Navracsics „politikai meghallgatásra” számít az EP-ben

Ha nem is jelenlegi politikusi tevékenységéhez, de alkatához és előéletéhez közelállónak minősítette Navracsics Tibor a leendő biztosi munkájához kiosztott oktatási, kulturális, ifjúsági és (uniós) állampolgársági témakört. Emlékeztetett, hogy a közösségi programok közül a fiatalokat megcélzóak a legsikeresebbek.

A magyar diplomácia vezetője, aki a tervek szerint november elsején kellene, hogy váltsa – következő „magyar biztosként” – Andor Lászlót az európai bizottsági tagok sorában, a leendő Juncker-bizottság bemutatása után tartott brüsszeli sajtóbeszélgetésen elismerte, hogy mostani tevékenysége alapján kezdetben inkább külpolitikai jellegű feladatra számítottak. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha ez végül nem is következett be, a döntés számára úgymond „testhez álló portfólió” kiosztását hozta.

Navracsics, aki jelenleg is aktív egyetemi tanár és mintegy 20 éves oktatói múlttal rendelkezik, emlékeztetett arra, hogy eddigi szakmai tevékenységében „folyamatosan jelen volt az ifjúságra való összpontosítás”, akár az oktatásban, akár közigazgatási és igazságügyi miniszteri munkájában számos kezdeményezés célja a gyermek- és ifjúságvédelem volt, illetve az, hogy az új nemzedékeket hozza helyzetbe a magyar közigazgatásban és a politikában.

„Lehet, hogy az oktatásügy a belső piaci portfólióhoz képest gyengének minősül, azonban minden biztosi poszt annyit ér, amennyit kihozunk előle” – fogalmazott sajtóértekezletén Navracsics, aki szerint a portfolió sok lehetőséget is rejt magában.

Részben kérdésre is válaszolva példaként merült fel az Erasmus-program, valamint a különböző csereprogramok és szakképzések sora, amelyek kapcsán emlékeztetett, hogy ezek tipikusan olyan befektetések, amelyek „a jövőben térülnek meg”. Emlékeztetett egyúttal, hogy az eddigi tapasztalatok szerint „az EU közösségfejlesztési programjai közül a legjobban azok sikerültek, amelyek a fiatalokat célozzák meg”.

2014-2020 között egyébként a tervek szerint az „Erasmus plusz”-program keretében 4 millió fiatal számára nyílhat majd alkalom más tagország felsőoktatási intézményeiben hosszabb-rövidebb ideig tanulmányokat folytatni. Emellett európai szinten mintegy 125 ezer szervezetet vagy intézményt fognak különböző formákban az oktatási tevékenység modernizálásában támogatni.

Ami az európai kultúra segítését illeti, az Európai Fesztiválok Szövetségének, valamit egyéni programoknak a támogatásával az EU számos területen fontos közreműködőnek számít. Tipikus példa az avignoni, vagy az aix-en-provence-i fesztivál.

A biztosi munkára felkérő bizottsági elnöki levél egyébként Navracsics esetében emlékeztetett arra, hogy a leendő új bizottsági rendszerben – amelyben a korábbiaknál lényegesen fontosabb szerephez jutnak majd az alelnökök – az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági biztos mindenekelőtt a munkahelyteremtésért, gazdasági növekedésért és versenyképességért felelős alelnökkel (Jyrki Katainen), valamint az euróért és társadalmi párbeszédért, illetve a digitális egységes piaciért felelős alelnökökkel (Valdis Dombrovskis és Andrus Ansip) áll majd szorosabb munkakapcsolatban.

Az elnöki levélből kitűnik, hogy miután az új bizottság munkához látott, három hónapon belül foglalkoztatási, gazdasági növekedési és befektetési „csomagterv” készül majd, és ebben az „oktatási infrastruktúrára vonatkozó” részekért a szaktárca biztosa felel majd.

Az elnöki levél is emlékeztet rá, de bizottsági szakértők is kiemelték, hogy az oktatási biztos igazából a második legjelentősebb humán erőforrás felett felügyel majd az új biztosi testületben, amennyiben hatáskörébe tartozik – a budapesti Európai Innovációs és Technológiai Intézet mellett – Egyesült Kutatási Központ is. Ez utóbbi az EU több tagállamában összességében több mint 4000 személy munkájából építkezik.

Navracsics sajtóértekezletén értelemszerűen előjött a leendő európai parlamenti meghallgatás kérdése is, utalással arra, hogy értesülések szerint egyes politikai frakciók igen kritikus hozzáállásra készülnek majd a magyar biztos-jelölt esetében. Navracsics válaszában elmondta, hogy a dolog nem éri váratlanul. Mint fogalmazott, láthatóan egyesek „politikai ügyet akarnak csinálni az EP-meghallgatásból. Miután személyemen nem találnak fogást, így hazámat, illetve azt a kormányt próbálják támadni, amelynek tagja voltam, illetve vagyok” – tette hozzá.

Majd még hozzátette: mindezek fényében úgy készül a meghallgatásra, hogy azon „sem szakmai, sem emberi szempontból” ne adjon alapot támadásra.

A meghallgatás pontos menete lapzártánk idején még kérdéses volt, annyit lehetett csak tudni, hogy a szeptember 29-i héten kezdődik majd. Navracsics esetében a várakozások szerint az EP kulturális szakbizottsága lehet a meghallgatásért felelős főbizottság, de az európai uniós állampolgársági vetület kapcsán kérdezői joggal bír majd az EP igazságügyi és alapjogi bizottsága is. Megfigyelők elsősorban ez utóbbi kapcsán számítanak jelentősebb politikai támadásra az előző Orbán-kormány akkori igazságügyi minisztere ellen.