Bevetik az uniós atombombát Lengyelország ellen

Megindította az Európai Bizottság (EB) az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt – jelentette be szerdán a brüsszeli testület.

Ez az első alkalom, hogy valamely tagállammal szemben aktiválják az „atomfegyverként” is emlegetett, eddig példa nélküli eljárást. A szakembereket ugyanakkor nem lepte meg a bejelentés, bennfentes források ugyanis nemrég arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak rá, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje a szankciókkal is fenyegető eljárást.

Az eljárás szempontjából a bizottság javaslattevő szerepet tölt be, döntéseket az EU-tagországok kormányait képviselő Tanácsnak kell hoznia.

Lengyelország ragaszkodik a jogállamisághoz

Lengyelország ugyanúgy ragaszkodik a jogállamisághoz, mint az Európai Unió – reagált Mateusz Morawiecki kormányfő szerdán az EB bejelentésére.

A Brüsszel által kifogásolt igazságügyi reform nélkülözhetetlen Lengyelországban – hangsúlyozta Morawiecki a lengyel miniszterelnöki hivatal Twitter-fiókjára feltett nyilatkozatában. A Varsó és az Európai Bizottság közötti párbeszédben „nyitottságra és becsületességre van szükség” – tette hozzá. Mint írta, bízik abban, hogy Lengyelország szuverenitása összeegyeztethető az egységes Európa eszméjével.

Varsó, 2017. december 19. Mateusz Morawiecki új lengyel miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a kabinet ülése után Varsóban 2017. december 19-én. A lengyel kormány először ült össze Morawiecki december 8-i kinevezése óta. (MTI/EPA/Pawel Supernak)

Varsó, 2017. december 19.
Mateusz Morawiecki új lengyel miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a kabinet ülése után Varsóban 2017. december 19-én. A lengyel kormány először ült össze Morawiecki december 8-i kinevezése óta. (MTI/EPA/Pawel Supernak)

A lengyel kormányfői hivatal szóvivője ezt követően megerősítette: Morawiecki január 9-én tárgyal Brüsszelben az EB elnökével, Jean-Claude Junckerrel.

Kiakadtak a lengyel politikusok

Az EB döntését több lengyel politikai vezető politikai indíttatásúnak minősítette. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter ebben az összefüggésben rámutatott: a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által kifogásolt megoldásai más uniós tagállamokban is léteznek. Aláhúzta: Lengyelország akkor lesz az EU számottevő tagja, ha jól működő bíróságai lesznek.

Politikai, nem pedig jogi jellegűnek minősítette a lépést a lengyel külügyi közlemény is, mely szerint az EB döntése „szükségtelenül megterheli a kölcsönös kapcsolatokat”. A lengyel külügyminisztérium aláhúzta: Varsó mindig kész a párbeszédre az EB-vel, ezt Morawiecki a legutóbbi EU-csúcstalálkozón megerősítette, és „pozitív visszhangra talált”. A közlemény ezzel a már korábban beharangozott Juncker-Morawiecki találkozóra utalt.

Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára a PAP hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte: az EB „gyakorlatilag elszánta magát arra, hogy egyoldalúan beszüntesse a párbeszéd jelenlegi szakaszát, melynek folytatására a lengyel kormány készen állt”.

Beata Mazurek, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője, valamint Ryszard Czarnecki, az Európai Parlamentnek a PiS soraiból megválasztott egyik alelnöke arról is beszélt, hogy Brüsszel a jogállamisági eljárással nyomást gyakorol Lengyelországra, amely nem hajlandó az uniós menekültelosztási kvóta elfogadására. Mazurek emellett meggyőződését fejezte ki, hogy a hetes cikk szerinti eljárás végén esetleg Lengyelország ellen kiszabandó szankciókat – melyek elfogadása előtt az EU-tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség – Magyarország ellenezni fogja.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Tusk: remélem Varsó észhez tér

A fejleményeket kommentálva Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) krakkói látogatáson tartózkodó lengyel elnöke kijelentette: az EB döntése annak következménye, hogy a PiS a parlamenti többség birtokában „fölérendeli magát a jognak”. Ez a hozzáállás a gyakorlatban megszünteti a bíróságok függetlenségét – jegyezte meg a politikus, hangot adva azon reményének, hogy a varsói kormány „észhez tér, és nem keres minden áron konfliktust ott, ahol egyszerűen nincs igaza”.

Tusk – aki szerint a közeljövőben nem várható a szankciók kiszabása Lengyelország ellen – ígérte: mindent megtesz azért, hogy származási országát „ne érjék ilyen büntetések”. Komolynak minősítette viszont PiS-kormányzás politikai következményeit, szerinte Európában „már most olyan államnak tekintik Lengyelországot, mint amely saját akaratából valahogy nem illeszkedik be az EU-ba”.

Tusk pártja, a fő lengyel ellenzéki erőt adó Polgári Platform nevében nyilatkozó Rafal Trzaskowski volt külügyminiszter-helyettes szerint a PiS kormány „az európai integráció peremén találta magát”, „képtelen volt érvei meggyőző bemutatására”. Trzaskowski szerint a PiS még mindig visszavonhatná „a bíróságok függetlenségét sértő” törvényeit, máskülönben – mint mondta – „nagyon kemény következmények”, elsősorban az ET-beli szavazati jog megvonása várhatók.

Duda aláírja a vitatott két törvényt

Andrzej Duda lengyel államfő közölte szerdán, hogy aláírja azt a két, a lengyelországi igazságügyi reformot előkészítő törvényt, amely miatt az Európai Bizottság a nap folyamán az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben.

A Duda által előterjesztett, az országos igazságügyi tanácsról (KRS) és a legfelsőbb bíróságról szóló törvények, amelyeket a felsőház múlt pénteken szavazott meg, az elnök szerint nem sértik, hanem szolgálják a lengyel állam demokratizálását.

Varsó, 2017. december 20. Andrzej Duda lengyel államfõ sajtóértekezletet tart Varsóban 2017. december 20-án. Duda bejelentette, hogy aláírja azt a két, a lengyelországi igazságügyi reformot elõkészítõ törvényt, amely miatt az Európai Bizottság az uniós alapszerzõdés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Lengyelországgal szemben. (MTI/EPA/Pawel Supernak)

Varsó, 2017. december 20.
Andrzej Duda lengyel államfő sajtóértekezletet tart Varsóban 2017. december 20-án. Duda bejelentette, hogy aláírja azt a két, a lengyelországi igazságügyi reformot előkészítő törvényt, amely miatt az Európai Bizottság az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Lengyelországgal szemben. (MTI/EPA/Pawel Supernak)

Az államfő egyúttal tisztességtelennek minősítette az Európai Bizottság (EB) első alelnöke, Frans Timmermans által megfogalmazott értékelést, miszerint az új lengyel bírósági törvények lényegében nem térnek el a Duda által júliusban megvétózott jogszabályoktól. Duda felsorolta a korábbi és a jelenlegi változatok közötti fő különbségeket, amelyek szerinte lényegesen javítottak a két törvény minőségén.

Rámutatott többek között arra, hogy az eredeti változat szerint nyugalmazták volna a legfelsőbb bíróság összes tagját, és a szolgálati időt csak az igazságügyi miniszter hozzájárulásával hosszabbítanák meg. A most aláírandó jogszabályban „abszolút nincs ilyen előírás” – szögezte le Duda, utalva arra, hogy javaslatára csupán 70-ről 65 évre csökkentik a bírák nyugdíjkorhatárát, és szolgálati idejük meghosszabbításáról kérésükre az államfő dönthet.

„A szembeszökő igazságtalanságok kiküszöbölését” szolgálja Duda szerint az, hogy a legfelsőbb bíróság az úgynevezett „rendkívüli panaszok” nyomán fellebbezési eljárásban felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit, akár 20 évre visszamenőleg is. Brüsszel szerdai ajánlásai viszont a rendkívüli panasz törlését is tartalmazzák.

A KRS-ről szóló törvény kapcsán Duda, összevetve ezt több más ország gyakorlatával, elutasította, hogy a testület bírótagjainak megválasztási módja pártpolitikai érdeket szolgálna. Rámutatott többek között arra, hogy a KRS összetételébe az összes parlamenti tömörülésnek lesz beleszólása. Brüsszel szerint viszont az új rendszer nem garantálja a bírószervezetek érdekeinek képviseletét a KRS bírótagjainak megválasztásában.

Az államfő szerint a bírósági reform során Lengyelországban „nagyon jó, az igazságügyi rendszert hatékonyabbá tevő” megoldásokat vezetnek be, amelyek révén „visszatér az embereknek az igazságba, a lengyel bíróságokba és igazságügybe vetett hite”.

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »