Putyin nem veszi vissza a pénzt az ukránoktól

Az ellenzék kormányra kerülése esetén sem vonja vissza az Ukrajnának felajánlott 15 milliárd eurós kölcsönt – jelentette ki kedden Brüsszelben az orosz elnök. Vlagyimir Putyin azt javasolta uniós tárgyalópartnereinek, hogy 2020-ra szabadkereskedelmet létesítsenek az EU és a még csak formálódó Eurázsiai Unió között.

Moszkva akkor sem vonja vissza az Ukrajnának felkínált és részben már folyósított államközi kölcsönt, ha Kijevben ellenzéki kormány alakul – jelentette ki az orosz elnök kedden Brüsszelben az EU vezetőivel folytatott tárgyalások után.

Bár Ukrajna hivatalosan nem szerepelt a rendhagyóan rövid, mindössze két és fél órás EU-orosz csúcstalálkozó napirendjén, a felek nem kerülhették meg, hogy ne érintsék a témát és ne reagáljanak a kijevi kormányváltásról szóló friss hírekre.

Vlagyimir Putyin a találkozót követő sajtótájékoztatón kérdésekre válaszolva közölte, hogy a novemberben az EU-ukrán társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírásának elhalasztásának fejében Ukrajnának felajánlott 15 milliárd eurós kölcsön nem a mindenkori kormány, hanem az ukrán nép javát kívánja szolgálni, ezért Moszkva nem is gondolkozik azon, hogy az ellenzéki kormány megalakulásának hírére megszakítsa a pénz folyósítását.

Az orosz elnök hozzátette, hogy az IMF-fel szemben ugyan nem szabtak konkrét feltételeket az államközi hitelnek, az azonban elvárásként fogalmazódott meg, hogy Kijevnek szerkezeti átalakításokat kell végrehajtania a kölcsönért cserébe a gazdaságban. Putyin fontosnak nevezte, hogy Oroszország biztos lehessen abban, hogy visszakapja a pénzét.

A máskülönben visszafogott, kölcsönös vádaskodásoktól mentes sajtótájékoztató során Putyin egyszer tett csak finoman szemrehányást az EU-nak, azért, mert különleges aktivitást mutat az ukrán belpolitikai válság rendezésében. (Stefan Füle bővítési biztos jelenleg is Kijevben tartózkodik és kedd este Cathy Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is a helyszínen közvetít).

A Kreml lakója kissé epésen megjegyezte, hogy valószínűleg az EU-ban sem örültek volna annak, ha a görög válság kellős közepén Athénban felbukkant volna az orosz külügyminiszter egy EU-ellenes tüntetésen. „Minél több a közvetítő, annál nagyobb a probléma” – tette hozzá.

Az Európai Bizottság elnöke tudomásul vette az ukrán parlament, a Rada döntését a szabadságjogokat korlátozó január 16-i törvények visszavonásáról. Ez a döntés az amnesztiáról szóló törvénnyel együtt fontos lépés lehet Barroso szerint a feszültség csökkentésében.

Az ezúttal a kétoldalú kapcsolatok stratégiai és politikai dimenziójára fókuszáló megbeszélésen nagy figyelmet szenteltek az EU által a közös szomszédoknak létrehozott Keleti Partnerség és az orosz vámuniós kezdeményezés közötti viszonynak. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke világossá tette, hogy a keleti partnerség nincs hatással Oroszországot a közös szomszédokhoz fűző gazdasági, kereskedelmi, társadalmi, személyi és kulturális szálakra. „Ezeket a kötelékeket semmi sem fenyegeti, ellenkezőleg: dinamikusabb és sikeres gazdasági fejlődést generált a partnerországokban. Van Rompuy arra is felhívta Putyin figyelmét, hogy míg Lengyelország és Ukrajna 1990 körül nagyjából azonos gazdasági fejlettségi szinten voltak, addig Lengyelország már háromszor fejlettebb gazdaságilag, mint keleti szomszédja.

Az Európai Tanács elnöke azt is aláhúzta, hogy az EU és a partnerországok között kitárgyalt társulási és szabadkereskedelmi megállapodások teljesen összhangban vannak az Oroszország és ezen országok között fennálló megállapodásokkal. „A kereskedelmi megállapodások mindaddig konstruktívan együtt tudnak működni a vámunióval, ameddig a WTO-szabályait alkalmazzák és a szabad döntéshozatal biztosított” – szögezte le Herman Van Rompuy.

Vlagyimir Putyin ezzel szemben továbbra is úgy vélekedett, hogy az EU és Ukrajna között aláírásra váró szerződés több szempontból is orosz kereskedelmi érdekeket érint, és Moszkva kizárólag emiatt, saját érdekből és nem az ukrán folyamatokba való beavatkozás szándékával cselekedett, amikor lényegében megakadályozta a szerződés aláírását.

Putyin szerint különben nem őrizhetnék meg a preferenciális rezsimet, és egy ilyen EU-ukrán szabadkereskedelmi megállapodásnak messze kiható következményei lennének technikai, állat- és növényegészségügyi kérdésekre is.

A felek végül abban maradtak, hogy szakértői szintű munkacsoportot alakítanak a szabadkereskedelmi megállapodások egymásra gyakorolt következményeinek a megvizsgálására.

Az orosz elnök a megbeszéléseken felvetette, hogy 2020-ig létesítsenek szabadkereskedelmi övezetet az EU és az Eurázsiai Unió között, megvalósítva ezzel Putyin korábbi, a Lisszabon és Vlagyivosztok közötti közös gazdasági térségre vonatkozó elképzelését. EU-források azonban eléggé szkeptikusok a tekintetben, hogy a 2012 nyári WTO-csatlakozása óta egyre protekcionistábbá váló Oroszország valóban kész és képes lenne-e további nyitásra a kereskedelemben.

Barroso a sajtótájékoztatón is megjegyezte, hogy Moszkva az elmúlt időszakban számos kereskedelem-korlátozó intézkedést vezetett be, amelyek az EU megítélése szerint a gazdasági kapcsolatokat akadályozzák. A Bizottság elnöke a Szibéria átrepülése miatt az európai repülőgépekre kivetett illeték lassan évtizedes problémájának a lezárását is szorgalmazta. Erről már korábban megállapodás született, de Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy kétoldalú alapon szentesítsék az alkut a tagállamokkal.

Vlagyimir Putyin is felsorolt néhány orosz sérelmet, amelyek közül kiemelkedik az EU harmadik energiacsomagjának a Gazprom érdekeit sértő alkalmazása, és az EU orosz acéltermékeket sújtó dömpingellenes vámja, amit az orosz iparnak nyújtott szubvenciókkal indokol, és ami ellen tiltakozva Moszkva nemrég a WTO-vitarendezési paneljéhez fordult.

Az orosz elnök szerint ugyanakkor sikerült megállapodni az Északi Áramlatról Németország felé leágazó „Opal” gázvezeték ügyében, mégpedig úgy, hogy a Gazprom a korábbinál nagyobb arányú, 60 százalékos mentességet élvezhet, vagyis átmenetileg – hogy a beruházásai megtérüljenek – csak a vezeték 40 százalékára köteles hozzáférést engedni más kereskedő-szolgáltató cégeknek.

A következő EU-orosz csúcsot a G8 előtt június 3-án Szocsiban tartják, és a felek halvány reményt fogalmaztak meg, hogy akkor talán sikerül újraindítaniuk az évek óta egyhelyben veszteglő tárgyalásokat egy új átfogó szerződés megkötéséről.