A Moszkva környékén élők lassan belefulladnak a szemétbe

Moszkvából kukásautók tömkelege szállítja folyamatosan a szemetet a főváros környékén lévő hulladéklerakókba. Az így keletkező hulladékhegyek káros gázokat bocsátanak ki, valamint szennyezik a közeli vizeket, veszélyeztetve a Moszkva vonzáskörzetében élőket, akiknek pedig nagyon kezd ebből elegük lenni.

Az elmúlt hat hónapban legalább nyolc Moszkva körüli kisvárosban és faluban törtek ki szemétlerakók elleni tiltakozások. Elemzők szerint pedig ezeket a „lázadásokat” nem kellene figyelmen kívül hagyni, ugyanis ezek potenciálisan nagyobb kihívást jelenthetnek Putyin számára, mint a demokráciapárti aktivisták.

Újjáéledő állampolgári aktivizmus

Az orosz aktivisták egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve azóta, hogy Putyin 2012-ben visszatért hivatalába. A 2011-es választási csalás nyomán tartott tömegtüntetések óta viszonylag kevés a tiltakozás. A környezetvédelemmel és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó, régóta fennálló, nem kormányzati csoportokat, amelyek részben külföldi finanszírozásokra támaszkodnak, az orosz igazságügyi minisztérium „külföldi ügynökké” nyilvánította.

Ugyanakkor a Kreml több olyan patriotikus és apolitikus kezdeményezést támogat, amelyet elfogadhatónak talál. Ilyenek például azok az ifjúsági csoportok, amelyek a második világháborús megemlékezéseket szervezik, valamint egyes szociális civil szervezetek, amelyek perifériára szorult csoportokat foglalkoztatnak, beleértve a fogyatékkal élőket és az árvákat.

Az 1990-es években a külföldi segélyek elárasztották Oroszországot, hogy az ország ebből finanszírozhassa a demokratikus átmenetet. Ezért a nyugati donorok prioritásait – az emberi jogokat és a környezetvédelmet – helyezték előtérbe. Jelenleg ezek a csoportok a túlélésért küzdenek.

2017-ben azonban – például Moszkvában és Szentpéterváron – egyre több olyan helyi kezdeményezés bontakozott ki, amely az „állampolgári büszkeség” igéje mögé bújva a zöldterületek megóvására, a szemétszedésre, az újrahasznosításra, valamint a város megszépítésére és történelmi megőrzésére hívták fel az emberek figyelmét. Ezek az erőfeszítések egy új megközelítést, „a mindennapi élet környezetvédelmét” képviselik, amely ilyen formában a kormány számára is elfogadható.

Azonban ezek a látszólag jóindulatú csoportok – és elvárásaik, miszerint a polgárok a kormányzattal együttműködve tudnák javítani az életminőséget – politikai fenyegetést jelenthetnek az oroszországi status quo számára.

A Minchenko Consulting orosz kutatási és PR cég egy nemrégiben kiadott jelentésében például rámutat arra, hogy „az egészség és a gyermekek két alapvető egyetemes érték”, amelyek veszélyeztetése tettekre sarkallhatja az amúgy fásult embereket.

Növekvő elégedetlenség a szeméttelepek miatt

Alapvetően minden probléma helyi, de Moszkva és hulladék-elhelyezési kihívásai túlméretezett befolyást gyakorolnak a környező térségre, ami viszont így könnyedén beindítja az aktivista tevékenységeket.

2010 óta, Szergej Szobjanyin polgármester vezetése alatt Moszkva dinamikus világvárossá alakult át, melyet az olaj és a városfejlesztés táplál. Moszkva növekvő lakossága és korlátlan fogyasztása pedig értelemszerűen több hulladékot jelent. A Greenpeace környezetvédelmi csoport jelentése szerint az orosz főváros évről évre 11 millió tonna hulladékot termel, azaz az összes orosz hulladék körülbelül egyötödéért felelős. Ráadásul a Moszkva által termelt szemétnek mindössze a 4 százaléka kerül újrahasznosításra.

A főváros életminőségének megőrzése érdekében a moszkvai kormány a környező térségbe továbbítja a kommunális hulladék legnagyobb részét – a Greenpeace adatai alapján ennek a szemétnek legalább a 90 százalékát szállítják a város külvárosi régióiban található lerakóhelyekre. A szovjet és a korai posztszovjet időszakban létrehozott hulladéklerakókat – ekkor még csak kis mennyiségű fogyasztói hulladék keletkezett – kibővítették, mégpedig gyakran úgy, hogy nem is értesítették a környéken élőket. A levegő minősége a hulladék bomlása során keletkező gázok miatt pedig egyre csak romlik.

Ráadásul a létrehozott hulladéklerakók mellett a közelmúltban, 2017 első felében 52 illegális szeméttelepet fedeztek fel a moszkvai régióban.

Ahogy a bűz és a közegészségügyi kockázatok – például a leginkább gyermekeket érintő légúti megbetegedések – egyre elviselhetetlenebbé válnak, az állampolgárok kezdik felismerni, hogy sem a regionális, sem a nemzeti kormányzati tisztviselőket nem érdekli a nyomoruk, annak ellenére, hogy többször felhívták a problémákra a figyelmüket.

A helyieknek ezért nem maradt más választásuk, minthogy felemeljék a hangjukat. Az elmúlt hónapokban több mint 1000 ember tüntetett legalább nyolc Moszkva vonzáskörzetében lévő kisvárosban és faluban. Az állampolgárok csoportos megmozdulásokat is szerveztek a VKontakte orosz közösségi oldalon: például petíciókat indítottak, lezárták az utakat a szemétszállító autók előtt, sőt éhségsztrájkokat is szerveztek.

