Az EU vízumkorlátozással akarja kikényszeríteni a menekültek visszafogadását

Szigorítanák az uniós vízumeljárásokat a tartózkodásra nem jogosult bevándorlók visszafogadásában “nem megfelelően” együttműködő, Európai Unión kívüli országok esetében az Európai Bizottság (EB) szerdán ismertetett javaslatcsomagja értelmében.

Az új szabályok előírnák, hogy a brüsszeli testület rendszeresen értékelje az úgynevezett harmadik országok visszatérítéssel kapcsolatos együttműködését – mondta sajtótájékoztatóján Dimitrisz Avramopulosz migrációügyi biztos.

Szükség esetén a bizottság az uniós tagállamokkal együtt dönthetne a vízumkódex egyes rendelkezéseinek módosításáról, ide értve a kérelmek maximális feldolgozási idejét, a kiadott vízumok érvényességi idejét, a vízumdíjak költségét, valamint egyes utazók, például a diplomaták ilyen díjak alóli mentességét.

A vízumpolitika hatékonyabbá és biztonságosabbá tételét célzó tervezet értelmében a kérelmek elbírálási ideje 15-ről 10 napra csökkenne. Lehetővé tennék, hogy az utazók a jelenlegi legfeljebb három hónap helyett akár már fél évvel a látogatást megelőzően benyújtsák a kérelmüket, és azt elektronikus úton töltsék ki és írják alá.

Harmonizált szabályok vonatkoznának a többszöri beutazásra jogosító vízumokra, így könnyebb lenne megakadályozni, hogy egyszerre több tagállamban is benyújtsák a kérelmet. Ilyen, többszöri beutazásra jogosító engedélyt állítanak majd ki a kedvező “vízummúlttal” rendelkező, megbízható utazók számára. Érvényességi ideje egy évről öt évre növekedne fokozatosan.

A bizottság emellett szigorú feltételekkel, szezonálisan lehetővé tenné egyszeri beutazásra jogosító, kizárólag a kibocsátó tagállamban és maximum hét napig érvényes vízumok kiadását az uniós országok számára a külső szárazföldi és tengeri határokon.

Végezetül 60 euróról 80 euróra emelnék a vízumdíjat a feldolgozási költségek növekedése miatt. A többletbevétel nyomán “a tagállamok világszerte megfelelő szintű konzuli személyi állományt tarthatnak fenn és gondoskodhatnak a biztonsági ellenőrzések erősítéséről” – mutattak rá.

Mint írták, a vízumpolitikai reform célja a “szabályok hozzáigazítása a változó biztonsági aggályokhoz, a migrációs kihívásokhoz és a technológiai fejlődés által kínált új lehetőségekhez”.

“Olyan reformokra teszünk javaslatot, melyek megkönnyítik és meggyorsítják az utazók számára a vízum megszerzését, ugyanakkor erősítik a biztonsági előírásokat a jogsértők hatékonyabb felderítése és megállítása érdekében” – hangsúlyozta az uniós belügyekért is felelős görög biztos.

A most ismertetett brüsszeli javaslatokat megvitatják az EU-tagországok kormányait képviselő Tanácsban, továbbá az Európai Parlamentben, és ottani jóváhagyásukat követően léphetnek hatályba.

Jelenleg 105 ország esetében vízumköteles a beutazás a schengeni térségbe. A rövidtávú tartózkodásra jogosító vízum tulajdonosa egy 180 napos időszakban összesen 90 napig utazhat a 26 schengeni államban. 2016-ban csaknem 14 millió schengeni vízumot adtak ki rövid időtartamú látogatások céljából.

Kapcsolódó cikkünk: Vízumkorlátozással fenyegetik a migránsok visszafogadásától elzárkózókat

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Konkrét eredménnyel zárul az idei harmadik Korea-közi csúcs

Észak-Korea beleegyezett abba, hogy nemzetközi szakértők jelenlétében véglegesen leszereli a jongbjoni atomlétesítményt és a Szohe rakétakísérleti telepet, amennyiben az Egyesült Államok is teljesíti a szingapúri amerikai-észak-koreai megállapodásban foglaltakat - jelentette be Mun Dzse In dél-koreai elnök Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tartott közös sajtótájékoztatóján Phenjanban szerdán.

Read More »

Csak az elektromos autókban bízik a T&E civil szervezet

Mintegy 43 millió súlyosan környezetszennyező dízelüzemű jármű közlekedik az Európai Unió útjain, és a számuk tovább nő immár három évvel a dízelbotrány kirobbanása után is - írta keddi jelentésében a Transport & Environment (T&E - Közlekedés és Környezet) nevű nemzetközi civil szervezet.

Read More »

Erdogan következő célpontja: a bankrendszer

Erdogan török elnök úgy véli, a hatóságoknak utána kellene néznie az Isbank igazgatótanácsában ülő ellenzékieknek – jelentette a Hurriyet, melynek hatására az ország legnagyobb tőzsdén forgó bankjának a részvényei zuhanásba kezdtek. Az ellenzék szerint Erdogan a banki tulajdonrészt vélhetőleg az immár általa irányított nemzeti vagyonalapba kívánja beolvasztani.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás