Patthelyzet a szlovén-horvát határvitában

Nem közeledtek az álláspontok a horvát-szlovén határvitát illetően a két ország miniszterelnökeinek szerdai ljubljanai találkozóján: Horvátország továbbra sem tekinti kötelező érvényűnek a hágai nemzetközi döntőbíróság határozatát, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak – derült ki a találkozót követő nyilatkozatokból.

Andrej Plenkovic horvát és Miro Cerar szlovén kormányfő először találkozott azóta, hogy a nemzetközi testület két hete Szlovénia javára döntött a Pirani-öböl közepén húzódó határvonalat illetően, amelyet az ítélet szerint módosítani kell, hogy a szlovénok ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kihajózni az Adriai-tengerre.

Cerar a sajtótájékoztatón megismételte korábbi kijelentését, miszerint a bíróság döntése végleges és jogilag kötelező érvényű Horvátországra és Szlovéniára nézve is. Úgy vélte: az ítéletnek nincsenek győztesei vagy vesztesei. Ennek ellenére továbbra is különbözik a két ország álláspontja – mondta, majd hozzátette: Ljubljana azonban kész párbeszédet folytatni. “Remélem ez a párbeszéd ésszerű időn belül eredményhez is vezet” – húzta alá.

Plenkovic úgy fogalmazott: a mostani találkozónak az volt az üzenete, hogy a dialógusnak folytatódnia kell. Mint mondta: el kell kerülni az incidenseket és nem szabad egyoldalú lépéseket tennie egyik félnek sem. “A tárgyalásoknak kell eredményt hozni, hogy az mennyire fog hasonlítani a hágai bíróság döntéséhez, azt nem lehet előre tudni” – vélekedett.

Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt pedig Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait. Zágráb 2015-ben döntött úgy, hogy visszalép a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki.

A határvita kapcsán június 29-én hozott döntést az ügyben eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság. Az ítélet szerint a Pirani-öböl jelentős részének szlovén fennhatóság alá kell tartoznia, más vitatott területeket viszont Horvátországnak ítéltek, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei falvakat.

A két kormányfő a sajtótájékoztató után Triesztbe utazott a nyugat-balkáni országok szokásos éves csúcstalálkozójára, amelyen Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is részt vesz.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Pristina, 2018. április 26.
Hashim Thaci koszovói elnök (j) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbeszélést folytat Pristinában 2018. április 26-án. (MTI/EPA/Petrit Prenaj)

Koszovó elsődleges célja a teljes jogú EU-tagság elnyerése

Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt csütörtökön Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök, s utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél.

Read More »
Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »