Az orosz agresszió leállítását követeli az EU

Fegyveres erőinek az állomáshelyükre való azonnali visszavonására szólította fel és a feszültség további élezése esetére következményekkel fenyegették meg Oroszországot hétfőn az EU28-ak külügyminiszterei. Csütörtökön az állam –és kormányfők is rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az ukrán helyzet miatt.

Az Európai Unió hétfőn felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja vissza Krímben állomásozó fegyveres erőit állandó állomáshelyükre, a Fekete-tengeri Flotta Ukrajna területén történő állomásozásáról szóló kormánymegállapodással összhangban. Az uniós külügyminiszterük hétfőn elfogadott nyilatkozatukban egyúttal a kétoldalú kapcsolatokat érintő következményeket helyeztek kilátásba arra az esetre, ha Moszkva a felszólítást figyelmen kívül hagyva nem tesz lépéseket a feszültség oldására.

A lehetséges következmények közé tartozik a vízumkönnyítésről folyó kétoldalú tárgyalások és az új partnerségi egyezményről már hosszú évek óta vontatottan haladó tárgyalások felfüggesztése, de az Unió tagállamai „további célzott intézkedéseket” sem zárnak ki.

A szöveg megfelel a magyar elképzeléseknek. Kiegyensúlyozott szöveg, ami utal a következményekre, (a feszültség oldásának megtagadása esetén) már-már automatikussá teszi azokat – jelentette ki a rendkívüli külügyminiszteri ülést követően Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője.

Az EU28-ak külügyminiszterei 10 napon belül már második alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz az egyre fenyegetőbb ukrán válság miatt. „A berlini fal leomlása és a keleti blokk felbomlása óta nem volt ehhez fogható mély válság” – szögezte le sajtóértekezletén Frank-Walter Steinmeier, német külügyminiszter, aki aggodalommal szólt arról, hogy Moszkva magatartásával lépésről-lépésre jobban eszkalálja a helyzetet.

A folyamatos készültség jegyében csütörtökön Brüsszelben rendkívüli ülést tartanak a 28 tagország állam- és kormányfői is.

Az Európai Unió a nyilatkozatban határozottan elítéli „az orosz fegyveres erők által az ukrán szuverenitás és területi egység ellen elkövetett agressziót”, amelyeket az ENSZ Alapokmánya és az EBESZ Helsinki Záróokmánya kirívó megsértésének nevez. De, az uniós külügyminiszterek szerint Oroszország az Ukrajna szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartását szavatoló, 1994-es budapesti memorandumot is megsértette, valamint az ukrán alkotmányt is, aminek értelmében a Krími autonóm köztársaság csak helyi vonatkozású ügyekben tarthat népszavazást, Ukrajna területi berendezkedéséről viszont nem (ismeretes, hogy a krími kormány március végén népszavazást akar tartani, ami egyes félelmek szerint a körülbelül 60 százalékban oroszok által lakott félsziget Ukrajnától való elszakadását is kinyilváníthatja).

Az EU28-ak arra is felszólították Moszkvát, hogy haladéktalanul kezdjen konzultációkat Kijevvel, ahogy azt az ukrán hatóságok már több ízben kezdeményezték, továbbá a budapesti memorandumot aláíró országokkal, az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával is.

Az EU azt is határozottan támogatja, hogy az EBESZ egy tényfeltáró küldöttséget menesszen a Krímbe, ám – miként arra a német külügyminiszter is rámutatott – az orosz hatóságok ezt elutasították. Más források szerint az is egyértelmű, hogy a budapesti memorandumról sem kíván konzultációkat folytatni Moszkva, dacára annak, hogy a megállapodás hatodik paragrafusa a hasonló helyzetekben így rendelkezik.

A külügyminiszteri Tanács megismételte, hogy továbbra is érvényesnek tekinti ajánlatát az EU-ukrán társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírására. Martonyi János a Visegrádi Négyek álláspontját ismertetve úgy vélekedett, hogy a társulási szerződést a lehető legrövidebb időn belül alá kellene írni. Ha Kijev is kész erre, akkor szerinte gyorsan elő lehet készíteni az aláírást. Az EU még a közelmúltban is azt hangoztatta, hogy egy szabad választások után felálló legitim kormánnyal kész aláírni a megállapodást. A magyar diplomácia vezetője azonban – még mindig a V4-ek álláspontjaként – rámutatott, hogy Ukrajna már jelenleg is rendelkezik legitim kormánnyal, amit az elűzött Janukovics elnök korábbi pártja, a Régiók Frakciója is elismer. Arra a kérdésre, hogy egy gyors aláírás nem öntene olajat a tűzre, Martonyi úgy vélekedett, hogy az utóbbi napokban megváltozott a helyzet és ez dinamikus szemléletet indokol.

A külügyminiszterek méltatták Ukrajna eddig tanúsított önmérsékletét a konfliktusban, de aláhúzták, hogy az országnak további alkotmányos reformokat kell végrehajtania; biztosítania kell valamennyi ukrán régió és politikai csoport arányos részvételét, és szavatolnia kell a nemzeti kisebbségek teljeskörű védelmét is.

A magyar külügyminiszter ennek kapcsán megjegyezte, hogy a kárpátaljai autonómia kérdése kizárólag Magyarországon merül fel, a helyi magyarok körében ugyanakkor most nem téma. Úgy vélekedett, hogy ez nem is lenne jelenleg a kárpátaljai lakosság mintegy 12 százalékát kitevő magyar közösség érdeke. Martonyi szerint a föderalizmus erőltetésére sem ez a legmegfelelőbb pillanat.

Az EU28-ak közleménye a megerősíti, hogy az EU elsősorban az IMF-fel teljes gőzerővel dolgozik egy nemzetközi segélycsomagon, ami a reformok iránti világos elkötelezettség alapján Ukrajna sürgős szükségleteit hivatott kielégíteni.

A Tanács értesülések szerint kedden véglegesíteni fogja azon ukrán személyek vagyonának befagyasztását és visszaszerzését, akik az állami vagyon megrövidítéséért és az emberi jogsértésekért felelősek.

Arra a kérdésre, hogy a történtek fényében nem lenne-e indokolt a Moszkvával a paksi atomerőmű bővítéséről aláírt szerződés felülvizsgálata, Martonyi rámutatott, hogy ezt a kérdést szerinte azoknak az országoknak is fel kellene tenni, amelyek a legmodernebb fegyverek eladására vonatkozó szerződéseket írtak alá az oroszokkal. Úgy vélte, hogy ehhez képest más az atomenergia békés célú felhasználásáról szerződést aláírni valakivel, aki- szerinte – a legolcsóbban és leggazdaságosabban képes a beruházást végrehajtani.