Belső feszültségektől izzik a CDU és az SPD

Megrázkódtatást okozott a koalíciós megállapodás az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióban (CDU) és a Martin Schulz vezette Német Szociáldemokrata Pártban (SPD) a német sajtó beszámolói szerint. A szerződéssel csak a harmadik partner, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elégedett.

A CDU-ban és az SPD-ben egyaránt az elnököt, Angela Merkelt és Martin Schulzot bírálják, bár nyilvánosan többnyire csak közvetetten, és nem az első sorokból, a kritika pedig nem a koalíciós szerződésben rögzített politikai programra, hanem a kormány szerkezetére és személyi ügyekre vonatkozik.

A CDU-ban a minisztériumok elosztása okozott felzúdulást. A pártnak a legfontosabb tárcák közül csak a gazdasági minisztérium jutott, az SPD viszont három kiemelt jelentőségű tárcát – pénzügyminisztérium, külügyminisztérium, munkaügyi és szociális ügyekért felelős minisztérium – szerzett, annak ellenére, hogy a CDU a testvérpártjával, a CSU-val együtt több mint 10 százalékponttal jobb eredményt ért el a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, mint a szociáldemokraták.

Az aránytalanságot mutatja a Handelsblatt című üzleti lap számítása is, amely szerint az SPD-s vezetésű minisztériumok a 2021 őszéig tartó törvényhozási ciklus egészét tekintve 683,2 milliárd euró felett rendelkeznek, a CDU-s tárcákra pedig alig feleannyi, 358,3 milliárd euró jut.

Nyilvánosan egyelőre a CDU kevésbé magas rangú és fiatalabb politikusai bírálták a tárcák elosztását. Aki kiengedi a kezéből a pénzügyek, a külügy, a munkaügy és a szociális ügyek ellenőrzését, az döntő fontosságú területeken adja fel a folyamatok alakításának igényét – mondta Carsten Linnemann, a német gazdaság gerincét adó közepes méretű vállalatok érdekeinek képviseletére szerveződött tagozat (CDU – MIT) 40 éves vezetője.

Szerinte a koalíciós szerződés a “vég kezdete” lehet, a CDU néppárti jellegének elveszítéséhez vezethet. Ebben a helyzetben a CDU és CSU közös Bundestag-frakciójának öntudatosan és a kormányzástól függetlenül kell fellépnie.

A legélesebb nyilvános bírálatot a CDU egy befolyásos, de a napi politikából csaknem tíz éve visszavonult politikusa, Friedrich Merz fogalmazta meg. A CDU/CSU-frakció egykori vezetője a Bild című lapnak azt mondta, hogy az “önfeladással” lenne egyenlő, ha a CDU beletörődne a tárcák elosztásával járó “megaláztatásba“.

Berlin, 2018. február 7. Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke a CDU berlini székházában tartott sajtóértekezleten 2018. február 7-én, miután megállapodással végződtek a CDU, a Keresztényszociális Unió (CSU) és az SPD kormányalakítást célzó koalíciós tárgyalásai. (MTI/EPA/Hayoung Jeon)

Berlin, 2018. február 7.
Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke a CDU berlini székházában tartott sajtóértekezleten 2018. február 7-én, miután megállapodással végződtek a CDU, a Keresztényszociális Unió (CSU) és az SPD kormányalakítást célzó koalíciós tárgyalásai. (MTI/EPA/Hayoung Jeon)

A Bild összeállítása alapján név nélkül sokan még keményebb szavakkal bírálják a pártvezetést, egy államtitkár szerint például a koalíciós megállapodás azt jelenti, hogy “a szocik magukkal rántanak minket a szakadékba”. A lap helyzetértékelése szerint a CDU a legmélyebb válságba zuhant, amióta Angela Merkel 2000-ben átvette a párt irányítását.

