ügyét: vagy sikerül megerősítenie, hogy a közösséget az értékei és a multilateralizmusba, a mindenkinek megfelelő megoldást a középpontba állító szemléletmódba vetett hit vezérli, “vagy pedig senki sem fog többé hinni abban a rendszerben, amely erőssé tett minket”.

“Nem tartunk még ott, ahol szeretnénk”, ezért az EU-csúcson az eredeti tervekkel szemben még nem alkotnak új, közös menekültügyi rendszert – tette hozzá a német kancellár. A területet szabályozó hét uniós irányelv közül öt ügyében “többé-kevésbé” egyetértenek a tagállamok, de további politikai egyeztetések kellenek a menedékjogi kérelmek elbírálását szabályozó közös előírásokat rögzítő irányelv és az úgynevezett Dublin IV. rendelet elfogadásához, amely tartalmazza a menekültek és migránsok tagállamok közötti szolidáris elosztását – mondta.

Kiemelte: sokan kifogásolják, hogy nincs egység az EU-ban, és a közös menekültügyi rendszer három éve várat magára, de ez nem teljesen igaz, mert mindenki egyetért abban, hogy vissza kell szorítani az illegális migrációt és ha ez sikerül, államközi szerződéseket kell kötni a migráció legális lehetőségeiről.

Ezért az EU valamennyi tagjára vonatkozó menekültügyi rendszer megalkotásáig össze kell fogniuk azoknak az országoknak, amelyek már most készen állnak az együttműködésre. Ez a “tenni akarók szövetsége”, amely ugyan nem tökéletes megoldás, de “a migráció jobb ellenőrzésének és irányításának kezdete” – mondta Angela Merkel. Ennek a szövetségnek is a multilaterális megközelítés alapján kell tevékenykednie, és dolgoznia kell azon, hogy ne nehezedjék aránytalanul nagy teher az EU külső határán fekvő tagországokra, ahol megérkeznek a menedékkérők a közösség területére.

Berlin, 2018. június 28.
Angela Merkel német kancellár ismerteti az e napi EU-csúcson és a júliusi NATO-csúcson képviselendő német álláspontot a szövetségi parlament alsóháza, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. június 28-án. (MTI/EPA/Clemens Bilan)

A Németországba belépni szándékozó, máshol már regisztrált menedékkérők visszafordítása körüli, kormányon belüli vitákkal kapcsolatban megerősítette, hogy továbbra is ellenzi belügyminisztere, Horst Seehofer álláspontját, amely szerint EU-s vagy két-, illetve többoldalú megállapodások híján egyoldalú, nemzeti szintű határigazgatási szigorításokat kell bevezetni. Mint mondta, az uniós jog a német jog felett áll. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a menedékkérők nem dönthetik el, melyik tagországban nyújtják be kérelmüket.

Angela Merkel a NATO-csúcsról szólva kiemelte, hogy Németország továbbra is elkötelezett védelmi kiadásai növelése mellett és a szövetség legaktívabb tagjai között marad. Ezt jelzi az is, hogy a tervezett két új főparancsnokság közül az egyiket Németországban, Ulmban állítják fel.

A tanácskozás egyik fő témájával, a NATO és Oroszország kapcsolatáról elmondta, hogy folytatni kell a két irányt követő politikát, azaz erősíteni kell a szövetség védelmi képességét, de mindig készen kell állni a párbeszédre Moszkvával.

A görög miniszterelnök kész az egyezségre Merkellel

A görög miniszterelnök hajlandó olyan megállapodást kötni Angela Merkel német kancellárral, amely megkönnyítené Németországnak a menedékkérők visszajuttatását Görögországba.

Alekszisz Ciprasz a Financial Times című londoni gazdasági napilap csütörtöki számának nyilatkozva kijelentette: ha ez segít, Athén “nem csinálna belőle gondot”, ha “néhányan” visszatérnének Németországból. Ciprasz szerint Európa ezzel megüzenné az embercsempészeknek is, hogy szembeszáll az illegális migrációval.

A görög külügyminiszter azt mondta: hajlandó olyan külön megállapodásra is Berlinnel, amely korlátozná az Európai Unió déli határaira érkező, majd Németország felé tovább induló menekültek mozgását Európán belül.

A Financial Times által név nélkül idézett EU-diplomaták szerint Németország megkereste Olaszországot, Görögországot és összes közvetlen szomszédját hasonló kétoldalú megállapodások céljával, valamint “potenciális pénzügyi ösztönzők” ajánlatával azoknak a “frontországoknak”, amelyekre súlyos teher hárul a migráció miatt. A brit lap egyik uniós forrása szerint Berlin segítséget ajánlott Rómának a gondokkal küszködő olasz bankrendszer “kitisztításához” a menekültek mozgását korlátozó megállapodás fejében, de az idézett illetékes közölte: kétli, hogy egy ilyen egyezség működőképes lenne.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás