Forrong a nemzetközi diplomácia Jeruzsálem új státusza miatt

Jimmy Carter volt amerikai elnök nagyon rossz döntésnek minősítette az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetését, amely megakadályozhatja a független palesztín állam létrejöttét. A török elnök Washington döntését így jellemezte: az amerikai lépés a muzulmán világ elleni újabb műveletek “hírnöke”, az izraeli tetteket pedig eképpen: barbárság, banditizmus és állami terror. Az Iszlám Együttműködés Szervezete a gazdasági korlátozások bevezetéséről döntött Washington és az annak döntését támogató országok ellen.

 

“Nagyon rossz lépés” volt az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetése –  hangsúlyozta  Jimmy Carter volt amerikai elnök egy pénteki televíziós interjújában. Carter a keresztény tematikával foglalkozó CBN televíziónak adott interjút, amelyben a többi között a Trump-kormány Jeruzsálem státuszával kapcsolatos döntéséről is beszélt.  A köztiszteletnek örvendő exelnök rossz döntésnek minősítve az amerikai nagykövetség áthelyezését, leszögezte: ez szerinte visszaveti majd a palesztin-izraeli konfliktus “kétállami megoldását”, vagyis azt, hogy Izrael mellett létrejöjjön a független palesztin állam is.

A volt elnök kifejtette, hogy nem támogatja a radikális  Hamászt, hanem – ahogyan fogalmazott -“általában a palesztinokat” támogatja. Hangsúlyozta: politikai pályafutása során az egyik legfőbb célkitűzésének tartotta, hogy megbékélést teremtsen Izrael és szomszédjai között. “Ennek egyetlen módja szerintem az, ha a palesztinokkal tisztességesen bánnak és hagyják nekik, hogy saját államuk legyen Izrael mellett” – fogalmazott.
Jimmy Carter egyébként Észak-Koreával kapcsolatban is azt a tanácsot adná Donald Trump elnöknek, hogy “bánjon velük tisztességesen” és “semmiféle előfeltételt ne szabjon, hogy mivel értsenek egyet, és illessze be a tárgyalásokba az észak-koreaiak “alapvető kéréseit is”.  Hozzátette, hogy Donald Trump gazdasági nyomásgyakorlása Phenjanra “jótékony tényezőnek” bizonyult.
1978-ban  –   Jimmy Carter  elnöksége idején –  az ő közvetítésének  eredményeként  kötötte meg Camp Davidben a békemegállapodást Anvar Szadat egyiptomi elnök és Menáhem Begin izraeli kormányfő. Cartert 2002-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki,  az  elismerésben nagy szerepe volt az egyiptomi-izraeli békekötésnek is.

Teherán, 2018. május 18.
A jeruzsálemi Sziklamecsetet ábrázoló transzparenst tart egy irániak nõ az Izrael és az Egyesült Államok palesztinellenes politikáját ellenzõ tüntetésen Teheránban (MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Az Izraelhez fűződő gazdasági kapcsolatok megszakítását javasolta pénteken Isztambulban Haszan Róháni iráni elnök az 57 muzulmán országot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) rendkívüli ülésén.

Arra reagálva, hogy az Egyesült Államok hétfőn Jeruzsálembe helyezte át izraeli nagykövetségét, Róháni közölte: meg kell hozni Washingtonnal és “a cionista rezsimmel” szemben a megfelelő politikai, gazdasági és kereskedelmi óvintézkedéseket.

Az iráni elnök úgy fogalmazott: Teherán szorgalmazza, hogy a muzulmán országoknak és a világ valamennyi szabadelvű országának kormánya vizsgálja felül “a cionista rezsimmel” fenntartott politikai, gazdasági, kereskedelmi kapcsolatait, és szakítsa meg azokat, a “cionista cégekkel” szemben pedig alkalmazzon szankciókat”.

Róháni azt is javasolta, hogy az ENSZ-közgyűlés szervezzen egy külön ülést, amelyen felülvizsgálja Washingtonnak az izraeli nagykövetség áthelyezésére vonatkozó “jogtalan döntését”, valamint “a cionista rezsim által elkövetett bűntetteket”. Az iráni vezető szerint az OIC pénteki ülése követelje “Palesztina cionista megszállásának beszüntetését”.

Róháni egyúttal sürgette Izrael nukleáris fegyverállományának felszámolását. “Izrael minden globális értékre fenyegetést jelent” – vélte az iráni politikus.

Az OIC rendkívüli ülését a szervezet soros elnökeként Törökország hívta össze, mert az Egyesült Államok hétfőn Jeruzsálembe helyezte át izraeli nagykövetségét, és a Gázai övezet határkerítésénél ezt követően zajló tömegtüntetések során az izraeli erők 60 palesztint megöltek és több mint 2700-at megsebesítettek.
A pénteki csúcstalálkozón 56 tagország képviseltette magát, kilenc államfői, kettő alelnöki, három miniszterelnöki, három házelnöki, tizenhat külügyminiszteri, kettő pedig államminiszteri szinten.

