Magyarország is rámozdul az újranyíló iráni piacra

Magyarországnak a semmiből kell újjáépítenie a gazdasági kapcsolatokat Iránnal a közel-keleti ország több mint egy évtizedes nemzetközi elszigeteltségének véget vető nukleáris megállapodás után – jelentette ki Brüsszelben Szijjártó Péter, magyar külügyi-, és külgazdasági miniszter.

Új lapot nyithat a kétoldalú kapcsolatokban az Iránnal július 14-én kötött átfogó megállapodás a közel-keleti ország atomprogramjáról – szögezték le közös hétfői közleményükben az EU-tagállamok külügyminiszterei, akik azt is nyilvánvalóvá tették, hogy az országot sújtó gazdasági és pénzügyi szankciók feloldásának akkor jön el az ideje, ha a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IEAE) meggyőződött róla, hogy Teherán maradéktalanul végrehajtotta az atomprogramjával összefüggésben az átfogó cselekvési tervben tett vállalásait.

Az EU tagállamai, miközben méltatták a kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek, Federica Mogherininek és Németországnak, Nagy-Britanniának és Franciaországnak az iráni alku elérésében játszott kiemelkedő szerepét, fél szemmel már a perzsa állammal való politikai és üzleti kapcsolatok újraépítésére kacsintanak.

Ennek jeleként Sigmar Gabriel, német gazdasági miniszter már vasárnap Teheránba sietett, hogy a jövőbeni együttműködésről tárgyaljon. Németország, Franciaországgal és Olaszországgal együtt nagy üzleti megrendelésekben bízik Iránban, amelynek gazdaságát valósággal térdre kényszerítették a tíz éven át tartó nemzetközi szankciók.

Szijjártó Péter – aki néhány hete maga is ellátogatott Teheránba – a BruxInfo érdeklődésére elmondta, hogy Magyarországnak tulajdonképpen a nulláról kell újjáépíteni gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait az Iráni Iszlám Köztársasággal. A külgazdasági miniszter már látogatását követően bejelentette, hogy tárgyalások kezdődnek a két ország között egy beruházásvédelmi- és a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodások megkötéséről.

Szijjártó hétfőn elárulta, hogy a kormány a magyar-iráni gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével összefüggésben hétpontos akciótervet fogadott el. Ez többek között az öntözést is beleértve a vízgazdálkodás, a mérnöki szolgáltatások, a városüzemeltetés és az autóipari beszállítások terén lát üzleti lehetőséget a magyar cégek számára. A cselekvési terv többek között egy magyar kulturális intézet megnyitását is előirányozza Teheránban.

Magyarország úgy véli, hogy Irán visszatérése a nemzetközi közösségbe elősegíti a Közel-Kelet stabilitásának helyreállítására irányuló erőfeszítéseket – szögezte le a külügyminiszter.

Az ENSZ Biztonsági Tanács hétfőn megszavazta a nemzetközi közösség és Teherán között az iráni nukleáris energia békés célú felhasználásáról kötött megállapodást. Az alku végrehajtását a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakértői ellenőrzik majd, és az ő véleményüktől függ majd az Iránnal szemben bevezetett gazdasági és pénzügyi szankciók fokozatos feloldása is. Az EU már a korábbi, februári megállapodást követően felfüggesztett néhány korlátozó intézkedést, aminek időtartamát nemrég hat hónappal meghosszabbították.

Mivel az EU-szankciók csak az iráni nukleáris programra vonatkoztak, ezért a kivezetésük is könnyebben mehet, mint az Egyesült Államok által bevezetett korlátozásoké, amelyek a terrorizmus támogatása és az emberi jogok megsértése miatt is sújtották a perzsa államot.