Megújulókkal az orosz földgázimport ellen

Gazdasági szempontból adott a lehetősége a hosszú távú orosz gázszállítási szerződések teljes megszüntetésének – hangzott el egy szerdai brüsszeli rendezvényen, ami a 2030-ig terjedő uniós klíma- és energiapolitikai céloknak az energiaellátás biztonságára gyakorolt hatásáról szólt. Szakértők szerint a megújulók arányának dinamikus növelése, az energiahatékonyság javítása és az infrastruktúra-fejlesztés hármasának köszönhetően az ambícióktól függően akár a jelenlegi mennyiség 6,5 százalékra is lecsökkenthető az EU-ba irányuló orosz gázszállítás.

A visegrádi négyek az elmúlt időszakban különböző válaszokat adtak az energiaellátás biztonságát fenyegető kihívásokra, ami alatt Közép-és Kelet-Európában elsősorban a földgáz szállítás biztonságát értették – mutatott rá szerdán egy brüsszeli szakmai rendezvényen Orbán Anita, a Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős utazó nagykövete.

Miközben Csehország reakciója az volt, hogy összekapcsolta saját gázhálózatát a német piaccal, Lengyelország pedig jelentős beruházásokat eszközölt a cseppfolyós földgázba (LNG-be), addig Szlovákia a fordított irányú gázáramlás feltételeinek megteremtésére koncentrálta erőit és anyagi eszközeit Ausztria és Csehország felé, Magyarország pedig gáztározó kapacitásának bővítésébe fogott, amivel elérte, hogy belső gázfogyasztása 60 százalékát képes tárolni – mutatott rá a magyar energiadiplomata.

Orbán Anita szerint a Nabucco kudarca után 2020 előtt nem várható olyan alternatív gázvezeték megépítése a térség országaiban, ami az eddigiekhez képest plusz gázmennyiséget jelentene. Az ázsiai piac magas árai miatt Európa az LNG számára sem lesz vonzó piac, legalábbis nem 2-3 éven belül. „Ne pazaroljunk el egy jó válságot arra, hogy előrelépjünk” – szögezte le az utazó nagykövet, aki szerint 2014-ben és 2015-ben egy, a megújulókat, az energiahatékonyságot és más elemeket magába foglaló, az eddiginél sokkal integráltabb megközelítésre lesz szükség.

Az Európai Politikai Tanulmányok Intézetének (CEPS) rendezvényén szakértők egy nagyszabású projekt részeredményeiről számoltak be, amelynek célja, hogy felmérje a 2030-ig terjedő uniós klíma- és energiakeret fókuszában álló megújuló energiák és az energiahatékonyság szerepét az energiabiztonság javításában.

A kutatók az Európai Bizottság által javasolt 2030-as klíma- és energiacélok (40 százalékos CO2-kibocsátás csökkentés az 1990-es szinthez képest; a megújulók részarányának 27 százalékra való növelése és 30 százalékos energiahatékonyság javulás) alapján, különböző forgatókönyvekből kiindulva modellezték mindenekelőtt annak a 12 uniós tagállamnak a gázellátás biztonságát, amelyek a legsérülékenyebbek egy esetleges gázellátási válsággal szemben. Jaap Jansen, az ECN kutatója szerint Szlovákia, Litvánia és Lettország mellett Magyarország is egyike a legsérülékenyebb tagállamoknak.

A kutatók szerint a 12 tagállam (alapvetően közép- és kelet-európai országokról és Finnországról van szó) a 30 százalékos energiahatékonyság-javulással 2020 és 2030 között 3,5 milliárd eurót takaríthatna meg.

A megújuló energiaforrások részarányának javasolt közel 30 százalékos növelése mellett, a végrehajtástól függően pedig 2030-ig 21-22 százalékkal vissza lehetne fogni a földgáz iránti keresletet.

Kaderják Péter, a Regionális Energiakutató Központ (REKK) igazgatója két gázpiaci forgatókönyv figyelembevételével próbálta megbecsülni a megújulók és a javuló energiahatékonyság hatását a 12 ország gázellátásának biztonságára. Az első verzióban az Oroszországgal (a Gazprommal) kötött hosszú távú gázszerződések újratárgyalása, míg a másodikban teljes megszüntetése volt a kiindulópont, mindkét esetben két különböző megújuló-elterjedési modellel kiegészítve.

A neves magyar energia szakértő rámutatott, hogy a megújuló források, a javuló energiahatékonyság és a belső energiainfrastruktúrák fejlesztésének triumvirátusa nagyon nagy nyomás alá helyezné a külső gázexportőröket, így az orosz Gazpromot. A kutatás eredményét ismertetve Kaderják elmondta, hogy még a visszafogottabb megújuló növekedési modell és a hosszú távú gázszállítási szerződések újratárgyalása esetén is körülbelül harmadával lehetne csökkenteni az orosz gázszállításokat. A radikálisabb, hosszú távú szerződések megszüntetésével járó megoldás esetén pedig a jelenlegi orosz gázimport 6,5 százalékára is süllyedhetne a vásárolt mennyiség.

„Gazdaságilag lehetséges és elképzelhető a térség országai által Oroszországgal kötött hosszú távú gázszállítási szerződések teljes megszüntetése” – állapította meg a REKK igazgatója.