Újra kell tárgyalni a Déli Áramlatról aláírt szerződéseket

Hivatalos levélben „kezdeményezte” az Európai Bizottság az orosz kormánynál a Déli Áramlatról uniós tagállamok egy csoportjával korábban aláírt megállapodások újratárgyalását, mivel azok jelenlegi formájukban több lényeges szempontból is összeegyeztethetetlenek az érvényes uniós jogszabályokkal – erősítette meg csütörtökön az energiapolitikai biztos szóvivője.

Az Európai Bizottság egy Moszkvának két nappal ezelőtt küldött levélben hivatalosan is felkérte az orosz felet a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről egy sor uniós tagállammal kötött megállapodás újratárgyalására, mégpedig kétoldalú alapon a szóban forgó tagállamokkal, köztük Magyarországgal is. Ezt csütörtökön közölte újságírókkal Marlene Holzner, Günter Oettinger, energiapolitikai biztos szóvivője.

Holzner a BruxInfo kérdésére hozzátette, hogy a szerződést a tagállamoknak maguknak kell újratárgyalniuk, és ezt hivatalosan kezdeményezniük Moszkvánál, ám az Európai Bizottság szükség esetén egyfajta tanácsadóként kész segíteni a tagállamoknak. Több uniós tagállam, Bulgária, Románia, Magyarország, Horvátország, Szlovénia és Ausztria lehet érintett az ügyben.

A szóvivő emlékeztetett rá – és ez nem új -, hogy a Bizottság véleménye szerint az Oroszországból a Fekete-tenger alatt Európába a tervek szerint 2015-től földgázt szállítani hivatott Déli Áramlatról az egyes országokkal aláírt kormányközi megállapodások több pontban is sértik a harmadik energiacsomag néven ismert uniós jogszabályokat.

A kétoldalú megállapodások először is nem veszik figyelembe a tulajdonosi szétválasztás elvét, ami a 2011. márciusa óta hatályban lévő új uniós szabályozás egyik sarkalatos pontja. Ez lényegében jogilag szétválasztja a vezetékbe táplált gázt és a gázvezetéket tulajdonló cégeket egymástól, az utóbbit az esetek többségében egy független rendszerirányítóra (TSO) bízva. A Déli Áramlatról aláírt szerződések értelmében azonban a gázvezeték irányítása a Gazprom kezében marad – mutatott rá a szóvivő.

A kétoldalú szerződések harmadik feleknek (cégek) a gázvezetékhez való szabad hozzáférését sem biztosítják, ami szintén aggályos az uniós jog szempontjából. Végül a gázvezeték használatáért felszámított tarifákat is a független rendszerirányítóknak kellene meghatározniuk, nem pedig az orosz energiakonszernnek, ahogy azt a kétoldalú megállapodások is rögzítik.

Oettinger szóvivője hangsúlyozta, hogy a projekt megvalósítására összeállt konzorciumot semmi sem akadályozza meg abban, hogy elkezdje lefektetni a gázvezetéket, ahogy az nemrég Bulgáriában meg is kezdődött. Amikor azonban a szolgáltatók bejelentkeznek a kapacitások lekötésére, akkor azt már a TSO-knál kellene megtenniük, vagyis legkésőbb akkor alkalmazni kell az uniós jogi kereteket.

Ha ez nem így történik, akkor Brüsszel habozás nélkül kész lesz kötelezettségszegési eljárásokat indítani az érintett országokkal szemben.

Ha az oroszok esetleg elutasítanák a kétoldalú megállapodások újratárgyalását, a Bizottság azt tanácsolja a szóban forgó uniós tagállamoknak, hogy egyszerűen ne alkalmazzák annak rendelkezéseit. Ha mégis a szerződés szerint járnának el, akkor a Bizottság hivatalból kötelezettségszegési eljárásokat indíthat ellenük – tette hozzá.

A Bizottság megismételte, hogy nincs ellenére a Déli Áramlat megépítése, de a projektnek figyelembe kell vennie az érvényes uniós szabályokat, azaz a harmadik energiacsomag rendelkezéseit.

A Gazpromnak formailag hivatalosan mentességet kellene kérnie a Bizottságtól a harmadik fél hozzáférésére vonatkozó szabályok alól, a nagy költségigényű beruházásoknál ugyanis az uniós jog lehetőséget ad a főszabálytól való eltérésre. Az orosz mamutcég azonban a mai napig nem volt hajlandó erre, ezzel ugyanis elismerné a harmadik energiacsomag fennhatóságát, amit Moszkva mindig is vitatott.