Paksi bővítés: újabb saller Orbánnak Brüsszelből?

Hivatalos felszólító levelet készül küldeni Magyarországnak – a BruxInfo értesülései szerint – csütörtökön az Európai Bizottság, mert úgy látja, hogy a paksi atomerőmű kibővítésére vonatkozó megbízási szerződés (az Oroszországgal aláírt kormányközi megállapodás részeként) közvetlen, versenypályázat nélküli odaítélésével megsértette az EU közbeszerzési szabályait.

A magyar kormánynak két hónapon belül kell reagálnia a hivatalos felszólító levélben tett állításokra, és Brüsszel a válasz fényében dönt majd arról, hogy indoklással ellátott vélemény elfogadásával a második szakaszba léptesse-e az eljárást vagy sem.

Addig is azonban a vélt kötelezettségszegés komolyságára való tekintettel a testület forrásaink szerint arra szólíthatja fel csütörtökön Budapestet, hogy függesszen fel minden egyes, a paksi projekttel összefüggő beszerzési eljárást, és tartózkodjon minden további új szerződés megkötésétől.

A Bizottságnál kérdésünkre nem erősítették meg a hírt, de nem is cáfolták. A testület csütörtökön hoz döntéseket kötelezettségszegési ügyekben, ennek lehet része a paksi dosszié is.

Emlékezetes, hogy Magyarország egy Oroszországgal aláírt kormányközi megállapodás keretében ítélte oda közvetlenül, tendereztetés nélkül a Roszatomnak a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítésére és felszerelésére vonatkozó szerződést. A projekt költségeit 12,5 milliárd euróra becsülik. A megállapodás hivatalos notifikálása óta a testület belső piaci (DG GROW) főigazgatósága a magyar hatóságokkal egyeztetve előzetes eljárás keretében azt vizsgálta, hogy a szerződés megkötése megfelel-e a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoknak.

Brüsszel információink szerint arra a következtetésre jutott, hogy nem. Mégpedig azért, mert először is megítélése szerint jelen esetben nem teljesültek azok a feltételek, amelyek egy nemzetközi szerződés keretében lehetőséget adnak egy kontraktus közvetlen, versenypályázat kiírása nélküli odaítélésére és megkötésére.

A magyar kormány kezdettől fogva azzal indokolta a pályáztatás mellőzését, hogy nemzetközi megállapodások esetében nincs ilyen kötelezettség.

A Bizottság azonban részben az Európai Bíróság esetjogából kiindulva azzal érvel, hogy a nemzetközi megállapodásokban rögzített kötelezettségek a gyakorlatban nem írhatják felül az EU-szerződésben lefektetett alapelveket. Következésképpen, az uniós tagállamok által kötött nemzetközi megállapodásoknak is tiszteletben kell tartaniuk a közbeszerzési szabályoknál alkalmazott olyan alapelveket, mint a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő elbánás és az átláthatóság. Márpedig forrásaink szerint a paksi beruházás közvetlen odaítélése (illetve ahogy azt a kormányközi megállapodás rögzíti) nem felel meg ezeknek az elveknek, ezért a Bizottság úgy látja, hogy a magyar-orosz államközi megállapodás sincs összhangban az EU működéséről szóló szerződéssel.

Jó okkal feltételezhető, hogy a belső piac működését felügyelő főigazgatóság azon az alapon is támadja a Roszatomnak adott megrendelést, hogy kizárólag az EU-nak van joga az európai közbeszerzési piac megnyitásáról szóló nemzetközi szerződések megkötésére. A Bizottság értelmezése az, hogy Magyarország a kormányközi megállapodáson keresztül hozzáférést biztosít egy harmadik országnak, jelen esetben Oroszországnak a magyar és így az uniós közbeszerzési piachoz, miközben kizár az áruk és a szolgáltatások nyújtásának lehetőségéből más harmadik országokat és uniós tagállamokat is. Ez pedig ellentétes lehet a Szerződéssel.

A várható hivatalos felszólító levél kizárólag a paksi projekt közbeszerzési aspektusaira vonatkozik, az állami támogatási és energiaszabályokkal való megegyezőség felmérése jelenleg külön vizsgálatok tárgyát képezi.

Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy ebben a pillanatban csak a Bizottság jogi álláspontjáról van szó, az a kötelezettségszegési eljárás során derül majd ki, hogy a vitában melyik félnek van igaza.