Rosszul értelmezték Draghi beszédét, megszaladt az euró

Félreértették a piaci szereplők az Európai Központi Bank (EKB) elnökét, Mario Draghi kedden tartott előadásában nem egy közelgő monetáris szigorítást vetített előre, hanem azt próbálta meg jelezni, hogy készek eltűrni egy időre a gyengébb inflációt – jelentették ki a Reuters hírügynökségnek az euróövezeti jegybank elnökének gondolatait jól ismerő források.

A piacon nem vették figyelembe a Draghi beszédében elhangzott figyelmeztetéseket – mutattak rá a névtelenül nyilatkozó források, hangsúlyozva, az EKB-elnök szándéka az volt, hogy méltassa az erős gazdasági teljesítményt tükröző közelmúltbeli adatokat, és felkészítse a piacot arra, hogy ősszel döntést hozhatnak a masszív kötvényvásárlási program sorsáról. Azt is jelezni akarta, hogy az EKB nem fogja automatikusan lazítani politikáját az infláció lassulása miatt, hanem inkább kész hagyni, hogy az áremelkedés üteme később érje el a 2 százalékos célszámot.

Mario Draghi a portugáliai Sintrában rendezett jegybanki konferencián kedden kijelentette: bevált az Európai Központi Bank politikája, azt csak fokozatosan szabad kiigazítani, mivel az euróövezetnek továbbra is jelentős monetáris támogatásra van szüksége, dacára annak, hogy a gazdaság és az infláció erősebben növekszik. Elképzelhetőnek minősítette a 2300 milliárd eurós kötvényvásárlási programra és a rendkívül alacsony kamatokra épülő monetáris politika kiigazítását, de hangsúlyozta, hogy bármilyen változtatás a globális finanszírozási feltételek alakulásától függ.

Draghi kijelentéseit azonban a monetáris szigorítás irányába való elmozdulás jelzéseként értelmezték a piacok, aminek következményeként az euró dollárhoz viszonyított árfolyama egyéves csúcsra erősödött és jelentősen nőttek az euróövezeti tagok államkötvényeinek hozamai. Számos kereskedő úgy értette, hogy az EKB januártól megkezdi a kötvényvásárlási program kivezetését, pedig az EKB döntéshozói még nem is vitatták meg az ügyet, és a jövőbeni döntés a következő hónapok inflációs és más makroadatainak alakulásától függ.

Egyes elemzők attól tartanak, hogy Mario Draghi hasonló hibát követhetett el, mint 2013-ban Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) akkori elnöke. Bernanke egy óvatlan megjegyzésével azt sugallta, hogy a Fed a mennyiségi enyhítési program leépítésére készül. Ezzel eladási hullámot indított el a kötvények piacán és a feltörekvő országokban. A lassítási pánik (taper tantrum) néven elhíresült pénzpiaci turbulenciát minden kockázatos eszköz megsínylette, a Fed kénytelen volt egy „u” alakú fordulatot venni és a következő évig várni a kötvényvásárlási program keretösszegének csökkentésével.

Az euró árfolyama meredek emelkedésnek indult kedden Draghi beszéde után: az 1,1187 dolláros jegyzésről gyorsan a 1,20-as, majd az 1,30-as szint fölé került. Szerdán, napi maximumán 1,1390 dolláron – egyéves csúcson – forgott az euró. A Reuters jelentésének közzététele után, délután két óra körül 1,1292 dollárra zuhant vissza a jegyzés, de gyorsan visszatért az 1,130-as szint fölé, és délután öt óra körül 1,1374 dolláron forgott a közös európai fizetőeszköz, ami napi szinten 0,30 százalékos erősödés.

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »