Újra partra száll Athénban a trojka

Kezd körvonalazódni az Eurócsoport következő hónapokra vonatkozó görög stratégiája, amely lényegében a politikailag kényes EP-választások utánra halasztaná az ország pótlólagos pénzügyi igényeinek és az államadósság fenntarthatóságának a felmérését.

Hosszabb szünet után előreláthatóan a hétvége előtt visszatér a hitelező trojka missziója Athénba, hogy befejezze a technikai egyeztetéseket a második görög kiigazítási program lassan féléve húzódó negyedik felülvizsgálatáról. Ezt Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa jelentette be az Eurócsoport hétfői ülését követően.

Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke és Rehn is ugyanakkor jelezték, hogy nem számítanak könnyű egyeztetésekre a görög féllel, és csak abban az esetben számítanak a felülvizsgálat technikai szinten történő véglegesítésére, ha „mindenki tartja magát a tervhez”.

Az Európai Bizottság alelnöke újságírók kérdésére válaszolva finoman sürgette az athéni kormányt, hogy kettőzze meg erőfeszítéseit a gazdasági reformok terén, ugyanis enélkül nem javulhat a szükséges mértékben az ország növekedési potenciálja és munkahelyteremtő képessége.

Megfigyelők szerint a biztos szavai is érzékeltetik, hogy a görög kormány a május végi EP-választások előtt ellenáll minden újabb reformnak, amelyek lemondással járnának egyes társadalmi csoportok vagy szektorok számára. Görögország alkupozícióját EU-források szerint láthatóan megerősítette a trojkával szemben az, hogy az országnak 2013-ban – a program indulása óta először – elsődleges költségvetési többlete lehet, amit azonban még vissza kell igazolnia az Eurostatnak is. Idén pedig, ha szerény mértékben is, de hat év recesszió után pozitív tartományba kerülhet a görög gazdaság. Az elsődleges többlet azt jelenti, hogy a görög kormánynak nincsenek filléres gondjai a bérek kifizetésével és más folyó kiadások finanszírozásával, ezért könnyebben ellen is állhat a trojka követeléseinek – mutatnak rá források.

A második görög program sorrendben negyedik felülvizsgálata még tavaly szeptemberben kezdődött és a strukturális reformokon támadt nézeteltérések miatt azóta sem zárult le. A felülvizsgálat sikeres befejezése nélkül Athén nem juthat hozzá az ebben az évben még esedékes 10,1 milliárd eurós kölcsönhöz. Ráadásul a görögöknek előbb májusban, majd augusztusban is lejáró adósságokat kellene törleszteniük.

Az eurózóna vezető politikusai hétfőn azt is nyilvánvalóvá tették, hogy a program felülvizsgálatán túl más húsbavágó kérdések megoldását, mint amilyen a görög program idei második féléves finanszírozásához szükséges pótlólagos források beazonosítása és az államadósság fenntarthatóságának megvizsgálása. Jeroen Dijsselbloem hétfőn közölte, hogy az év közepe előtt egyáltalán nem sürgető a két említett probléma tisztázása, ami így várhat akár a nyár végéig is.

A halogatás mögött jól értesült források szerint az a megfontolás állhat, hogy ne adjanak muníciót a görög szélsőbaloldali és szélsőjobboldali pártoknak a májusi EP-választások előtt. Állítólag Berlinben is egyetértenek azzal, hogy Antónisz Szamarasz kormányát nem kell most túlzottan piszkálni, hiszen egy esetleges választási cunami nagyon aláásná a stabilitását és a gazdasági reformok folytatását is.

A Der Spiegel Online értesülései szerint Angela Merkel vétót emelt pénzügyminiszterének javaslata ellen, amelynek értelmében a szolidaritás jegyében az EP-választások előtt felvillantották volna egy újabb pénzügyi támogatás lehetőségét, megtámogatva ezzel az athéni kormánypártokat. Merkelnek állítólag azért nem tetszett az ötlet, mert attól tart, hogy az eurószkeptikus Alternatíva Németországért párt hasznot húzhatna a görög segélyprogramról folyó újabb diskurzusból.

Becslések szerint Görögországnak – amelynek 2014 végén jár le a jelenlegi programja – akár 10-15 milliárd euró plusz forrásra is szüksége lehet az év hátralevő részében. Ez azonban nem jelenti még azt, hogy a hitelezőknek megint mélyen a zsebükbe kell majd nyúlniuk. A görög bankrendszer folyamatban lévő állapotfelmérésének eredményétől és a bankok tőkeigényétől függően ugyanis esetleg hozzá lehet majd nyúlni a görög pénzügyi mentőcsomag pénzintézetekre elkülönített 50 milliárd euróból még elérhető 10 milliárd euróhoz, és máris kevesebbe kerülne egy újabb kistafírozás.

Némi problémát jelent ugyanakkor, hogy az IMF-nek garanciák kellenek a görög államadósság fenntarthatóságára vonatkozóan ahhoz, hogy folytathassa a hitelnyújtást. Bár egy ezt firtató kérdést Olli Reh elhárított, bennfentesek szerint az EU lényegében garanciát adna a Nemzetközi Valutaalapnak, hogy bármekkora is lesz a pénzügyi lyuk, azt a választások után majd kipótolja.