Uniós eljárás indult a „színlelt” földszerződések ügyében

Kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön az Európai Bizottság a külföldi befektetőknek a magyar termőföldre haszonélvezeti jogot biztosító szerződéseket 2014. május 1-től megszüntető magyar törvény miatt. Brüsszel fő kifogása, hogy a vonatkozó jogszabály a korábbi 20 évről mindössze 4 és fél hónapra csökkentette az ilyen „színlelt” szerződéseket aláíró külföldiek rendelkezésére álló átmeneti időszakot.

Hivatalos felszólító levelet küldött csütörtökön a magyar kormánynak az Európai Bizottság, elindítva a kötelezettségszegési eljárást a külföldiek által a földtulajdonszerzést korlátozó magyar jogszabályok kijátszása céljából jellemzően 2002 előtt megkötött haszonélvezeti (és zseb-) szerződések megszüntetését elrendelő magyar törvény ügyében.

Brüsszel a 2013. decemberében elfogadott magyar törvény által érintett osztrák gazdák érdekeit védelmező bécsi kormány kezdeményezésére tavasszal kezdte vizsgálni a magyar jogszabályt, és miután az előzetes (úgynevezett pilot eljárás) nem vezetett eredményre, csütörtökön elindította a hivatalos kötelezettségszegési eljárást.

A Bizottság által kifogásolt rendelkezések értelmében a földhivatal május 1. – a törvény elfogadásától számított négy hónapos átmeneti időszak – után törölheti a szóban forgó zseb- és haszonélvezeti szerződéseket, amelyek a magyar jogértelmezés szerint a földvásárlás terén fennálló nemzeti korlátozásokat voltak hivatottak kijátszani, ezért törvénytelenek voltak. A magyar jogban ugyanis a földtulajdonra vonatkozó haszonélvezeti jog a közvetlen hozzátartozók és nem külföldiek számára van fenntartva.

A Bizottság a 2013. decemberi törvény két rendelkezését vitatja, illetve él a gyanúperrel, hogy ellentétes a tőke szabad áramlására vonatkozó uniós szabályokkal. Az egyik kifogás, hogy a jogszabály egy korábbi rendelkezés módosításával 20 évről 4 és fél hónapra szűkítette a haszonélvezeti jogot szerző külföldi befektetőknek biztosított átmeneti időszakot. „Az új törvény úgy tűnik, hogy megfosztja az érintetteket szerzett jogaiktól és a befektetésük értékétől” – hangsúlyozza közleményében a testület.

A Bizottság ugyanennek a törvénynek egy másik rendelkezését is vitatja, amely bizonyos több mint 20 évvel ezelőtt kötött bérleti szerződések nagyon rövid határidejű felmondására ad lehetőséget.

A Bizottság a kormánnyal folytatott korábbi levélváltásai során egyenesen úgy vélekedett, hogy a haszonélvezeti szerződések megszüntetése a befektetők befektetéseinek kompenzáció nélküli kisajátításával ér fel. A magyar kormány szerint ez azonban nem állja meg a helyét, mivel a szóban forgó földeket nem államosítják, azok nem az állam tulajdonába kerülnek, hanem azok visszakerülnek a tulajdonosokhoz.

Úgy tudni, hogy Brüsszel kész lett volna lemondani az eljárásról, ha a magyar fél megfelelő törvényi kereteket biztosított volna az érintett gazdák kártalanítására a befektetéseik elvesztéséért. Budapest azonban azzal érvel, hogy az ügy kizárólag a befektetőre és a tulajdonosra tartozik, és az előbbi vitás helyzetben minden további nélkül bírósághoz fordulhat.

A Bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar törvények nem tiltották a haszonélvezeti szerződések megkötését, és amit nem tilt a törvény, azt szabad. Így az érintett befektetők jóhiszeműen fektették be a pénzüket és jogukban áll megfelelő kompenzálásban részesülni, amit például egy hosszabb átmeneti időszakkal is szavatolni lehet.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, aki szeptember elején Brüsszelben négyszemközt is tárgyalt az ügyben osztrák kollégájával, André Rupprechterrel, újságírók előtt megismételte, hogy a kormány nem enged, legfeljebb a szabályok további szigorítása jöhet szóba. „A magyar föld nem eladó” – közölte, hozzátéve egyúttal, hogy az Európai Bizottságra bízzák a döntést a magyar-osztrák vitában.

Az Európai Bizottság párhuzamosan a földtörvényt is vizsgálja, mert információink szerint él a gyanúperrel, hogy a földtulajdonszerzést korlátozó törvényi rendelkezések közül több sincs arányban az elérendő célokkal, és indokolatlan akadályokat hoz létre a földvásárlás tekintetében. Magyar részről azzal érvelnek, hogy a magyar szabályozás meglévő dán, francia és dél-tiroli példákat vett át, ám Brüsszelben hajlanak arra, hogy a magyar törvény ezeknek a példáknak a legkorlátozóbb sűrítménye. Azt ugyanakkor bizottsági források is elismerik, hogy a kérdésben korántsem egyértelmű a helyzet. A Bizottság egyelőre nem döntötte el, hogy ezen a területen is indítson-e kötelezettségszegési eljárást.