Informális csúcsot hívhat össze Van Rompuy

Informális csúcstalálkozót tarthatnak az uniós állam- és kormányfők a következő hetekben – jelentette be az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az Európai Üzleti Csúcson. Herman Van Rompuy szerint strukturális intézkedéseket kell hozni a gazdasági növekedés beindítására, az ezzel kapcsolatos, június végére tervezett európai tanácsi döntéseket pedig a legmagasabb szinten kell előkészíteni.

Nem tartja kizártnak az Európai Tanács elnöke, hogy a június 28-29-re tervezett állam- és kormányfői csúcstalálkozó előtt a tagállami vezetőknek informális körben is össze kell majd ülniük. Herman Van Rompuy erről a brüsszeli Európai Üzleti Csúcson beszélt, kifejtve, hogy a júniusban meghozandó döntésekre felkészülvén még szükséges lehet egy nyílt eszmecsere arról, hogy milyen módon és milyen eszközökkel pörgesse fel az Európai Unió a kontinens gazdaságának növekedését.

Az elnöki beszéd újabb bizonyítéka volt annak, hogy a pénzügyi fegyelem és a kiigazítások politikája után az EU most már a még mindig stagnáló gazdaság minél gyorsabb növekedésére szeretne koncentrálni. Bár Herman Van Rompuy és a többi európai vezető is úgy látja, hogy a kettő nem zárja ki egymást, tehát egymás mellett is folytatható. Ezt célozta az Európai Központi Bank elnöke is, aki szerdán Növekedési Paktum megkötését szorgalmazta, az ötletét pedig – a részletek ismerete nélkül – elvi szinten támogatta az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnöke is.

Herman Van Rompuy szerint a pénzügyi kiigazítás nem egyenlő a pillanatnyi megszorításokkal, a jövőbe irányuló befektetést is jelentenie kell. Hozzátette, hogy a kiadáscsökkentést és az adóemeléseket méltányosan kell végrehajtani a tagországokban, és nem szabad, hogy egyetlen társadalmi csoport, vagy egyetlen generáció legyen a vesztese a költségvetési helyzet javításának, valamint a gazdasági növekedés beindításának.

Az Európai Tanács elnöke az előadásában elmondta, a növekedés eléréséhez piacra, állampolgárokra, ötletekre és tőkére van szükség. Utóbbi kapcsán emlékeztetett arra, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) a válság éveiben is folyamatosan látta el pénzzel az európai vállalkozásokat, és a kereskedelmi bankokat is annak érdekében, hogy azok kölcsönt tudjanak nyújtani a kisebb cégeknek.

Herman Van Rompuy megismételte a gazdasági és pénzügyi EU-biztos korábbi kívánalmát, amely szerint 10 milliárd euróval kellene emelni az EIB alaptőkéjét, amely három év alatt összesen 60 milliárd euróval növelné a pénzintézet hitelkapacitását. Mindebből 180 milliárd eurónyi beruházást lehetne eszközölni.

A politikus szerint meg kell különböztetni egymástól a kivételes és a strukturális intézkedéseket. „A kiigazítás és a konszolidáció kivételes volt, a tagországokat viszont strukturális értelemben kell megújítani, ehhez szükségesek azok a reformok, amelyek már több országban is sikert hoztak” – fogalmazott Herman Van Rompuy, példaként hozva Spanyolországot és Portugáliát, amelyek rugalmasabbá tették a munkaerőpiacukat; Lengyelországot, amely a vállalkozásalapítást könnyítette meg és csökkentette a bürokráciát; és a balti országokat, amelyek a korábbi fájdalmas intézkedéseik hatására most a leggyorsabb foglalkoztatás-bővülést regisztrálják.

Herman Van Rompuy azt mondta, neki személy szerint az a feladata, hogy „kíméletesen, de folyamatosan emlékeztessem a tagországok vezetőit a korábban tett kötelezettségvállalásaik, és a közösségi ígéretek betartására”.

Belgium és Olaszország

A növekedés beindítása mellett tört lándzsát az üzleti csúcstalálkozón Belgium és Olaszország miniszterelnöke is. A belga kormányfő elmondta, a brüsszeli kabinet támogatja annak a növekedési paktumnak a megkötését, amelyet az Európai Központi Bank elnöke javasolt szerdán. Elio Di Rupo szerint az uniós tagországoknak a költségvetési fegyelem időszakában két lehetőségük van: „megszorításokat végrehajtani jövőkép felvázolása nélkül, vagy kontraciklikus intézkedéseket hozni a növekedés beindítására”.

A miniszterelnök a másodikat tartja kívánatosnak, eszerint pedig szűkebb időszakban (mint most) előre kell menekülni, és a gazdaság felpörgetését megcélozni, „békeidőben pedig tartalékolni kell”.

Elio Di Rupo támogatja az Európai Bizottság által már előterjesztett pénzügyi tranzakciós adó gondolatát, amely új bevételi forrásként jelenne meg a tagországok és Európa számára. „Ezeket a bevételeket a kutatásfejlesztésre, az egyetemek együttműködésére és a munkahelyteremtésre kell fordítani” – mondta a belga kormányfő.

Olasz kollégája is hasonló tervekkel rukkolt elő. Mario Monti szerint is a pénzügyi fegyelemnek együtt kell járnia a gazdaság felpörgetésével. Utóbbival kapcsolatban „olyan politikákra van szükség, amelyek ténylegesen növelik a gazdaságot, és kerülni kell azokat az intézkedéseket, amelyek csak annak látszatát keltik” – fogalmazott a miniszterelnök.

Mindehhez az olasz politikus szerint elsősorban államreformokra van szükség. „Az elmúlt 12-15 évben csak feleolyan gyorsan tudtunk fejlődni, mint az eurózóna többi országa, főleg az alacsony növekedési potenciál miatt” – vonta meg az elmúlt kormányok teljesítményének mérlegét az olasz kormányfő, hozzátéve, hogy az elmúlt hónapokban elindított változások valódi lökést hozhatnak Olaszországnak. A reformok mellett az egységes piac kiépítését is a gazdasági növekedés alapfeltételének nevezte.

„A tőkeerős lobbisták sokkal befolyásosabbak, mint azok a hangtalan fiatalok, akik tömegesen profitálhatnának a reformokból” – mondta Mario Monti. A miniszterelnök üzent az európai közös gazdaságpolitikában kevésbé hívő tagországoknak is, szerinte ugyanis „nem szabad megkérdőjelezni a fiskális paktumot, és a többi – pénzügyi fegyelmet – célzó eszközt, ezek ugyanis 1-2 év múlva ugyanolyan sikeresek lesznek, mint 2003 után a Stabilitási és Növekedési Paktum”.