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke a török sajtó értesülése szerint fülműtétje miatt nem szállhatott repülőgépre, így nem tudott részt venni a rendezvényen, helyette Rámi Hamdalláh miniszterelnök volt jelen.
Isztambulban tartózkodott azonban Omár el-Basír szudáni elnök is, aki ellen közel egy évtizeddel ezelőtt adott ki nemzetközi elfogatóparancsot a Nemzetközi Büntetőbíróság a Szudánban elkövetett népirtás és más háborús bűntettek gyanújával.

A második világháború koncentrációs táboraiban a legkülönfélébb kínzásoknak kitett emberek gyermekei napjainkban “még a náci módszereket is túlszárnyalva támadnak az ártatlan palesztinokra” – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken az Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) rendkívüli ülésén. Hozzátette: semmi különbség nincs a zsidókat 75 évvel ezelőtt Európában ért üldöztetés és aközött, amelynek a Gázai övezetben a palesztinokat teszik ki. “Kerekesszékesek és kisbabák legyilkolását másképp hogyan lehet megmagyarázni?” – tette fel a kérdést Erdogan.

A török államfő leszögezte: amit Izrael művel, az banditizmus, barbárság és állami terror. Izraelnek a nemzetközi igazságszolgáltatás előtt “feltétlenül meg kell fizetnie” – nyomatékosította.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtöki kijelentését megerősítve Erdogan jelezte: Ankara az ENSZ Közgyűlése elé viszi az ügyet. Az üldöztetés elítélése a megszálló Izraelt nem állítja meg – mutatott rá a török elnök.
 Erdogan azt is mondta, hogy az Egyesült Államok nem a megoldást, hanem a problémát jelenti a Közel-Kelet számára. Washington lépése a muzulmán világ elleni újabb műveletek “hírnöke”.

Az OIC ülése előtt néhány órával Isztambulban “Átok az üldöztetésre, támogatás Jeruzsálemnek” mottóval tüntetést tartottak, amelyen az Anadolu török állami hírügynökség szerint nagyjából 500 ezren vettek részt. A rendezvény kiemelt felszólalói között volt Erdogan, Binali Yildirim kormányfő, Ismail Kahraman házelnök, valamint a június 24-ei előrehozott elnök- és parlamenti választáson a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjával (AKP) szövetségben induló két párt vezetője. Yildirim beszédében népirtásnak és etnikai tisztogatásnak minősítette Izrael hétfői fellépését.
Az OIC-ülés zavartalanságáért 5200 rendőr felelt, míg a péntek délutáni tüntetést 14 900 rendőr biztosította.

A legfőbb ellenzéki erő, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) államfőjelöltje, Muharrem Ince pénteken azért bírálta Erdogant, mert nem bontja fel az Izraellel kötött megállapodásokat. Ince szerint az isztambuli tüntetést nem Palesztináért, hanem a választások miatt szervezték.

Gazdasági korlátozásokat kell bevezetni azon országok ellen, amelyek az Egyesült Államokhoz hasonlóan Jeruzsálemet ismerik el Izrael fővárosának és oda helyezik át izraeli nagykövetségüket – határozták el az Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) tagországai pénteken Isztambulban rendkívüli ülésük zárónyilatkozatában.

Az 57 muzulmán országot tömörítő OIC a dokumentumban egyúttal nemzetközi védelmet kért a palesztin nép számára a térségben, szükség esetén akár békefenntartó erők bevonásával.
A muzulmán országok arra szólították fel a nemzetközi közösséget és az ENSZ-t, hogy teljesítse kötelességét, és állítson fel nemzetközi vizsgálóbizottságot a Gázánál alkalmazott izraeli erőszakkal kapcsolatban.

A zárónyilatkozat szerint Washington hétfői lépése mindazonáltal nem változtat Jeruzsálem státuszán.

Törökország álláspontja szerint az izraeli-palesztin válság rendezésekor ki kell kiáltani egy független és szuverén palesztin államot az 1967-es határokon belül, fővárosa Kelet-Jeruzsálem lenne.
Recep Tayyip Erdogan török államfő a csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az iszlám szent böjti hónap, a ramadán során az OIC összes tagországában adományozó kampányt fognak folytatni a palesztinok számára. Hozzátette: nemcsak az OIC-tagországoknak, de a nemzetközi közösségnek is meg kell akadályoznia, hogy az Izrael által előállított termékek belépjenek piacaikra.

Az OIC legutóbbi decemberi rendkívüli ülésén Isztambulban a szervezet Kelet-Jeruzsálemet nyilvánította Palesztina fővárosává, valamint arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy szintén Kelet-Jeruzsálemet ismerje el Palesztina fővárosaként, és egyes országok költöztessék oda helyi külképviseletüket. Palesztina közigazgatási központja jelenleg a ciszjordániai Rámalláh.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás