Szíriai olajat csempészett volna az USA-ba az állami venezuelai olajvállalat

Több tucat most nyilvánosságra került dokumentum szerint Szíria és Venezuela az elmúlt években arra készültek, hogy a nemzetközi szankciók kijátszásával, nyomott áron értékesítsék a Szíriában kitermelt olajat. A nyersolajat egy orosz fedőcégen keresztül a karib-térségbeli Arubán finomították volna, ahonnan amerikai és egyéb térségbeli benzinkutakat láttak volna el.

Az e-mailekből, interjúkból és egyéb dokumentumokból kirajzolódó séma szerint a két siralmas helyzetben lévő ország – Szíriában sok éve polgárháború dúl, Venezuelában pedig kezelhetetlen mértékű az infláció és tartós nyersanyag- és élelmiszerhiánnyal küzd az ország –  a nemzetközi szankciók kijátszására is hajlandó lett volna némi olajbevételért.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Venezuela a polgárháború szélén

Megint nem jött össze a tűzszünet Szíriában

Venezuela ráadásul a világ legnagyobb olajkészletével rendelkezik, de az ország már annyira romokban hever, hogy gyakorlatilag a saját olajukat sem tudják kitermelni. A termelési szintek három évtizedes mélyponton vannak, miközben égető szükségük lenne az exportbevételekre, mert hazai fizetőeszközük, a bolivar teljesen elértéktelenedett, az utcákon pedig lassan két hónapja tömegek tüntetnek.

A karibi szál

A terv egyik kulcsembere, Wilmer Ruperti, kormányközeli venezuelai olajkereskedő egy telefonos interjúban elismerte, hogy részt vett a projektben, bár jelenleg már nincs szerepe benne. Rupertit még 2012-ben környékezték meg szíriai tisztségviselők és ő talált olajfinomítót is a projekthez. Aruba szigetén éppen bezárásra került egy olajfinomító – a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye -, ezt tervezték megvásárolni és újranyitni.

A vásárlás végül elmaradt, de Venezuela állami olajvállalatának, a PDVSA-nak az egyik leánycége, a houstoni székhelyű Citgo elkezdte lízingelni. A tervek szerint napi 50 ezer és 200 ezer hordó közötti mennyiségű, Szíriából csempészett olajat hoztak volna ide, illetve egy 6 millió hordós tárolási kapacitású egység felállítása is felmerült.

A kommunikációs láncolatba bekapcsolódott Szíria venezuelai nagykövete is, aki az egyik levél szerint Damaszkuszba invitálta az egyik venezuelai tisztségviselőt, hogy megbeszéljék az üzlet részleteit és a szállítandó mennyiségeket.

Wilmer Ruperti azt is elmondta, hogy az üzletnek egyáltalán nem volt politikai színezete, egyszerűen csak egy logisztikai megoldásnak tekintették, amivel rengeteg pénzt lehet keresni.

A PDVSA-Citgo-Rosznyeft hitel

A PDVSA nem nyilatkozott az ügyben, a Citgo pedig tagadta a vádakat, ugyanakkor van még egy érdekes részlet az ügyben, nevezetesen, hogy a Citgo 500 ezer dollárt adományozott Donald Trump beiktatási alapjának kasszájába.

Az adományozott összeg egyrészt azért keltett feltűnést, mert meghaladta az olyan, lényegesen nagyobb cégek adományait is, mint a Shell vagy a Walmart, másrészt pedig azért, mert a PDVSA tavaly a Citgo részvények 49,9%-át letétbe adta az orosz Rosznyeftnek egy hitel fedezeteként. A PDVSA csődje esetén pedig így az orosz befolyás néhány kisebb nyíltpiaci vásárlással 50% fölé kerülhet egy amerikai székhelyű energetikai cégben, ami nemzetbiztonsági aggályokat is felvet, így az ügy máris eljutott Steven Mnuchinhez, az amerikai pénzügyminiszterhez.

Az nem derült ki a dokumentumokból, hogy a szíriai olaj nyomott áron történő eladásának tervét végül elvetették vagy még mindig megvalósítás alatt áll, de az arubai finomító a Citgo lízingje óta nem nyitott újra és annak sincs semmi nyoma a hajózási adatokban, hogy tankerhajók indultak volna Szíriából Oroszországba vagy a Karib-szigetekre, így feltételezhető, hogy a terv a nyilvánosságra kerülése után már nem is fog megvalósulni.

Két kérdést azonban mindenképpen felvet az ügy:

Egyrészt azt, hogy a politikai adományok milyen esetben és milyen mértékig fogadhatóak el – kontraproduktív lehet például, ha az adomány egy külföldi állam kétes üzleti ügyeit vagy befolyásszerzését szolgálja a Fehér Házban.

Másrészt pedig azt, hogy az egyes országok belső problémái mennyire tudják befolyásolni a nemzetközi politikai és gazdasági környezetet. Szíriát és Venezuelát eddig látszólag semmi nem kötötte össze, mégis, felszínre került egy olyan ügy, amelyben három további állam érintett (lett volna) egy óriási csalásban.

Forrás: Bloomberg / Kitekintő  (a teljes Bloomberg cikk itt elérhető)

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »