Összefogott az ellenzék

Feleszméltek a szlovákiai parlamenti ellenzéki pártok, és rendkívüli ülést kezdeményeznek Ivan Gašparovič köztársasági elnök lépései kapcsán, és összegyűjtik az elnökkel szembeni parlamenti vádemeléshez szükséges 30 képviselői aláírást.

Négy parlamenti ellenzéki párt, a KDH, SDKÚ-DS, Híd és az SaS közös javaslattal hívja össze a parlament rendkívüli ülését, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a köztársasági elnök magyarázza meg, miért nem nevezte ki Jozef Čentéš megválasztott főügyészt.

Ugyancsak felszólították az ellenzéki pártok az Alkotmánybíróságot, hogy részesítse előnyben Čentéš kinevezésének elutasításával kapcsolatos beadványát. A kormánynak is üzentek: „Felszólítjuk a kormányzó többséget, hogy tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek új főügyészválasztáshoz vezetnek” – jelentette ki Ján Figeľ, a KDH elnöke.

Ezzel kissé elkéstek, ugyanis a kormánypárt Smer időközben kitűzte az új főügyészjelöltek jelentkezésének határidejét, mégpedig január 18-ra, így valószínűleg már csak az Alkotmánybíróság akadályozhatja meg, hogy ne kormánypárti főügyésze legyen Szlovákiának.

Az Alkotmánybíróság kedden arról tájékoztatott, hogy a bíróság plénuma szerdán dönt Čentéš január 3-i beadványáról, illetve, hogy melyik bírónak utalja ki az ügyet. Ez véletlenszerűen fog megtörténni, az ügyben pedig az a szenátus dönt majd, amelynek a kiválasztott bíró is tagja. A megválasztott főügyész azt kéri a bíráktól, előzetes intézkedéssel állítsák le az esetleges új parlamenti főügyészválasztási procedúrát, amíg nem döntenek korábbi beadványáról.

Ivan Gašparovič pedig szóvivője útján közölte, hogy nem érzi szükségét védekezni az ügyben. Szerinte az egész értelmetlen, és az ellenzéknek nincs semmiféle jogalapja fellépni ellene

Az SDKÚ bojkottál

AZ SDKÚ nevében Lucia Žitňanská frakcióvezető máris kijelentette, hogy pártja bojkottálni fogja a parlamentben az esetleges új főügyészválasztást, és minden jelöltnek, aki részt vesz benne, tudatosítania kell szerinte, hogy a választás legitimitása kérdéses, mivel Jozef Čentéš az ország rendesen megválasztott főügyésze. A frakcióvezető szerint Robert Fico azon kijelentése, mely szerint semmi sem áll az új főügyészválasztás útjában, azt bizonyítja, hogy az államfő a kormány megrendelésére cselekedett, amikor visszautasította Čentés kinevezését, és az Alkotmánybíróság asszisztálásával elvégezte a piszkos munkát, amellyel kikövezte a Smer jelöltjének az útját. Žitňanská szerint az ügy a demokrácia megcsúfolása, amelyre a mečiari idők óta nem volt példa Szlovákiában.

Vádemeléshez keresnek 30 képviselőt

A négy ellenzéki párt ugyancsak elindítja az elnökkel szembeni parlamenti vádemelés kezdeményezéséhez szükséges 30 aláírás összegyűjtését a képviselők között. A vádemelés elvileg az államfő leváltásával is végződhet. A köztársasági elnök szerintük ugyanis tudatos alkotmánysértést követett el azáltal, hogy másfél éves huzavonát követően végül nem nevezte ki a parlament által törvényesen megválasztott főügyészt, ilyen esetben pedig leváltható. A vádemelési javaslatot a parlamentnek háromötödös többséggel kellene jóváhagynia ahhoz, hogy végül az Alkotmánybíróság dönthessen az államfő leváltásáról. Erre viszont nincs reális esély a parlamenti kormánytöbbség miatt.

Richard Sulík, az SaS elnöke szerint Gašparovič az ország szégyene, aki a Smer segítségével a 90-es évekbe téríti vissza az országot. Szerinte a hatalom arroganciája tér vissza: „Az ellenzéknek lépnie kell és kihasználnia minden eszközt, amely rendelkezésére áll, hogy megakadályozzon egy ilyen lépést“ – magyarázta Sulík az ellenzéki vádemelést.

Harc lesz az ellenzék szerint

Pavol Frešo, az SDKÚ-DS elnöke szerint is a mečiari idők jönnek vissza. Rámutatott, hogy ilyen esetben az ellenzék képes az összefogásra: „A Smernek nem lesz könnyű az egyesült ellenzékkel szemben harcolnia. Tisztában vagyunk a felelősségünkkel. Minden fegyvert előhúzunk és megvédjük a szlovák demokráciát” – jelentette ki.

Bugár Bélát, a Híd elnökét meglepte Pavol Paška házelnök döntése az új főügyészjelöltekről. „Čentéš megválasztása nem lett anullálva. Az Alkotmánybíróság nem mondta ki, hogy az a választás jogtalan lett volna. Ezért helyénvaló a rendkívüli ülés összehívása” – jelentette ki Bugár.

Richard Sulík már január 3-án bejelentette, hogy pártja vádemelési javaslatot kezdeményez a parlamentben a köztársasági elnök ellen az Alkotmány tudatos megsértése miatt. Időközben a parlamenten kívüli OKS vezetője, Ondrej Dostál már elkészített és bemutatott egy vádemelési javaslatot, hogy ezáltal cselekvésre inspirálja a parlamenti pártokat.

Az elnök leváltása érdekében polgári petíció is indult, ám gyorsan kiderült, hogy népszavazás útján megkísérelni leváltani az elnököt igencsak kockázatos lenne, mivel az összes választópolgár több, mint felének igen szavazata kell hozzá. Amennyiben ez nem jön össze, az elnök megbízatása újrakezdődne, és a jelenlegi másfél év helyett 5 évig maradna tisztségében.