Már ketyeg Európa újabb szeparatista időzített bombája

Valószínűnek tűnik, hogy Európának újabb szeparatista fenyegetéssel kell szembenéznie, mégpedig a kontinens leginkább ingatag régiójában: a Balkánon.

Milorad Dodik boszniai szerb vezető ugyanis ki akarja vonni frakcióját Bosznia-Hercegovinából, megtörve a háromoldalú hatalommegosztási megállapodást, amely az 1995-ös daytoni békeszerződés óta tart, és amely véget vetett Európa legtöbb áldozattal járó konfliktusának a második világháború óta. Dodik álláspontja miatt az Egyesült Államok gazdasági szankciókat vezetett be ellene.

A boszniai Szerb Köztársaság elnökének azonban vannak befolyásos barátai, mégpedig Oroszországban. Dodik és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2011 márciusától kezdve hét alkalommal találkoztak, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel pedig öt alkalommal került kapcsolatba az elmúlt évtized során. Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy Oroszország Szerbia után a második számú befektető a boszniai Szerb Köztársaságban.

„Bosznia csendes szétszakadáson esik át, és ez a legjobb az egészben. Ha látunk erre egy esélyt, biztosan nem hagyjuk ki. Ami az oroszokat illeti, soha nem volt egyetlen kellemetlen pillanatom sem velük kapcsolatban. A Nyugat részéről azonban folyamatosan ultimátumokkal kell szembesülnöm” – mondta Dodik nemrég egy interjúban.

Nagymértékű megoszlás és gazdasági válság

A nyugat-balkáni országok nagy részének sikerült megszabadulnia a volt Jugoszláviát szétszakító véres háború terhétől, az évtizedek óta tartó nemzetközi segélyek azonban nem sokat változtattak Európa egyik legszegényebb régiójában. Bosznia-Hercegovina három etnikai csoportja, amelyeket egyrészt összeköt a bonyolult hatalmi struktúra, másrészt elválaszt a vallási hovatartozás, tönkretették az állami intézményeket.

Az ország kormányzó szervei nem tudnak megegyezni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által megkövetelt alapvető gazdasági reformokról, amelynek hároméves programja az országgal már most nem megfelelően alakul, mivel Bosznia nem adott át első negyedéves felülvizsgálatot.

„Bosznia a háború vége óta komoly válsággal küzd. És a közös kormányzati intézmények nemcsak hogy eljutottak a közel teljes összeomlásig, de ráadásul úgy tűnik, hogy senkit sem érdekel különösebben a helyreállításuk” – fogalmazott Timothy Less, a Nova Europa politikai kockázati tanácsadó cég igazgatója.

A szétszakadás nem lenne egyszerű menet, ugyanis Bosznia-Hercegovina földrajza "ez ellen dolgozik". Illusztráció: Bloomberg

A szétszakadás nem lenne egyszerű menet, ugyanis Bosznia-Hercegovina földrajza “ez ellen dolgozik”. Illusztráció: Bloomberg

A szerbek nem egyedülállóak a másik két fő etnikai csoport, a horvátok és a bosnyákok között az együttműködés hiánya terén. A legfontosabb vállalatok és intézmények – például a távközlési szolgáltatók és a statisztikai hivatalok – tükrözik legjobban a megoszlást.

Az etnikai megoszlás felekezeti arányokat is jelöl: a bosnyákok nagy része muzulmán, a szerbeké ortodox, a horvátoké római katolikus vallású.

„Van muszlim villamosenergia, katolikus villamosenergia és ortodox villamosenergia” – mondta Valentin Inzko boszniai főképviselő az országban működő három villamosenergia-társaságra hivatkozva. „Az abszurdum az egészben, hogy a jelenlegi helyzet valójában minden politikust is hidegen hagy” – tette hozzá.

Véleménykülönbségek

A boszniai muszlimok, akik az ország 3,7 millió polgárának körülbelül felét teszik ki, azzal vádolják Dodikot, hogy árt az ország jövőjének. Szerintük ugyanis az olyan vezetők, mint ő „destruktív, elszakadáspárti és destabilizáló politikát folytatnak, amely nem csak Bosznia-Hercegovinában okoz problémákat, hanem következményei lesznek a térségre és egész Európára nézve” – nyilatkozta Bakir Izetbegovic bosnyák vezető.

„A horvátok a maguk részéről alapvetően ellenzik a felbomlást. Ha azonban a szerbek elszakadnak, akkor valószínűleg ők is az ország háromirányú megosztását fogják szorgalmazni, hogy csatlakozhassanak a szomszédos Horvátországhoz” – mondta Zarko Puhovski, a Zágrábi Egyetem politikatudományi professzora. „Abban az esetben, ha a szerbek elszakadnak – ami szerintem nagyon valószínűtlen –, katasztrófa lenne Bosznia-Hercegovina többi részében” – tette hozzá.

Dodik viszont elég biztos a dolgában: úgy véli, hogy az idő neki dolgozik, és hogy Bosznia egy napon egyszerűen szét fog esni, még egy szerb függetlenségi népszavazás nélkül is. „A Szerb Köztársaság egy napon független ország lesz. Legyen ez öt, tíz vagy tizenöt év, nem számít, garantálom, hogy így lesz” – fogalmazott.

Oroszország azt állítja, hogy elkötelezett az 1995-ös daytoni békeszerződés mellett, de tisztviselők jelezték, hogy szerintük Dodikot igazságtalanul hibáztatják a békemegállapodást fenyegető problémák miatt. Lavrov egy márciusi találkozón ígéretet tett a boszniai szerb vezetőnek, hogy Moszkva folytatni fogja a kapcsolatok kiépítését Dodik frakciójával, valamint igyekszik nyomást gyakorolni a nyugati nemzetekre, hogy ne sértsék meg a boszniai etnikai csoportok jogait.

Forrás: Bloomberg

Felkapott hírek

Friss hírek