Az EU-csúcs első napja: terrorizmus, bevándorlás, Brexit

A csütörtökön kezdődő kétnapos EU csúcstalálkozó első napja gyümölcsözően telt: az ülés középpontjában a közös védelempolitika, a biztonság, a migráció és a gazdaság kérdései álltak.

Az Európai Unió védelmi dimenziójának erősítése

Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az uniós vezetők biztonságról és védelemről szóló következtetéseket fogadtak el, amelyben a belső biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem jegyében arról határoztak, hogy:

  • közösen veszik fel a harcot az online radikalizálódás terjedésével szemben,
  • összehangolják az erőszakos szélsőségek megelőzésére irányuló munkát,
  • fellépnek a terrorizmus finanszírozása ellen,
  • és megosztják a nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti információkat.

Véleményük szerint a magánélet és a személyes adatok védelme mellett lehetővé kell tenni a terroristák által használt kommunikációs csatornák titkosításának indokolt esetben történő feloldását is. Kijelentették, a tagországok megosztják a külföldi terrorista harcosok, valamint a hazai radikalizálódott egyénekkel kapcsolatos információkat, politikai és jogi intézkedéseket készítenek elő az ilyen típusú fenyegetés kezelésére.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón közölte, az ülésen megállapodtak abban, hogy összehangolják és megerősítik az uniós tagországok védelmi együttműködését. Hozzátette: az Európát fenyegető biztonsági kihívások miatt elkerülhetetlen egy közös védelmi alap létrehozása, ennek tervét az Európai Bizottság még június folyamán előterjeszti.

Hangsúlyozta, hogy össze kell hangolni az uniós tagországok katonai kapacitásait, mivel Európában számos védelmi rendszer működik párhuzamosan, eltérő típusú és hatékonyságú katonai eszközök állnak rendelkezésre. A védelemre szánt kiadások hatékonysága alacsony, azok jelentős része a kutatásra irányul, alig marad forrás a védelem gyakorlati eszközeire – tette hozzá.

May végre beszélt a Brexit-tervekről

Theresa May brit kormányfő megígérte, hogy az Egyesült Királyság kilépése után is az országban maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik még a kiválás előtt érkeztek – közölték brit kormányzati források a találkozón. May az uniós állam- és kormányfők munkavacsoráján ismertette kormánya elképzeléseit az állampolgári jogokról, és kijelentette, hogy egyetlen uniós állampolgárnak sem kell majd a kilépéskor elhagynia az Egyesült Királyságot – tájékoztatott egy névtelenséget kérő illetékes.

A javaslatot sajtóhírek szerint hétfőn fogják részletesen ismertetni, annyi azonban kiszivárgott, hogy azok, akik egy meghatározott időpontban már legkevesebb öt éve a szigetországban élnek, úgynevezett “letelepedett státust” kapnának, amelynek értelmében azonos jogaik lennének az oktatás, az egészségügy, a jóléti juttatások és a nyugdíjak terén, mint a brit állampolgároknak.

Azok, akiknek ebben az időpontban még nem lesz meg az öt évük, maradhatnának annak eléréséig. A később, de még a kiválás előtt érkezők egyfajta, legfeljebb kétéves türelmi időt kapnának, hogy rendezzék státusukat.

Theresa May állítólag nem határozta meg ezt az időpontot, mindössze annyit mondott, hogy az legkorábban a brit kilépési szándék hivatalos bejelentésének dátuma, azaz 2017. március 29. lehet, legkésőbb pedig a távozás pillanata.

A brit miniszterelnök ugyanakkor elutasította az Európai Bizottság követelését, amely szerint Londonnak a jövőben el kell ismernie az EU bíróságának joghatóságát az uniós állampolgárok esetében. “Az uniós polgároknak tett vállalásainkat törvénybe iktatjuk, és így kikényszeríthetőek lesznek nagyra becsült bíróságaikon” – közölte May a beszámolók szerint. A kormányfő emellett a kölcsönösség szükségére is felhívta a figyelmet az állampolgári jogok kapcsán.

Angela Merkel német kancellár az ülés végén hangsúlyozta, hogy May ajánlata “jó kezdet”, ugyanakkor még számos más kérdésről meg kell állapodni, például a britek fennmaradó pénzügyi kötelezettségeiről és az ír-északír határellenőrzésről. “Theresa May egyértelművé tette, hogy azok az uniós állampolgárok, akik öt éve Nagy-Britanniában tartózkodnak, megőrizhetik minden jogukat (a kilépés után is)” – mondta hozzátéve, hogy “sok még a tennivaló a következő, októberi csúcstalálkozóig”.

A britek kilépése után bennmaradó tagországok vezetői a munkavacsora végén szűkebb körben is összeültek immár a brit kormányfő nélkül. A “huszonhetek” abban állapodtak meg, hogy az eredeti terv szerinti október helyett csak novemberben fognak dönteni a jelenleg Londonban működő uniós ügynökség új székhelyeiről.

Kapcsolódó cikkünk: 19 ezer uniós jogszabályt kell átvezetni a brit jogba a Brexit miatt

  • Merkel: az Európai Unió jövője fontosabb a Brexit-tárgyalásoknál
Merkel korábban kijelentette, hogy az Európai Unió huszonhét bennmaradó tagállamának közös jövőjének kell a figyelem középpontjában állnia.

“Olyan időszakban kerül sor erre a tanácskozásra, amikor a tagállamok mindegyikében növekszik a gazdaság. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az emberek érezzék a változást a munkahelyteremtés és a biztonság terén egyaránt” – mondta sajtótájékoztatóján Merkel.

A kancellár később támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia elnök korábbi kijelentését, miszerint azoknak az uniós tagországoknak, amelyek nem tartják be a szabályokat, viselniük kell ennek összes politikai következményét. A kancellár kijelentette, hogy az Európai Unió egy “értékközösség”.

