Triplázta idén légicsapásait az USA Afganisztánban

A tálib mozgalom ismételt megerősödése miatt az Egyesült Államok idén háromszor annyi bombát és rakétát lőtt ki Afganisztánra, mint 2016-ban. A légi csapásoknak gyakran civil áldozatai is vannak, és a sebesültek száma is jelentősen emelkedett a tavalyi évhez képest – hívta fel a figyelmet vasárnap az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA).

November közepéig 69 ezer ember sebesült meg Afganisztánban az újra kiéleződött harcokban a helyi kórházak adatai szerint, ami 21 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az ENSZ becslése szerint újabban naponta átlagosan 80 incidens történik az országban. A világszervezet nemrég ismét „háborúban álló ország” kategóriára módosította Afganisztán besorolását, amely korábban „konfliktus utáni országnak” számított.

Hamid Karzai volt afgán elnök egy lapinterjúban részben az Egyesült Államokat is felelőssé tette azért, hogy a háború nem lankad az országban, illetve az Iszlám Állam terrorszervezet is egyre nagyobb erőre kap. Az amerikai csapatok létszámának felduzzasztása nem hoz megoldást – hangoztatta Karzai a Berliner Zeitungnak adott, szombaton megjelent interjúban.

Donald Trump amerikai elnök még augusztusban vázolta afganisztáni terveit, amiből azonban lényegi információt nehéz lett volna kihámozni: nem jelentett be konkrét számokat az esetleges afganisztáni csapatnövelésről, és nem kívánt határidőt sem szabni egy majdani kivonulást illetően, amelynek szerinte „méltóságteljesnek”, de nem elhamarkodottnak kell lennie.

Az elnök kifejtette: az új afganisztáni stratégia lényege, hogy nem határidőt tart szem előtt, hanem a feltételek teljesülését, és ezért nem fog az Afganisztánban állomásozó csapatok létszámáról vagy a további konkrét katonai hadműveletekről a nyilvánosság előtt beszélni.

Az oroszok nem voltak elájulva Trump afganisztáni terveitől, sőt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kilátástalannak minősítette az újonnan meghirdetett, meglátása szerint az erő alkalmazásán alapuló új amerikai Afganisztán-koncepció jövőjét.

Karzai 2001 és 2014 között irányította Afganisztánt, elnöksége idején együttműködött az Egyesült Államokkal a tálibokkal szemben. Most egykori szövetségese szemére vetette, hogy nem is volt igazi terve egy jól működő állam felépítésére. A volt afgán elnök szerint Washington leginkább a térségbeli hegemóniáért folyó globális versengés szempontjából érdekelt Afganisztánban. Az ország a külföldi hatalmak közötti konfrontáció színtere, és a belső megbékélés legfőbb kerékkötői az Egyesült Államok és Pakisztán – vélte Karzai.

Az Egyesült Államok kezdeményezésére a NATO tagállamai 13 ezerről 16 ezerre akarják növelni az Afganisztánban állomásozó katonáik számát. A NATO-csapatok megerősítésének nagy részét Washington vállalja. Az Egyesült Államok – a NATO missziójától függetlenül – külön haderőt is állomásoztat Afganisztánban.

Kapcsolódó cikkünk: Erősítést kaptak az amerikai csapatok Afganisztánban

Rekordszámú, 751 bombát dobott le az amerikai légierő szeptemberben Afganisztánban a tálib szélsőségesek és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet állásaira – derül ki az amerikai hadsereg októberben közölt adataiból. Az augusztusi adatokhoz képest ez 50 százalékos növekedést jelent. A jelentés szerint a növekedés Donald Trump amerikai elnök új, a szélsőséges csoportok elleni hathatósabb fellépést célzó afganisztáni stratégiájának tulajdonítható.

Forrás: MTI/dpa

Friss hírek