Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A saját régiójában a legversenyképesebb gazdaságnak tartott Chile nem csupán előnyös befektetési és kereskedelmi kapcsolatokat kínál Magyarország számára, hanem számos tekintetben követendő példákat is állíthat egymás számára a két ország, hiszen több szempontból is hasonlítanak egymásra.
A földrajzi távolság ellenére akár két-, vagy akár háromszorosára is növelhető a magyar-chilei külkereskedelmi forgalom – véli a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) külgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Nikoletti Antal. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) – Chile magyarországi nagykövetségének segítségével – ennek elérése érdekében szervezett tájékoztatót a múlt hét közepén. Az üzletember-találkozó a „Fókuszban Latin-Amerika” című rendezvénysorozatuk legutóbbi állomása volt.
Hazánk és a dél-amerikai földrész legversenyképesebb országa között számos hasonlóság van, amelyekről egyik júliusi cikkünkben már beszámoltunk. Ezek közé tartozik például az exportorientáltság, a globalizáció igényeihez való alkalmazkodás érdekében elindított szerkezetváltás, valamint a hazai piac kis mérete.
Chile jelenleg nem tartozik fontos kereskedelmi partnereink közé, a 75-76. helyen áll export-import rangsorunkban, ezzel Latin-Amerikában ötödik legjelentősebb célpiacunk. Számunkra a fő üzleti-befektetési lehetőségeket elsősorban a rézbányászat, a víztisztítás, a zöldipari beruházások (elsősorban nap- és bioenergia terén – itt a magyar mérnöki tudás is igen elismert), mezőgazdasági gépek és berendezések, valamint (főként használt) orvosi műszerek exportja és az innovatív építőipari beruházások jelentik.
A kétoldalú kapcsolatok élénkülését várják továbbá a hamarosan újranyíló Santiago de Chile-i magyar diplomáciai képviselet tevékenységétől, amelyet az idén májusban újjászerveződött Chilei-Magyar Kereskedelmi Kamara is segíteni fog. A Kamara elnöke, Zahorán Szécsényi Ákos az MKIK rendezvényén tiszteletbeli külgazdasági tanácsosi oklevélben részesült, elismerésül eddigi munkájáért, amelyet a chilei-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett.
Az MKIK rendezvényén Zahorán Ákos az eddigi magyar sikereket ismertette az 1950-es évektől napjainkig, valamint olyan híres chileieket mutatott be, akik magyar származásúak. Chilében az eddigi magyar vállalkozások főként a bányászatban és az ahhoz kapcsolódó iparágakban, a megújuló energia előállításával kapcsolatos területeken, valamint a sörgyártás terén jelentek meg. Érdemes itt megemlíteni a 2010-ben indult Start-up Chile programot, amelyben eddig öt sikeres és innovatív magyar induló vállalkozás vett részt. A dél-amerikai ország az idei évet az „Innováció évének” kiáltotta ki, s célja, hogy ezen a területen is növelje versenyképességét a régióban, központi („hub”) szerepet betöltve. A chilei tapasztalatok Magyarország számára is hasznosak lehetnek, hiszen Budapestnek is vannak hasonló törekvései a start-up világot és az innovációt illetően.
A Chiléhez való közeledés egyik eleme a magyar kormány Latin-Amerika felé fordulásának a globális nyitás stratégiájának részeként. Ennek jegyében 52 százalékkal nőtt a régióba irányuló magyar export 2010 és 2012 között, s további jó hír, hogy a nagyvállalatok mellett immár a kkv-k is növelni tudták kivitelüket. Számos szabadkereskedelmi megállapodása (összesen 22 egyezményt írt alá 60 országgal, így 4,2 milliárd fogyasztót ér el a világon) révén Chile pedig további, ez idáig nehezebben elérhető piacokat is megnyithat a magyar vállalkozások előtt.
Solti Ágnes