Kapcsolódó anyagunk: Merkel és Macron újraalapítaná az EU-t

Az olasz kormányfő a bevándorlásról beszélt

Az Európai Unió és Líbia közös elkötelezettségét szorgalmazta a migráció megfékezésére Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök a brüsszeli állam- és kormányfői ülés előtt az olasz sajtónak csütörtökön.

Paolo Gentiloni kijelentette, nagyobb és közös elkötelezettségre van szükség Európa és Líbia részéről. Hangsúlyozta, hogy Olaszország célja az észak-afrikai országból induló migrációs áramlat megfékezése, ehhez viszont meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a líbiai hatóságok minél jobban képesek legyenek államuk területének ellenőrzésére, valamint az embercsempészekkel szembeni fellépésre.

Az olasz kormányfő hozzátette az EU részéről gazdasági és politikai döntésekre van szükség, például az Afrikának szánt európai finanszírozások megerősítésére.

Kapcsolódó cikkünk: Líbia 800 millió eurót kér a migránsok megállítására

Az Oroszország ellen hozott gazdasági szankciók meghosszabbítása

Az Európai Unió tagországainak vezetői hat hónappal meghosszabbították az Oroszország ellen hozott gazdasági szankciókat, arra hivatkozva, hogy Moszkva nem tett eleget az ukrajnai fegyveres konfliktus rendezésére vonatkozó megállapodásban szereplő feltételeknek. A döntést az elnöklő Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke jelentette be Twitter-üzenetében. A határozat a jelenleg érvényes intézkedés lejárta után, július végén lép hatályba, és januárig hosszabbítja meg a szankciókat.

Az uniós korlátozó intézkedések a pénzügyekre, az energia- és a védelmi iparra irányulnak, akadályozzák az orosz bankok hozzáférését az uniós piacokhoz, korlátozzák bizonyos termékek kereskedelmét és tiltják az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatok számára, hogy befektetéseket eszközöljenek, vagy idegenforgalmi szolgáltatást nyújtsanak Oroszországban.

A gazdasági intézkedések mellett az EU pénzeszközök befagyasztását és utazási tilalmát is előír ukrán és orosz egyének, valamint vállalatok képviselőivel szemben, akik bizonyítottan felelősek a lázadók támogatásáért.

Az EU két nappal azt követően döntött a szankciók meghosszabbításáról, hogy az Egyesült Államok bejelentette Oroszország elleni “saját” büntetőintézkedéseinek kiterjesztését. Moszkva szerint az EU valamennyi szankciója – az Egyesült Államok hasonló intézkedéseivel együtt – hatástalan és a remélttel ellenkező hatást ér el.

Kapcsolódó anyagunk: Az amerikai szankciók miatt kérdésessé válhat az Északi Áramlat-2

Az uniós vezetők a párizsi klímaegyezményről

Határozottan megerősítették elkötelezettségüket a párizsi klímaegyezmény mellett az európai uniós tagországok állam- és kormányfői csütörtöki brüsszeli csúcsértekezletükön: az elfogadott dokumentumban leszögezték, hogy a megállapodás az amerikai kormányzat szándékai ellenére nem tárgyalható újra.

Mint a záródokumentumban írták, az EU-nak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ezért gyorsan és teljes körűen végre kell hajtani a klímaegyezmény rendelkezéseit.

A szerződés a klímaváltozás elleni globális erőfeszítések sarokköve, valamint kulcsfontosságú eleme az európai ipar és gazdaság korszerűsítésének – mutattak rá hozzátéve, hogy az Európai Unió és tagállamai szorosabbra fonják az együttműködést nemzetközi partnereikkel, szolidaritást vállalva a jövő nemzedékeivel.

Elemzők szerint a közös nyilatkozat üzenetértékű a párizsi klímaegyezményt felmondó, Donald Trump elnök vezette új amerikai adminisztráció számára.

A párizsi egyezményt 2015 végén csaknem 200 ország írta alá. Vállalásai teljesítéséhez az Európai Uniónak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene mérsékelnie az üvegházhatást erősítő gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

cdu-csu-spd

Újra a nagykoalíciónak áll a zászló Németországban

Egyre többen állnak ki a nagykoalíció folytatása mellett a Német Szociáldemokrata Pártban, hangsúlyozva, hogy az úgynevezett Jamaica-koalícióról szóló tárgyalások kudarca új helyzetet teremtett, amelyben már nem lehet elutasítani a kormányzást az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió és testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió szövetségével.

Read More »
epa06307554 A handout photo made available by Dalai Nohra  shows Lebanese Prime Minister Saad Hariri speaks During a conference under slogan Together against piracy' in Beirut, Lebanon, 03 November 2017 (Issued 04 November 2017). Hariri announced on 04 Novermber 2017 that he resigns from the Prime Minister's office. According to media reports, Hariri said that the current political climate reminds him with the time before the assassination of his father, former Lebanese Prime Minister Rafic Hariri, and he also mentioned Iran's influence in his country, and the region. Hariri came into office for his second term on 18 December 2017.  EPA/DALATI NOHRA HANDOUT  HANDOUT EDITORIAL USE ONLY/NO SALES

Egyelőre tisztségében marad a libanoni kormányfő

A hazájába két és fél hetes távollét után visszatérő Szaad Haríri libanoni miniszterelnök a tévében közvetített nyilatkozatában elmondta, benyújtotta hivatalos lemondását Michel Aun köztársasági elnöknek, aki nyomatékosan javasolta, várjon vele, engedjen teret a lemondás okairól és politikai hátteréről folytatandó párbeszédnek. Hozzátette, hogy elfogadja az elnök javaslatát.

Read More »