Kárpátalján elakadt a nyelvtörvény

Nincs elég hivatalnok, aki ismerné a magyart – írja a  zakarpattya.net.ua hírportál.

A kárpátaljai portál azt írja, a beregszászi hatalom nem tudna alkalmazni a regionális nyelvekről szóló törvény valamennyi rendelkezését a magyar vonatkozásában. A problémát az a pont okozta szerintük, melynek értelmében az állami hivatalnokok kötelesek beszélni a regionális nyelvet. A városban, amely hagyományosan magyarajkúnak számít, a szükséges hivatalnoki létszámnak csupán a harmada ilyen – írja a zakarpattya.net.ua.

A ukrán nemzeti beállítottságú zn.ua valójában ennél is tovább megy, Konszenzusos variáns című cikkében gyakorlatilag elismeréssel szól a beregszászi hatalomról, amiért az csak részben hajtja végre a városban a nyelvtörvényt.

Volodimir Martin, a kijevi portál újságírója mindenekelőtt emlékeztet, hogy szeptember 7-én Beregszászban, ahol a 2001. évi népszámlálás adatai alapján 12,8 ezer magyar él, ami a lakosság 48 százaléka, a városi tanács a képviselőtestület szavazatainak kétharmadával elrendelte: ŤBeregszász város területén Ukrajna törvénye Az állami nyelvpolitika alapjairól 7. paragrafusa értelmében az ukrán mint államnyelv mellett elterjedt a magyar nyelv mint regionális, ezért irányában a regionális nyelvek alkalmazására vonatkozó intézkedések foganatosítandókť.

„Meglehetősen szimbolikus, hogy e döntés kezdeményezője Beregszász tanácsi vezetője, Gajdos István lett – régi szövetségese a hatalomnak, aki 74. a Régiók Pártja választási listáján. Beregszász polgármestere ” – olvasható a cikkben.

„Egyébként, ha figyelmesebben megvizsgáljuk a Beregszászi Városi Tanács döntését, kiderül, hogy a magyar nyelvvel kapcsolatban Az állami nyelvpolitika alapjairól törvénynek úgy mond enyhébb változatát alkalmazták. A képviselők csupán a törvény egyes normáit realizálták – elhatározták, hogy biztosítják a városi tanács hivatalos űrlapjainak, pecsétjeinek, bélyegzőinek és tájékoztató feliratainak elkészítését ukrán és magyar nyelven; használni fogják az államnyelv mellett a magyar nyelvet a táblák és tájékoztatók elkészítésénél; megfelelő intézkedéseket hoznak megakadályozandó az államnyelv és a magyar nyelv nyilvános megalázását. A törvény további alapvető rendelkezéseit a városi tanács szépen megkerülte.

Így például Az állami nyelvpolitika alapjairól törvény 11. paragrafusának 3. pontja kötelezi a hivatalos személyeket és tisztviselőket azon terület határain belül, amelyen elterjedt a regionális nyelv, hogy az államnyelv mellett ezt a regionális nyelvet is ismerjék és kommunikáljanak azon (szóban vagy írásban) a látogatókkal. Nem csoda, hogy a megyei tanácsok elvből nem akarnak elismerni regionálisnak semmilyen más nyelvet az oroszon kívül. A 11. paragrafusról is történik említés a beregszászi városi tanács határozatában: ŤA hivatali személyzet kiválasztásánál figyelembe kell venni az államnyelv és a regionális (magyar) nyelv ismeretének kritériumaitť. Azonban a zn.ua azon a kérdésére, hogy kötelező lesz-e mostantól a magyar nyelv ismerete a városi tanácsban és a város más kommunális intézményeiben való alkalmazáshoz, Gajdos István, Beregszász polgármestere így válaszolt: ŤErről szó volt az ülésszakon is, amikor a városi tanács megvitatta a nyelvtörvény egyes normáinak érvényesítését. Konszenzusra jutottunk abban, hogy az önkormányzatunkban való alkalmazásnál a döntő a megfelelő végzettség és a szakmai felkészültség lesz, valamint az államnyelv ismerete. A magyar ismerete pedig nem kritérium lesz, hanem csupán előnyť. Más szóval, a beregszászi képviselők megállapodtak, hogy csak részlegesen fogják teljesíteni a nyelvtörvényt, s nem teljes egészében” – fordítja le a szerző a politikusi csűrést-csavarást a hétköznapi ember nyelvére.

Figyelemre méltó, hogy a zn.ua újságírója szerint „a törvény 11. paragrafusának 3. pontját akkor is lehetetlen alkalmazni a mindennapi életben, ha a képviselőkben megvan a szándék erre”. Hogy miért? „Gajdos István szavai szerint jelenleg a városi tanácsban a magyar nyelvet a dolgozóknak csak körülbelül 35 százaléka beszéli, közülük 15 százalék jól, 20 százalék pedig társalgási szinten. És ez egy olyan városban van, amely hagyományosan magyar nyelvűnek számít” – mutat rá a szerző.