Afrika betiltja a műanyag zacskókat, de közben belefullad a szemétbe

Afrikában a hulladékgazdálkodás sokkal nagyobb és sürgetőbb a probléma, mint a műanyag bevásárlószatyrok betiltása.

Afrikában a műanyag bevásárlószatyor veszélyeztetett faj. Múlt héten az apró Benin lett a legújabb afrikai ország, amely korlátozta az ilyen zacskók importját, gyártását és használatát. És nem viccelnek a büntetéssel sem. Ruanda (ahol a műanyag zacskó importőröket nyilvánosan megszégyenítik) és Kenya (ahol a zacskók használóit akár 4 évre börtönre is ítélhetik) nyomdokaiba lépve, Benin a műanyag bevásárlószatyrok importőreire akár 87 ezer dolláros büntetést is kiszabna.

Ez nagymértékben csökkentheti a műanyag zacskók importját, de nem veszi figyelembe a nagyobb problémát. A műanyag zacskó csak a legkézelfoghatóbb tünete annak, hogy Afrika képtelen összegyűjteni és megsemmisíteni az egyre nagyobb mennyiségű szemetét. Ez egy látható válság, amely a környezeti kihívásokkal rosszabbodik, ideértve az éghajlatváltozást, az élőhelyek megsemmisítését vagy a vízhiányt. Ennek megoldására sokkal többre lesz szükség, mint a műanyag bevásárlószatyrok elleni megtorlásra.

Súlyuk és térfogatuk alapján a műanyag zacskók a világ hulladékának csak egy nagyon kis részét teszik ki. Afrikában viszont vizuális hatásuk túlméretezett. Cotonouban, Benin fővárosában látni őket mindenhol: kerítéseken, strandokon, csatornákban, útszéleken nagy halmokban. Hasonló képek láthatóak az egész kontinensen, ahol a műanyag zacskók szinonimájává váltak a kisüzemi kereskedelemnek, amely Afrika gazdasági növekedését eredményezi.

Afrikával kapcsolatos hírünk: A kongói etnikai harcok indíthatják el a legújabb népvándorlást

Egy ideális világban ezek a zacskók a szemetesládákba kerülnének, szemétszállítókkal összegyűjtenék és hulladéklerakókban, égetőművekben vagy újrahasznosító üzemekben kezdenének velük valamit. De a szubszaharai Afrikában átlagosan csak a városi szemét 46 százaléka kerül összegyűjtésre.

Cotonounak nincsenek modern, környezetkímélő hulladéklerakói és azzal küzd, hogy olyan vállalkozókat találjon, akik egyáltalán összegyűjtik a szemetet. Formális gyűjtés és ártalmatlanítás hiányában a veszélyes és illegális hulladéklerakók szaporodtak el. Az ilyen hulladéklerakók tenyésztési helyként szolgálnak különböző betegségek számára, hozzájárulnak a talajvíz szennyezéséhez, és olyan erős üvegházhatású gázokat bocsátanak ki, amelyek súlyosbítják az éghajlatváltozást.

A műanyag zacskók betiltása önmagában nem oldja meg ezeket a problémákat, sőt valójában rontja a helyzetet, ez a tiltás csak azon politikusoknak kedvez, akik költséghatékonyan akarják megmutatni a környezetváltozás melletti elkötelezettségüket.

Erre a jó szándékú erőfeszítésre fordított energiát azonban jobban fel lehetne használni olyan programokra, amelyek biztosítják, hogy az afrikaiak hozzáférjenek olyan korszerű hulladékgazdálkodási rendszerhez, ahol a zacskókat megfelelő módon ártalmatlanítani lehetne. Jelenleg Afrika csak a világ szilárd hulladékának mintegy 5 százalékát adja, de ez a szám gyorsan növekszik, és a század közepére a szeméttermelés mértéke valószínűleg olyan nagy jövedelmű régiókkal fog versenyezni, mint az Egyesült Államok, Európa vagy Kína.

Az afrikai kormányoknak át kellene venniük az irányítást e probléma kezelésében, de nem tehetik meg egyedül. Nem szokatlan, hogy a fejlődő világban lévő városok teljes költségvetésük felét a szemétgyűjtésre és ártalmatlanításra fordítják. A gazdag országok és a globális intézményeknek saját érdekükben segíthetnének ezeknek a városoknak.

A világ módszereket keres a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére, így például egy olyan erőfeszítés, amely a fejlődő országok hulladéklerakóira összpontosítana – amelyek egyébként óriási metán kibocsátók –, igazi haladást jelentene. A hulladékot és a hulladékgázt energiává alakító üzemek ígéretes befektetési lehetőséget jelentenek, míg Afrika feltörekvő technológiai szektorát felhasználhatják az energiatakarékos hulladékgyűjtési útvonalak fejlesztésére.

Viszont ez nem lesz egyszerű, egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése olyan bonyolult, mint az úthálózat kiépítése, ráadásul a szemétgyűjtés témája nem rendelkezik olyan magas presztízzsel, mint az éghajlatváltozás vagy a veszélyeztetett fajok. Afrika szemétválsága azonban súlyosbítja ezeket a problémákat, és csak sürgetőbb lesz ezek megoldása. A műanyag zacskók betiltása nem sokkal több, mint figyelemelterelés egy sokkal fontosabb projektről.

Kapcsolódó cikkünk: A bonni klímakonferenciától nem várnak látványos eredményt

Forrás: Bloomberg / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

epa06307554 A handout photo made available by Dalai Nohra  shows Lebanese Prime Minister Saad Hariri speaks During a conference under slogan Together against piracy' in Beirut, Lebanon, 03 November 2017 (Issued 04 November 2017). Hariri announced on 04 Novermber 2017 that he resigns from the Prime Minister's office. According to media reports, Hariri said that the current political climate reminds him with the time before the assassination of his father, former Lebanese Prime Minister Rafic Hariri, and he also mentioned Iran's influence in his country, and the region. Hariri came into office for his second term on 18 December 2017.  EPA/DALATI NOHRA HANDOUT  HANDOUT EDITORIAL USE ONLY/NO SALES

Egyelőre tisztségében marad a libanoni kormányfő

A hazájába két és fél hetes távollét után visszatérő Szaad Haríri libanoni miniszterelnök a tévében közvetített nyilatkozatában elmondta, benyújtotta hivatalos lemondását Michel Aun köztársasági elnöknek, aki nyomatékosan javasolta, várjon vele, engedjen teret a lemondás okairól és politikai hátteréről folytatandó párbeszédnek. Hozzátette, hogy elfogadja az elnök javaslatát.

Read More »