Tegnap kikerült a csizma a német választási kampány asztalára: míg korábban senki sem volt hajlandó beszélni a Görögországnak nyújtott európai – valójában jelentős arányban a német választók által finanszírozott – hitelekről, addig kedden Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszter kijelentette: Athénnak harmadik mentőcsomagra lesz szüksége.
Németországban sokan nem szeretnek az euróválságról beszélni, az átlagos választók ugyanis úgy gondolják: ők fizetik a déli tagállamok lazaságának költségeit. Angela Merkel kancellár az elmúlt években vezető szerepet vállalt a mediterrán országok adósságának rendezését szolgáló mentőcsomagok összeállításában, azonban az általa forszírozott megszorítások nem igazán vezettek eredményre: a fiatalok munkanélkülisége (és a munkanélküliség általában) az egekbe szökött, a déli gazdaságok pedig rosszul teljesítenek. Az eredmények hiánya miatt tavasszal már felmerült, hogy a megszorítások helyett esetleg más megoldást kellene találni az egyre rosszabb helyzet feloldására, azonban a nyári uborkaszezon, valamint a szeptember végén esedékes német szövetségi választások miatt a téma lekerült a napirendről.
Mivel a német választók rosszul viselik az újabb és újabb mentőcsomagokról szóló híreket, ezért a választási kampányban eddig meglehetősen kevés szó esett az európai hitelcsomagokról, amik például a görög gazdaság életben tartásához is elengedhetetlenek. Ezt a csöndet törte meg tegnap Schäuble, aki a kormány részéről először nyilatkozott a mentőcsomagokról egy választási gyűlésen. A Frankfurter Allgemeine szerkesztőségi cikkében meg is jegyzi: példátlan volt az a hallgatás, ami az eurómentést övezte mindkét nagy párt részéről, noha a számlát legkésőbb a választások utána a német polgároknak kell majd kifizetniük.
Véletlen egybeesések
A német pénzügyminiszter tegnapi kijelentései azért is érdekesek, mert ma látogat Athénba az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja, Jörg Asmussen, aki Jannisz Szturnarasz görög pénzügyminiszterrel találkozik. A görög pénzügyminisztérium közleménye szerint a két politikus több kérdésről is véleményt cserél, többek között a görög államadósságról is tárgyalnak.
A görög kormánynak a hamarosan lejáró államadósság törlesztéséhez – az IMF becslése szerint – mintegy tízmilliárd, más adatok szerint 3-4 milliárd euróra lenne szüksége, így a mai tárgyalásokon ez a téma is előkelő helyen szerepel. A görög politikusok éppen ezért nem is aggódnak túlzottan: a korábbi, százmilliárd euró nagyságrendű mentőcsomagokhoz képest ugyanis most jelentősen kevesebb pénzről van szó. Emellett a görögök szeretnének előrelépést tenni az európai bankunió terén is, ebben az esetben ugyanis a görög államadósság mintegy 50 milliárd eurós szelete az Európai Stabilitási Mechanizmus részeként már közösségi szinten kerülne elszámolásra, és nem a görög statisztikákat rontaná, írja az ekathimerini.com.
Görögország teljesítményét a mentőcsomagok miatt rendszeresen értékeli a Trojka, azaz a legfőbb hitelezőket (EU, IMF, EKB) tömörítő csoport, Athénnak pedig a következő, szeptemberi találkozó előtt még két fontos reformot kell végrehajtania. Egyrészt csökkentenie kell legalább 12.500 közalkalmazott bérét, és ki is kell rúgnia őket, ha nyolc hónapon belül nem találnak más, közszférán belüli munkát, másrészt pedig a görög kormánynak ellenőrzés alá kell vonnia az egészségügyi kiadásokat is.
Kitekintő összeállítás