Minimum 50 milliárd eurós lefaragást tart szükségesnek az Európai Bizottság által 2014 és 2020 között az EU-politikák finanszírozására javasolt több mint ezer milliárd eurós keretből a ciprusi elnökség új tárgyalási kerete, ami először tartalmaz számokat is. A kohéziós alapokkal kapcsolatos magyar aggodalmakra ezúttal sem kínál érdemi választ a papír, amiről szerdán kezdődnek tárgyalások a tagállamok között.
„A Bizottság nem támogatja ezt a tárgyalási keretet”. Röviddel azt követően, hogy a ciprusi soros elnökség kedden kitette honlapjára a következő többéves pénzügyi tervről szóló tárgyalási keret legfrissebb, ezúttal első alkalommal már számokat is tartalmazó tárgyalási keretét, az Európai Bizottság azon nyomban elhatárolódott tőle, leszögezve, hogy továbbra is kitart eredeti javaslata mellett.
„A következő többéves pénzügyi keretnek a növekedésbe és a munkahelyekbe való beruházás eszközének kell lennie” – húzta alá rövid közleményében a Bizottság.
A Bizottság elégedetlenségének oka, hogy a ciprusi elnökség új tárgyalási kerete legalább 50 milliárd eurót faragna le abból a hét évre szánt több mint ezer milliárd eurós főösszegből, amit Brüsszel tavaly nyári hivatalos javaslatában indítványozott az uniós politikák finanszírozására. Az 50 milliárd eurós megtakarítás éppen a fele annak a 100 milliárd eurónak, amivel hét nettó befizető ország Németországgal az élen megkurtítaná a Bizottság által javasolt összeget, ami nominális értékben befagyasztaná a közös kiadások 2013-as szintjét.
A ciprusi elnökség ugyanakkor azt is világossá teszi, hogy a kompromisszum eléréséhez nagyobb mértékű csökkentések szükségesek, aminek következtében az EU nem kerülheti majd meg, hogy választania kelljen a különböző politikai prioritásai között. A friss tárgyalási keret, amit először szerdán vitatnak meg a tagállamok uniós nagykövetei, mielőtt november 5-én Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének emberei kétoldalú egyeztetéseket kezdenének a kormányokkal, az elnökség korábbi ígéretéhez híven a fűnyíró elv alapján valamennyi költségvetési fejezeten megtakarítana.
Az elnökség szerint a feladat most abból áll, hogy az 50 milliárdos vágást tekintsék kiindulópontnak a további tárgyalásokhoz, ami azt implikálja, hogy a végeredmény ennél is nagyobb mértékű lefaragás lehet ahhoz a bizottsági javaslathoz képest, amelyet a tagállamok többsége, köztük Magyarország még éppen elfogadhatónak tartott a tárgyalások elején.
A tárgyalási keret ugyanakkor még mindig nagyon foghíjas, mert a legtöbb rubrikában konkrét számok helyett továbbra is csak x szerepel. Az elnökség azt a módszert választotta, hogy az 50 milliárdos általános lefaragást alapul véve meghatározta az egyes fejezetekre költhető pénzek felső határát (-ig), míg a sáv alsó határát (tól-) nyitva hagyta.
Az egyes tagállamok által igénybe vehető kohéziós (felzárkóztatási) források felső határán tovább faragott az elnökség, azt javasolva, hogy a tagországok főszabály szerint éves GDP-jük legfeljebb 2,36 százalékára lennének jogosultak, de mivel sávról (tól-ig) van szó, ezért ennél kevesebb is lehet. Ezzel még a Bizottság által javasolt GDP-arányosan 2,5 százalékos felső szintnél is lejjebb mentek.
Azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek 2013 előtt csatlakoztak és 2008 és 2010 közötti átlagos reál GDP-növekedésük mínusz 1 százaléknál alacsonyabb volt (ez a leírás ráillik Magyarországra és a balti államokra), X százalékkal emelkedhet az uniós transzferek felső határa, de a szöveg tanulsága szerint továbbra sem érné el a GDP-arányosan 3 százalékos szintet (2.xx%). Mivel hazánk csak 3,52 százalékos felső határ esetén tartana körülbelül ott, ahol 2007 és 2013 között, megállapítható, hogy egy ilyen megoldással legfeljebb mérsékelni lehetne a veszteségeket, amelyek a Bizottság idén júliusban kiigazított javaslatai szerint közel 30 százalékot is elérnék (ennyivel csökkennének a felzárkóztatási források 2014 és 2020 között a jelenlegi 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest).
Ha Hazánk el is érhetné a 2,99 százalékos felső határt, akkor becslések szerint 21,9 milliárd euró körüli összeg lehívására lenne jogosult a 2007 és 2013 közötti 25,7 milliárd euróhoz képest. Ez 15 százalékos csökkentést jelentene, ami fele a jelenlegi állapotnak.
A kohéziós politikára eredetileg 2011 júniusában 336 milliárd eurót javasolt pénzügyi kötelezettségvállalás formájában a Bizottság, amit idén júliusban kiigazított, immár a horvát csatlakozással is számolva. Ugyan 5,5 milliárddal tovább vágta a kiigazítás a kohéziós büdzsét a 27-ek számára, de Horvátországgal együtt így is körülbelül 338 milliárd euróra nőtt a kiadási szint. Most a ciprusi elnökség maximum 326,5 milliárd eurót javasolt felzárkóztatásra 2014 és 2020 között, ami tehát körülbelül 12-12,5 milliárd euróval kevesebb a Bizottság javaslatához képest.
Mivel az új európai infrastruktúra-alap büdzséjét is 50 milliárd euróról 36 milliárd euróra csökkenti a javaslat, vagyis 14 milliárd euróval, megállapítható, hogy az 50 milliárdos megtakarítás több mint a felét (26 milliárd eurót) a kohéziós alapok és a hasonló célokat szolgáló európai összekapcsolási eszköz rovására érné el a ciprusi elnökség tárgyalási kerete.
A most javasolt tárgyalási keret ugyanakkor a közvetlen agrártámogatásokat is csökkentené, igaz eléggé szerény (1,3 százalékos) mértékben.
Kitekintő / Bruxinfo.eu