Régóta nem volt ennyire optimista az Európai Bizottság

Felfelé javította előző prognózisához képest gazdasági növekedési előrejelzését az Európai Bizottság hétfőn kiadott “téli” prognózisában.

Az euróövezet GDP-növekedése az idén 1,6 százalék, 2018-ban pedig 1,8 százalék lesz az EU Bizottság előrejelzése szerint, magasabb az őszi prognózisban tett 1,5 és 1,7 százalékos előrejelzésnél. Hasonlóképpen az EU-tagállamok GDP-növekedése 1,8 százalék lesz az idén és jövőre is, szemben az őszi prognózisban jelzett 1,6 és 1,8 százalékkal.

A dokumentum megállapítja, hogy ellenállónak bizonyult tavaly az Európai Unió a globális kihívásokkal szemben és a 2016 végén, az idei év elején szerzett vártnál nagyobb lendületnek köszönhetően a tagországok gazdasági növekedése előreláthatólag a prognózis 2018-ig terjedő periódusában is tovább folytatódik, ámbár az eddig megszokottnál valamivel kiélezettebb bizonytalanságok közepette. A korábbiaknál pozitív és negatív értelemben is nagyobb kockázati tényezők egyenlege azonban változatlanul csökkenő tendenciát mutat.

Az euróövezetben a reál GDP tizenöt egymást követő negyedévben gyarapodott, a foglalkoztatás lendületesen nőtt és a munkanélküliség is csökkent, bár még nem érte el a válság előtti szintet. A növekedés motorja változatlanul a lakossági fogyasztás, a beruházások hozzájárulása azonban változatlanul csekély.

A bizottság megítélése szerint a fejlett térségekben a növekedés töretlenül folytatódik, elsősorban az Egyesült Államokban kilátásba helyezett, a hosszú távú kamatok növekedéséhez és a dollár erősödéséhez vezető pénzügyi ösztönző intézkedéseknek köszönhetően. A fejlődő országokban is növekedésre lehet számítani, de régiónként eltérő mértékben. Összességében a fejlődő régiók növekedése azonban ösztönző hatással lesz az európai exportra.

Nő az infláció

Az infláció növekedésnek indult az euróövezetben, miután az energiaárak csökkenése az utóbbi időkben emelkedésnek adta át a helyét. A két évig tartósan alacsony infláció az idén és jövőre már megerősödik, bár még alatta marad a kitűzött két százalék közeli célnak. Energiaárak nélkül a maginfláció növekedése azonban csak vontatottan halad.

Az infláció az euróövezetben az EU Bizottság prognózisa szerint a 2016-os 0,2 százakéról az idén 1,7 százalékra emelkedik, majd 2018-ban 1,4 százalékra mérséklődik. Az Európai Unióban pedig a tavalyi 0,3 százalékról az idén 1,8 százalékra emelkedik, majd 2018-ban 1,7 százalék körül alakul.

Bíznak a lakosságban

Az európai gazdasági növekedés motorja a lakossági fogyasztás javuló foglalkoztatásnak és nominális béremelkedésnek köszönhető növekedése. Az infláció vásárlóerőt csorbító hatása azonban az idén és jövőre már csillapítja majd valamelyest a lakossági fogyasztás gazdasági növekedést gerjesztő erejét. A beruházások növekedése bár mérsékelt ütemben, de folytatódik az alacsony hitelköltségeknek és a javuló világgazdasági aktivitásnak köszönhetően.

A bizottság prognózisa szerint az idén az euróövezetben 2,9 százalékkal, 2018-ban pedig 3,4 százalékkal növekednek a beruházások. Őszi prognózisában a bizottság 2,9 és 3,1 százalékos növekedési előrejelzéssel élt.

A foglalkoztatás javulása csökkenti a munkanélküliségi rátát az előrejelzési időszakban. Az euróövezetben a munkanélküliségi ráta a 2016-os 10,0 százalékról az idén 9,6 százalékra, 2018-ban 9,1 százalékra csökkent. Az Európai Unióban pedig a tavalyi 8,5 százalékról az idén 8,1 százalékra, jövőre pedig 7,8 százalékra. A jelzett értékek 2009 óta a legalacsonyabbak, de még mindig meghaladják a válság előtti szintet.

Az alacsony kamatok mindenkinek jól jönnek

A GDP-arányos államadósság és a költségvetési hiány csökkenni fog az előrejelzési periódusban. Az euróövezetben a tagországok GDP-arányos költségvetési hiánya a tavalyi 1,7 százalékról 2017-ben és 2018-ban 1,4 százalékra csökken. A csökkenés elsősorban az alacsony kamatszintnek köszönhetően kisebb törlesztési terheknek tudható be, de nagyban hozzájárul a javuló foglalkoztatás adóbevétel növelő és a társadalombiztosítási kiadásokat csökkentő hatása is.

A GDP-arányos államadósság a 2016-os 91,5 százalékról az idén 90,4 százalékra, jövőre 89,2 százalékra csökken.

A kockázatok

Az Európai Bizottság prognózisa 2008 óta első alkalommal minden uniós tagországra gazdasági növekedést helyez kilátásba a prognózis teljes futamidejére vonatkozóan. Még a recesszió által leginkább sújtott tagországok gazdasága is növekedésnek indult tavaly. A dollár árfolyamának erősödése és a kamatszint emelkedése azonban eltérő mértékben befolyásolja az egyes tagországok növekedési kilátásait.

Az Európai Bizottság prognózisa az új amerikai adminisztráció egyelőre még tisztázatlan politikai szándékaiban és a Brexit-tárgyalások kimenetelében látja az európai gazdasági növekedés legnagyobb kockázatait.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek