Irán a tüntetésekkel ürügyet szolgáltathat Trumpnak az atomalku felmondására

A Politico című lap felmérése szerint az iráni tüntetések lehetőséget teremthetnek arra, hogy Donald Trump amerikai elnök felmondja a többhatalmi atomalkut Iránnal.

Az amerikai lap által megszólaltatott szakértők és elemzők Trump elnököt támogató tábora szerint az elnök kihasználhatja a teheráni vezetés „gyönge pillanatait”, a Trumppal szemben kritikus szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy az atomalku esetleges felmondása éppen hogy a teheráni vallási vezetés kezére játszhat.

A lap elemzése kiemeli, hogy az elnök és a kormányzat tisztségviselői eddig „retorikai támogatást” nyújtottak a teheráni tüntetőknek, továbbá közleményekben és Twitter-bejegyzésekben bírálták az iráni kormányzatot. A Politico információi szerint a Trump-adminisztráció fontolgatja azt is, hogy milyen további lépéseket tegyen, élhet akár célzott szankciókkal is.

Richard Goldberg, a szenátus egyik volt republikánus szakértője szerint Donald Trump „nem lesz hajlandó lemondani a szankciókról, miközben az emberek az utcán protestálnak”. Andrew Bowen, a republikánusokhoz közel álló American Enterprise Institute elemzője úgy vélte: a kormányzat úgy kalkulál, hogy kihasználja a pillanatot, nem mond le a szankciókról, és további nyomást gyakorol a már amúgy is komoly gazdasági gondokkal küszködő teheráni vezetésre. Bowen szerint ez lehetőséget ad az atomalku feltételeinek esetleges újratárgyalására.

A térség más szakértői és volt amerikai kormányzati tisztségviselők viszont vitatják ezt a megközelítést, azzal érvelve, hogy az atomalku felmondása „a keményvonalas iszlamista vezetőknek nyújtana mentőkötelet”. Dennis Ross közel-keleti kérdésekkel foglalkozó szakértő például, aki korábban három, demokrata párti és republikánus amerikai elnöknek is tanácsadója volt, egyáltalán nem mondaná fel az Iránnal kötött atommegállapodást, ez ugyanis szerinte elvonná a figyelmet magáról Iránról, és az amerikai lépést helyezné előtérbe, miközben Washingtonnak arra kellene változatlanul ráirányítania a figyelmet, hogy mi zajlik Iránban.

Az iráni vezetés egyébként kitart amellett, hogy nem tárgyalja újra a 2015 nyarán született megállapodást, amelyet az Egyesült Államok mellett Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország írt alá. Donald Trump már elnökjelöltként is ostorozta a megállapodást, elnökként azonban munkatársai – köztük Herbert McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó, Jim Mattis védelmi és Rex Tillerson külügyminiszter – meggyőzték őt a tiszteletben tartásáról. Európai vezetők is az atomalku megőrzése mellett tették le a voksukat.

Teherán bepanaszolta Washingtont az ENSZ-nél

Irán levélben tett panaszt szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsánál (BT) és a világszervezet főtitkáránál, António Guterresnél, az iráni belügyekbe történt beavatkozással vádolva az Egyesült Államokat.

Golamali Kosru, az iráni ENSZ-misszió vezetője a levélében arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelmúltban az Egyesült Államok „széles körben beavatkozott Irán belügyeibe”, s hangsúlyozta, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció „áthágott minden határt, figyelmen kívül hagyva a civilizált nemzetközi kapcsolatokban irányadó nemzetközi jog elveit és szabályait”.

A diplomata ismertette Teherán álláspontját, miszerint az amerikai kormányzat a napokban „groteszk közbenjárással” megnövelte beavatkozását az iráni belügyekbe, „ürügyként” támogatást nyújtva a „szórványos” iráni tüntetéseknek. Kosru emlékeztetett rá, hogy Irán alkotmánya biztosítja a tüntetés jogát.

A levélre adott esetleges válaszokról egyelőre nincs információ. António Guterres ENSZ-főtitkár szerdán másodszor fejezte ki aggodalmait az iráni történések miatt. A portugál diplomata közleményében a számos halálos áldozatot okozó erőszak leállítására szólított fel minden felet.

Az iráni rezsim már a „lázadás” leveréséről beszél

Az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, Mohammad Ali Dzsafari tábornok szerdán nyilatkozatban biztosított mindenkit arról, hogy módjában áll bejelenteni „a lázadás végét”. A tábornok az Irán-szerte múlt csütörtök óta tartó, kezdetben a gazdasági nehézségek elleni, majd a rendszer távozását követelő tiltakozási hullámra utalt.

„Ebben a lázadó mozgalomban legfeljebb 1500 fős gyűlések voltak, és a lázadó tényezők létszáma országszerte összesen nem haladta meg a 15 ezer főt” – tette hozzá a tábornok a Forradalmi Gárda honlapja szerint. A lázadást szervezők nagy része az ellenforradalmároktól és a népi mudzsahidektől kapott kiképzést a tábornok szerint. Mint mondta, őket őrizetbe vették, és eljárás indul ellenük. Dzsafari tábornok szerint az Egyesült Államok is több ezer embert kiképzett, hogy „szítsák az iráni zavargásokat”.

„Köszönetet kell mondani a nagy iráni népnek, mert az emberek, mihelyst megértették, hogy a külföldiek és a lázadók keze van a dologban, a gazdasági problémák ellenére más utat választottak, hogy megvédjék a forradalom és az iszlám köztársaság értékeit” – szögezte le a tábornok.

Szerdán Irán tucatnyi városában rendszerpárti tüntetők tízezrei gyűltek össze, hogy elítéljék a „zavargásokat”. További tüntetéseket szerveznek csütörtökre Iszfahánba és Meshedbe a hatalom támogatására és az elmúlt napok erőszakcselekményeinek elítélésére. Tovább

Kapcsolódó cikkünk: Az iráni tiltakozások egybeesnek az izraeli érdekekkel

Forrás: MTI/AFP/Reuters

Friss hírek