Az SPD-ben elismeréssel adóznak Martin Schulznak, amiért erőteljesen szociáldemokrata jellegű koalíciós szerződést harcolt ki, és megszerzett három kulcstárcát a pártnak. A politikus így egy komoly sikerrel búcsúzik a pártelnökségtől. Az viszont széles körben visszatetszést keltett, hogy bejelentette, átveszi a külügyminisztériumot az SPD előző elnökétől, Sigmar Gabrieltől, aki csekély támogatottságú pártelnökből az ország egyik legkedveltebb közéleti személyiségévé, és a legnépszerűbb szociáldemokrata politikussá küzdötte fel magát, amióta tavaly tavasszal a német diplomácia vezetője lett.

A bírálatok szerint Martin Schulz a pártszavazás sikerét fenyegeti azzal, hogy a koalíciós szerződés tartalmáról személyi ügyekre tereli a figyelmet, és kiszorítja a kormányból Sigmar Gabrielt. Az ellenállás végül megtörte Martin Schulzot, aki pénteken bejelentette, hogy mégsem tart igényt a külügyminiszteri tisztségre. Közleményében kiemelte, hogy pártja érdekeit személyes ambíciói fölé helyezi, és reméli, hogy döntésével le lehet zárni a vitákat.

Az SPD akkor léphet kormányra a CDU/CSU pártszövetséggel, ha a tagság többsége elfogadja a koalíciós szerződést a február 20-án kezdődő pártszavazáson. Az újabb nagykoalíció ellenzőit nem győzte meg Martin Schulz teljes visszavonulása. A szerződés elfogadása ellen országos kampánnyal küzdő SPD-s ifjúsági szervezet (Jusos) vezetője, Kevin Kühnert azt mondta, hogy a nagykoalíció megakadályozása fontosabb, mint Martin Schulz pályafutásának alakulása.

  • Korábban írtuk:

A tervezett koalíció harmadik tagja, a CSU elégedett a közös kormányzásról szóló megállapodással. A párt megszerezte a belügyminisztériumot, a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős tárcát és a közlekedési és digitális infrastruktúráért felelős tárcát kapja meg. Az új kormányzati szerkezetben bővül a belügyminisztérium feladatköre, hozzá tartozik majd az építésügy, illetve az úgynevezett szülőföldügy, amely elsősorban vidéki települések fejlesztését jelenti.

A CSU pártlapja, a Bayernkurier szerint így a CSU fennhatósága alá kerül számos terület, amely meghatározó a németek jövőjében: a közbiztonság és a terrorizmus elleni védekezés, a migráció, az integráció, a szülőfölddel kapcsolatos ügyek, a lakásépítés, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a digitalizáció, valamint – a nemzetközi fejlesztési együttműködést irányító tárca révén – a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem.

A Bayerischer Rundfunk (BR) közszolgálati médiatársaság szerint a CSU-nak továbbra is az abszolút többség megőrzése a legfontosabb a szeptemberi tartományi törvényhozási (Landtag-) választáson, és Horst Seehofer úgy érzi, megteremtette ehhez az alapokat. Abban bízik, hogy pártja a három tárca révén visszahódíthatja a CDU/CSU-tól jobbra álló, Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párthoz sodródott szavazókat.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Csak az elektromos autókban bízik a T&E civil szervezet

Mintegy 43 millió súlyosan környezetszennyező dízelüzemű jármű közlekedik az Európai Unió útjain, és a számuk tovább nő immár három évvel a dízelbotrány kirobbanása után is - írta keddi jelentésében a Transport & Environment (T&E - Közlekedés és Környezet) nevű nemzetközi civil szervezet.

Read More »

Erdogan következő célpontja: a bankrendszer

Erdogan török elnök úgy véli, a hatóságoknak utána kellene néznie az Isbank igazgatótanácsában ülő ellenzékieknek – jelentette a Hurriyet, melynek hatására az ország legnagyobb tőzsdén forgó bankjának a részvényei zuhanásba kezdtek. Az ellenzék szerint Erdogan a banki tulajdonrészt vélhetőleg az immár általa irányított nemzeti vagyonalapba kívánja beolvasztani.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás