A Fehér Háznál tüntetnek tovább az indiánok

Az egyebek között Texasból, Oklahomából, Észak-Dakotából érkezett indiánok képviselői már csütörtökön felállították sátraikat az elnöki hivatalnak is otthont adó Fehér Ház közelében és a Washington-emlékmű körül. Pénteken több ezren vonultak fel a Fehér Ház előtt és beszédekkel tiltakoztak a már épülő Dakota olajvezeték és a Kanadából induló, de egyelőre még csak tervezett Keystone XL olajvezeték ellen.

Donald Trump elnök mindkét vezeték megépítését jóváhagyta, illetve a négy szövetségi államot átszelő Dakota vezeték építkezését újraindíttatta. Az elnök támogatása sok indián közösséget felháborított: részben tartanak ivóvízkészletük elszennyezésétől, részben pedig féltik történelmi és kulturális örökségeiket.

“E döntéseket meg kell változtatni, harcolni fogunk a kormányzat ellen jogaink teljes elismeréséért” – nyilatkozott több amerikai televíziónak is Dallas Goldtooth, a megmozdulás szervezője, aki egyúttal az őslakosok környezeti és gazdasági gondjainak megoldásáért küzdő civil szervezet, az Őslakosok Környezetvédelmi Hálózatának vezetője is. Goldtooth hangsúlyozta azt is: “az indián sátrak felállítása jelképes akció, hogy ezzel is jelezzük, Amerika őslakosai mindig itt voltak”.

Közben Washingtonban egy szövetségi bíró vizsgálja a dakota sziú indiánok beadványát, amelyben kérelmezik a Dakota olajvezeték építésének leállítását, a vezetéket ugyanis az Oahe-tó alatt vezetnék át, s a sziúk az ivóvízkészletük tisztasága miatt aggódnak.

Egyelőre nem világos, hogy a bírói döntés mikorra várható, az AP hírügynökség erre a hétre jelezte, a The Washington Post című lap információi szerint azonban áprilisnál előbb nem lesz döntés.

A pénteken indult washingtoni tüntetés – amelyet a szervezők négynaposra terveznek – annak az immár egy éve folyó demonstrációsorozatnak a folytatása, amelyet a sziú indiánok és az őket támogató környezetvédők folytatnak a kormányzat és az olajvállalatok ellen.

A két olajvezeték ellenzői a vízkészletek és az indiánok törzsi szent helyei miatt aggódnak, Trump elnök szerint az olajvezetékek építése 28 ezer új munkahelyet teremt, a vezetékek megépítésének támogatói viszont még ennél is több új munkahelyre számítanak az egyéb fejlesztéseknek köszönhetően.

A 3800 milliárd dolláros költségvetéssel épülő Dakota olajvezeték 1900 kilométer hosszú, és a palaolajban gazdag Észak-Dakotából Dél-Dakotán és Iowán keresztül szállítja majd a nyersolajat Illinois államba.

A sziúk az 1851-ben és 1888-ban a szövetségi kormánnyal kötött megállapodásra hivatkoznak, amelyek értelmében a terület az ő tulajdonuk, és a mindenkori szövetségi kormányoknak kötelezően figyelembe kell venniük az őslakosok érdekeit is.

A Keystone XL olajvezeték a kanadai Albertából vinné a nyersolajat Nebraskáig, s ott rácsatlakozna egy már meglévő vezetékre, amely Oklahomán keresztül fut le Texasig. Az olajvezeték építéséről 2010-ben állapodott meg az amerikai és a kanadai kormány, ám Barack Obama akkori elnök – arra hivatkozva, hogy a vezeték építése nem teremtene hosszú távra munkahelyeket és nem csökkentené az olajárat – nem adta meg az engedélyt az építkezés megindításához. Donald Trump egyik első elnöki döntése volt a Keystone XL építésének engedélyezése.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »