A Standard & Poor’s szerint erősödnek a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedési kilátásait terhelő kockázatok annak nyomán, hogy a brit EU-tagságról rendezett népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt.
A nemzetközi hitelminősítő a térségről összeállított, szerdán Londonban ismertetett féléves helyzetértékelésében a kockázatok között kiemeli, hogy Nagy-Britannia távozásával napirendre kerülhet az Európai Unió által folyósított strukturális fejlesztési források csökkentése, márpedig e folyósítások a keleti EU-gazdaságok állami és magánszektorbeli beruházásainak fontos hajtóerői.
Emellett csökkenhetnek a Közép- és Kelet-Európából Nagy-Britanniába települt munkavállalók hazautalásai, és a brit népszavazási eredmény után kialakult bizonytalanság visszafoghatja a Nagy-Britanniába, de mindenekelőtt az euróövezetbe irányuló térségi exportot is – áll a Standard & Poor’s szerdai elemzésében.
A hitelminősítő szerint a Brexit – vagyis Nagy-Britannia távozása az EU-ból – növelheti a térség kilátásait terhelő politikai bizonytalanságot is. Az euróövezeten kívüli EU-gazdaságokban, köztük a visegrádi országokban, de a délkelet-európai EU-régió gazdaságaiban is aggodalmat kelthet az a lehetőség, hogy Nagy-Britannia kiválásával megerősödik az euróövezet gazdaságainak dominanciája, elsősorban Franciaországé és Németországé, és ez tovább nehezítheti a döntéshozatali folyamatot az EU-ban, csakúgy, mint az EU-szkeptikus pártok esetleges erősödése.
Mindemellett elenyészhet az EU-csatlakozásra váró országok, köztük Törökország és a Nyugat-Balkán felvételének esélye, mivel az unión belüli feszültségek éleződése elveheti a döntéshozók kedvét a belátható időn belüli újabb bővítéstől – vélekednek szerdai tanulmányukban a Standard & Poor’s londoni elemzői.
Ki veszít a legtöbbet a Brexiten?
Az S&P szerint a keleti EU-térségen belül az igen nyitott, kis balti gazdaságok veszíthetik a legtöbbet a Brexiten, tekintettel a kereskedelmi kapcsolatok és az EU-folyósítások fontossága mellett arra is, hogy igen sok állampolgáruk él Nagy-Britanniában, akik onnan jövedelmeket utalnak haza.
A Standard & Poor’s várakozása szerint ugyanakkor a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedése a mind nagyobb lefelé ható, kívülről és belülről egyaránt érvényesülő kockázatok ellenére folytatódik és egyre szélesebb bázisú. A csökkenő munkanélküliség, a növekvő reálbérek és a változatlanul alacsony energiaárak környezetében egyre inkább a belső kereslet válik a térségi növekedés hajtóerejévé.
Az export továbbra is fontos eleme a növekedésnek, de a hazai magánszektor fogyasztása a térség sok gazdaságában a növekedés egyik pillérévé vált – áll a Standard & Poor’s szerdai londoni elemzésében. A cég a magyar gazdaságban az idén 2,4 százalékos, jövőre 2 százalékos reálnövekedéssel számol.
Más elemzőházak szerint….
A brit népszavazás eredményéből eredő gazdasági sokk más nagy londoni házak szerint is jelent valamelyes kockázatot a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok teljesítményére, bár a citybeli elemzői vélemények szerint ez a hatás mérsékelt lesz.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics elemzői 1,5 százalékról 1 százalékra rontották az euróövezet jövő évi növekedésére szóló becslésüket, elsősorban a Brexit sokkja nyomán feszesebbé váló pénzügyi kondíciókkal, valamint az üzleti és a fogyasztói bizalom gyengülésével indokolva a felülvizsgálatot.
A Capital Economics elemzői szerint a térség több országában várható a monetáris politika reakciója is. A ház Magyarországon további 0,30 százalékpontos, Lengyelországban 0,25 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést vár még az idén.
Forrás: MTI