Belső feszültségektől izzik a CDU és az SPD

Megrázkódtatást okozott a koalíciós megállapodás az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióban (CDU) és a Martin Schulz vezette Német Szociáldemokrata Pártban (SPD) a német sajtó beszámolói szerint. A szerződéssel csak a harmadik partner, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elégedett.

A CDU-ban és az SPD-ben egyaránt az elnököt, Angela Merkelt és Martin Schulzot bírálják, bár nyilvánosan többnyire csak közvetetten, és nem az első sorokból, a kritika pedig nem a koalíciós szerződésben rögzített politikai programra, hanem a kormány szerkezetére és személyi ügyekre vonatkozik.

A CDU-ban a minisztériumok elosztása okozott felzúdulást. A pártnak a legfontosabb tárcák közül csak a gazdasági minisztérium jutott, az SPD viszont három kiemelt jelentőségű tárcát – pénzügyminisztérium, külügyminisztérium, munkaügyi és szociális ügyekért felelős minisztérium – szerzett, annak ellenére, hogy a CDU a testvérpártjával, a CSU-val együtt több mint 10 százalékponttal jobb eredményt ért el a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, mint a szociáldemokraták.

Az aránytalanságot mutatja a Handelsblatt című üzleti lap számítása is, amely szerint az SPD-s vezetésű minisztériumok a 2021 őszéig tartó törvényhozási ciklus egészét tekintve 683,2 milliárd euró felett rendelkeznek, a CDU-s tárcákra pedig alig feleannyi, 358,3 milliárd euró jut.

Nyilvánosan egyelőre a CDU kevésbé magas rangú és fiatalabb politikusai bírálták a tárcák elosztását. Aki kiengedi a kezéből a pénzügyek, a külügy, a munkaügy és a szociális ügyek ellenőrzését, az döntő fontosságú területeken adja fel a folyamatok alakításának igényét – mondta Carsten Linnemann, a német gazdaság gerincét adó közepes méretű vállalatok érdekeinek képviseletére szerveződött tagozat (CDU – MIT) 40 éves vezetője.

Szerinte a koalíciós szerződés a “vég kezdete” lehet, a CDU néppárti jellegének elveszítéséhez vezethet. Ebben a helyzetben a CDU és CSU közös Bundestag-frakciójának öntudatosan és a kormányzástól függetlenül kell fellépnie.

A legélesebb nyilvános bírálatot a CDU egy befolyásos, de a napi politikából csaknem tíz éve visszavonult politikusa, Friedrich Merz fogalmazta meg. A CDU/CSU-frakció egykori vezetője a Bild című lapnak azt mondta, hogy az “önfeladással” lenne egyenlő, ha a CDU beletörődne a tárcák elosztásával járó “megaláztatásba“.

Berlin, 2018. február 7. Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke a CDU berlini székházában tartott sajtóértekezleten 2018. február 7-én, miután megállapodással végződtek a CDU, a Keresztényszociális Unió (CSU) és az SPD kormányalakítást célzó koalíciós tárgyalásai. (MTI/EPA/Hayoung Jeon)

Berlin, 2018. február 7.
Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke a CDU berlini székházában tartott sajtóértekezleten 2018. február 7-én, miután megállapodással végződtek a CDU, a Keresztényszociális Unió (CSU) és az SPD kormányalakítást célzó koalíciós tárgyalásai. (MTI/EPA/Hayoung Jeon)

A Bild összeállítása alapján név nélkül sokan még keményebb szavakkal bírálják a pártvezetést, egy államtitkár szerint például a koalíciós megállapodás azt jelenti, hogy “a szocik magukkal rántanak minket a szakadékba”. A lap helyzetértékelése szerint a CDU a legmélyebb válságba zuhant, amióta Angela Merkel 2000-ben átvette a párt irányítását.

Az SPD-ben elismeréssel adóznak Martin Schulznak, amiért erőteljesen szociáldemokrata jellegű koalíciós szerződést harcolt ki, és megszerzett három kulcstárcát a pártnak. A politikus így egy komoly sikerrel búcsúzik a pártelnökségtől. Az viszont széles körben visszatetszést keltett, hogy bejelentette, átveszi a külügyminisztériumot az SPD előző elnökétől, Sigmar Gabrieltől, aki csekély támogatottságú pártelnökből az ország egyik legkedveltebb közéleti személyiségévé, és a legnépszerűbb szociáldemokrata politikussá küzdötte fel magát, amióta tavaly tavasszal a német diplomácia vezetője lett.

A bírálatok szerint Martin Schulz a pártszavazás sikerét fenyegeti azzal, hogy a koalíciós szerződés tartalmáról személyi ügyekre tereli a figyelmet, és kiszorítja a kormányból Sigmar Gabrielt. Az ellenállás végül megtörte Martin Schulzot, aki pénteken bejelentette, hogy mégsem tart igényt a külügyminiszteri tisztségre. Közleményében kiemelte, hogy pártja érdekeit személyes ambíciói fölé helyezi, és reméli, hogy döntésével le lehet zárni a vitákat.

Az SPD akkor léphet kormányra a CDU/CSU pártszövetséggel, ha a tagság többsége elfogadja a koalíciós szerződést a február 20-án kezdődő pártszavazáson. Az újabb nagykoalíció ellenzőit nem győzte meg Martin Schulz teljes visszavonulása. A szerződés elfogadása ellen országos kampánnyal küzdő SPD-s ifjúsági szervezet (Jusos) vezetője, Kevin Kühnert azt mondta, hogy a nagykoalíció megakadályozása fontosabb, mint Martin Schulz pályafutásának alakulása.

  • Korábban írtuk:

A tervezett koalíció harmadik tagja, a CSU elégedett a közös kormányzásról szóló megállapodással. A párt megszerezte a belügyminisztériumot, a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős tárcát és a közlekedési és digitális infrastruktúráért felelős tárcát kapja meg. Az új kormányzati szerkezetben bővül a belügyminisztérium feladatköre, hozzá tartozik majd az építésügy, illetve az úgynevezett szülőföldügy, amely elsősorban vidéki települések fejlesztését jelenti.

A CSU pártlapja, a Bayernkurier szerint így a CSU fennhatósága alá kerül számos terület, amely meghatározó a németek jövőjében: a közbiztonság és a terrorizmus elleni védekezés, a migráció, az integráció, a szülőfölddel kapcsolatos ügyek, a lakásépítés, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a digitalizáció, valamint – a nemzetközi fejlesztési együttműködést irányító tárca révén – a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem.

A Bayerischer Rundfunk (BR) közszolgálati médiatársaság szerint a CSU-nak továbbra is az abszolút többség megőrzése a legfontosabb a szeptemberi tartományi törvényhozási (Landtag-) választáson, és Horst Seehofer úgy érzi, megteremtette ehhez az alapokat. Abban bízik, hogy pártja a három tárca révén visszahódíthatja a CDU/CSU-tól jobbra álló, Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párthoz sodródott szavazókat.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Pristina, 2018. április 26.
Hashim Thaci koszovói elnök (j) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbeszélést folytat Pristinában 2018. április 26-án. (MTI/EPA/Petrit Prenaj)

Koszovó elsődleges célja a teljes jogú EU-tagság elnyerése

Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt csütörtökön Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök, s utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél.

Read More »
Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »