Az iskolakötelezettség reformját javasolják osztrák integrációs szakemberek

Az iskolakötelezettség szabályainak átalakítására tesz javaslatot a 2013-as osztrák integrációs jelentés, amit kedden ismertettek Bécsben.

Jelenleg kilenc év Ausztriában az iskolakötelezettség. A jelentés készítői azt javasolják, hogy ez két évvel meghosszabbítható legyen, ha a diák a kilenc tanév alatt nem tudta elsajátítani megfelelő szinten az értő olvasás, az írás, valamint a számolás készségeit.

„Egyszerűen végigülni az iskolaéveket, az túl kevés, el kell érni a készségeknek egy minimális szintjét” – fogalmazott az osztrák rádiónak Heinz Fassmann, a belügyminisztérium mellett működő szakértői tanács elnöke. A szerzők rámutattak: minden negyedik iskolás alulteljesíti az értő olvasás követelményeit, és minden ötödiknek vannak gondjai a számolással.

Az ötlet megosztja a parlamenti pártokat, de a szakértőket is. Az elképzelés egyébként nem teljesen új, ugyanis felbukkant már a munkavállalói és munkaadói érdekvédelmi szervezetek közös reformköveteléseiben is. Ezúttal azonban, egy hónappal a parlamenti választások előtt, nagyobb visszhangot kapott a nyilvánosságban.

A szociáldemokrata vezetésű oktatási minisztérium visszafogottan fogadta az integrációs tanács felvetését, a másik koalíciós párt, az Osztrák Néppárt egyértelmű támogatását nyilvánította ki. A jobb- és a baloldali ellenzék ezzel szemben egyaránt úgy vélekedett: az alapvető készségek elsajátítására kilenc évnek elegendőnek kell lennie, az oktatási kötelezettség meghosszabbítása helyett eredményesebb oktatásra kell törekedni.

A felvetés a szakmai közvéleményben is vegyes visszhangra talált. August Gächtel migrációkutató szerint csak „a statisztikákat szépítené meg” egy ilyen reform, s helyette az első iskolaévekben kellene nagyobb figyelmet szentelni a gyerekek oktatására, tehetségük kibontakoztatására.

A szakértői tanács szorgalmazza a bevándorló családi háttérrel rendelkező gyerekek korai integrációjának elősegítését, így azt is, hogy nagyobb súlyt kapjon az óvodában a német nyelv elsajátítása, valamint a többnyelvűség. Javasolják, hogy a jelenlegi egy kötelező óvodaéven túl egy második évet is töltsenek kötelezően óvodában azok a gyerekek, akik nem tudnak elég jól németül beszélni.

Fassmann szerint az óvodai ellátás kiépítése a nők munkába állását is megkönnyítené. A jelentés rámutat, hogy a migrációs hátterű – első vagy második generációs bevándorló – nők 59 százaléka dolgozott 2012-ben, míg a lakosság többi részében 69 százalék volt a nők foglalkoztatottsági rátája. A szakértő szavai szerint a női foglalkoztatottsági mutató különösen a Törökországból és a volt Jugoszlávia területéről érkező bevándorlók körében alacsony.

Az integrációs jelentésből kiderül az is, hogy 2010 óta javult a bevándorlók társadalomba való beilleszkedésének megítélése. Míg két évvel korábban a lakosok 18 százaléka vélekedett úgy, hogy rosszul működik az integráció, 2013-ban kilenc százalék volt ezen a véleményen. 2010-ban 44 százalék mondta azt, hogy romlott az együttélés a migrációs hátterűek és a többiek között, idén 28 százalék vélte így.

Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint 2012-ben 1,58 millió migrációs hátterű ember élt az országban, a teljes lakosság 19 százaléka.