Klin az egyik ilyen település. Egy itt élő tüntető szerint illegális a már megtelt lerakóba újabb szemetet hordani, és a városban érezhetően nem tiszta a levegő. Az egyik hulladékszállító autó vezetője megérti, hogy a környéken élők elkeseredettek, azt mondja, a sofőrök sem örömmel végzik a munkájukat, de nem tehetnek semmit, hiszen a szállítóleveleket hivatalosan állították ki, így nekik az utasítás szerinti helyre kell vinni a hulladékot.

Komoly egészségügyi gondok

Az egyik legnagyobb probléma Volokolamszk városában van, ahol már folyamatosak a lakossági tiltakozások. Mostanra itt nemcsak a bűz, hanem a felszabaduló gázok, a terjengő rothadás is elviselhetetlenné vált.

Egyre többen panaszkodnak arra, hogy tüneteket is okoznak a város mellett található szemétlerakó kipárolgásai. Kiütésekkel, légúti panaszokkal, emésztési problémákkal fordulnak elsősorban egymáshoz – kevesen vannak, akik elmennek orvoshoz, mert azt mondják: minek, úgysem mondják meg nekik az igazat, és amúgy sem fog változni semmi.

Aztán március 21-én több mint 50 Volokolamszkban élő gyermeket szállítottak kórházba mérgezéses tünetekkel. Ekaterina Volkova, a helyi oktatási főosztályvezető elmondta, hogy a tömeges megbetegedést valószínűleg a hulladékból felszabaduló hidrogén-szulfid okozta. A hivatalos mérések ugyanis kimutatták, hogy a vegyi anyag koncentrációja a városban tízszerese a megengedett legnagyobb értéknek.

Válaszul 6000 lakos – ez Volokolamszk lakosságának több mint egynegyede – az utcákon követelte, hogy zárják be a hulladéklerakót, ne pedig egyszerűen csak „korszerűsítsék”, ahogyan a kerületi hatóságok ígérték korábban.

A tiltakozók olyan mondatokat kiáltoztak, mint például: „Ne mérgezzetek tovább bennünket!” és „Ne öljétek meg gyermekeinket!”. A város polgármestere megígérte, hogy megpróbálja bezáratni a szeméttelepet. A város lakói azóta bíróságra vitték az ügyet.

Putyin az utolsó mentsvár

A tiltakozások mellőzése miatt az oroszországi politikai tekintélyrendszer gyengült az itt élő emberek szemében. A „vertikális hatalommegosztásnak” nevezett rendszerben a kormányzati tisztviselők sokszor egyáltalán nem válaszolnak a választóiknak, hanem politikai feletteseikhez fordulnak, így végül az ügy eljut Putyin elnökhöz. A nem válaszoló vagy inkompetens tisztviselők miatt a polgárok Putyinhoz fordulnak, aki megoldhatja problémáikat.

Az „Egyenes vonal Vlagyimir Putyinnal” rendszeres, minden évben megrendezett médiarituálé Oroszországban, amely során az elnök beszélget a néppel: négy-öt órán keresztül válaszol az előzetesen beküldött kérdésekre. 2017-ben Yelena Mikhailenko betelefonált és a szomszédságában lévő kuchinói hulladéklerakó káros kibocsátásai miatt panaszkodott, ami sok lakosnál émelygést és hányást okozott. Putyin nagyvonalúan, egy tollvonással bezáratta a kuchinói telepet.

A probléma gyors megoldása kedvező színben tüntette fel az elnököt, azonban aligha jelentett általános választ a moszkvai hulladék elhelyezésének problémájára. Valójában az, hogy Putyin elismerte: „az emberek törvényes negatív reakciója” volt, hogy bezárják a kuchinói hulladéklerakót, felbátorította a tüntetőket a többi szeméttelep közelében.

Eközben Moszkva regionális kormányzati tisztviselői óriási nyomást gyakoroltak a vertikálisan alattuk elhelyezkedőkre, hogy mindenáron szüntessék be a tüntetéseket, valamint tegyék lehetővé a hulladék folyamatos továbbítását. A felsővezetők a kerületi és városi tisztviselők letartóztatásával és tulajdon-elkobzással is fenyegetőztek, ha nem sikerül sürgősen elhallgattatni az embereket. Ezek a megfenyegetett kisebb tisztviselők szintén Putyinhoz fordultak segítségért.

Végül az elnök hatalma lehet a tét

Az a tény, hogy a szemét elleni tiltakozások mindkét oldalán úgy érzik az emberek, hogy kénytelenek közvetlenül az elnökhöz szólni, egyidejűleg szemlélteti Putyin teljhatalmát, valamint annak a kockázatát, hogy az elnök végül elszámoltathatóvá válik az alacsonyabb szinteken az alapvető kormányzás kudarca miatt.

A szemétpolitika az alapvetően nem politikai aktivizmust is képes a politikai rendszer kritikájává tenni. Ez a tendencia pedig ütést mérhet a Putyin rezsim legitimitására.

Mert amikor a kormány nem védi meg a polgárokat a mérgező kibocsátásoktól, és az utcára kell vonulniuk, hogy felhívják a figyelmet a problémára, joggal kezdhetik kérdezni: „Mire való a kormány, ha nem arra, hogy megoldja az ilyen gondjainkat?”

Forrás: CNBC / Euronews

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint előkerült az ír határkérdés

Pénteki belfasti beszédében Theresa May megerősítette, hogy London véleménye szerint az Európai Bizottság által javasolt megoldás vámhatárt hozna létre az Egyesült Királyságon belül, és ebbe "soha egyetlen brit miniszterelnök sem egyezne bele". Jobb megoldással viszont a britek sem álltak elő.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás