Németország túl sok szenet éget

Németország hírneve, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem vezetője nem teljesen megérdemelt.

Németországot széles körben világelsőnek tekintik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A megújuló energiaforrásokba történő beruházásoknak köszönhetően a szélenergia és a napenergia a teljes német energiaszükséglet egyharmadát teszi ki. Németország azon célja, hogy 2020-ig 40 százalékkal csökkentse a széndioxid-kibocsátást, sokkal ambiciózusabb, mint az összeurópai vagy az amerikai cél.

Miután az Egyesült Államok kilépett a Párizsi Klímaegyezményből, Angela Merkel kancellár még elszántabb lett.

„Nem várhatjuk meg, hogy a Földön az utolsó ember is meggyőződhessen az éghajlatváltozás tudományos bizonyítékairól” – mondta.

A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény, vagy röviden csak párizsi egyezmény (franciául: Accord de Paris) egy, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC) tagjai által kötött megállapodás, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-as évtől. A megállapodást 195 ország képviselői tárgyalták a 2015-ös ENSZ klímaváltozási konferencián, majd a kongresszus december 12-én elfogadta azt. 2017. augusztusáig 195 UNFCCC tagállam írta alá a megállapodást, melyek közül 169 lett tagja.

A párizsi megállapodásban minden ország maga határozza meg saját hozzájárulását annak érdekében, hogy enyhítse a globális felmelegedést.

Kapcsolódó cikkünk: Szíria is csatlakozik a Párizsi Klímaegyezményhez

Mindezek ellenére van egy nyugtalanítóbb oldala is a német történetnek: az ország még mindig 40 százalékban szénből nyeri energiáját, ami nagyobb arány, mint bármely másik európai országé. A használt szén nagyrésze lignit, ami a legmocskosabb szénfajta. Ennek eredményeképpen Németország messze van a 2020-ra kitűzött céltől.

A lignit a legfiatalabb, még erősen fás szerkezetű szén. Nagy nedvesség- és hamutartalma miatt fűtőértéke alacsony, viszont előnye, hogy nagy mennyiségben található nem túl vastag takarórétegek alatt, ezért külfejtéssel viszonylag egyszerűen kitermelhető. Rossz tüzeléstechnikai tulajdonságai miatt csak erőművekben lehet gazdaságosan elégetni. A lignit égési hatékonysága a legrosszabb a fosszilis tüzelőanyagok közül, valamint égése során az egészségre ártalmas vegyi anyagok kerülnek a levegőbe.

A nyári választási kampány során Merkel nagyrészt elkerülte a témát, hirtelen azonban a politika megváltozott. A kancellár küzd, hogy új kormányt alakítson, és a Zöld Párt – a három lehetséges koalíciós partner egyike – ragaszkodik ahhoz, hogy a széntüzelésű erőműveket kezdjék el bezárni – a leginkább szennyező 20-at mégpedig azonnal. Ez önmagában persze nem oldaná meg a problémát, de érezhető kibocsátáscsökkentést eredményezne, ami az egyetlen módja annak, hogy a 2020-as cél vállalható legyen.

Nem csak politikai megfontolásból kellene Merkelnek engednie a kérésnek. A német munkanélküliség rekord alacsonyan van és több ezer új munkahely nyílt a megújuló energia piacon – ez egy jó alkalom lenne arra, hogy a szénbányászokat és a szénüzemi dolgozókat áthelyezzék más típusú munkakörökbe. A villamosenergia-piacon túlkínálat van, ezért  néhány szénerőmű bezárása rövid távon nem emelné jelentősen a fogyasztók által fizetett energia árát.

Előretekintve, a széntüzelésű villamosenergia-erőművek korszakának lezárására a legjobb érv a szén folyamatosan emelkedő ára. Ezen a téren jó hírek vannak: az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének ígéretes reformja csökkenteni fogja a kibocsátási engedélyek túlkínálatát. 2020-ig a Bloomberg Energy Finance elemzése szerint a szén ára háromszorosára fog emelkedni, a tonnánkénti 24 eurós ár pedig elég magas lesz ahhoz, hogy távol tartsa az európai országokat a szén használatától.

Kibocsátáskereskedelem alatt a környezetvédelmi szabályozásnak azt a módját értjük, amelyben nem egyes szennyező létesítmények számára határoznak meg egyedi határértékeket, hanem egy adott szennyezőanyag országosan, összességében megengedhető maximális kibocsátását, és a szennyező létesítményeket gazdasági ösztönzőkkel bírják rá a kibocsátások csökkentésére.

Grevenbroich, 2017. november 10. "A fosszilis energiahordozóknak nincs jövője" jelentésű fényfeliratot vetít a Neurath szénerőműre a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet a nyugat-németországi Grevenbroich településnél, az ENSZ 23. nemzetközi klímakonferenciájának (COP 23) otthont adó Bonntól 60 kilométerre 2017. november 10-én hajnalban. Az éghajlatváltozás okozta globális kihívásokra megoldást kereső éves tanácskozást idén november 6. és 17. között rendezik a Fidzsi-szigetek elnökletével. (MTI/EPA/Sascha steinbach)

Grevenbroich, 2017. november 10.
„A fosszilis energiahordozóknak nincs jövője” jelentésű fényfeliratot vetít a Neurath szénerőműre a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet a nyugat-németországi Grevenbroich településnél, az ENSZ 23. nemzetközi klímakonferenciájának (COP 23) otthont adó Bonntól 60 kilométerre, 2017. november 10-én hajnalban. Az éghajlatváltozás okozta globális kihívásokra megoldást kereső éves tanácskozást idén november 6. és 17. között rendezik a Fidzsi-szigetek elnökletével. (MTI/EPA/Sascha steinbach)

Ez úgy történik, hogy a maximális kibocsátást lebontják szabadon forgalmazható kibocsátási egységekre (ezek az egységek a tulajdonost feljogosítják egy egységnyi szennyezés kibocsátására), a szennyező létesítményeket pedig kötelezik kibocsátásaik nyomon követésére, illetve arra, hogy a valós kibocsátásaiknak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységeket vásároljanak (az államtól, vagy egymástól).

Forrás: Bloomberg/Kitekintő

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »