Homályos az álláspont a magyar igazságszolgáltatásról

Az Európai Bizottság számára is nehézséget okoz a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének a megítélése. Legalábbis erre utalnak az egymásnak ellentmondó szóvivői és biztosi nyilatkozatok.

Az igazságügyért és állampolgári jogokért felelős EU-biztos igyekezett elválasztani egymástól az Európai Bizottság és az Európa Tanács vizsgálatát a magyar igazságszolgáltatási rendszerről. Viviane Reding az Alapjogi Charta második évét értékelő jelentésének bemutatóján kérdésre válaszolva megismételte, az Európai Bizottság csak az európai uniós jogszabályok (és így a Charta) megsértése esetén tud fellépni különböző eszközökkel.

Ez esetben a testület információkat kérhet, törvénymódosításra szólíthatja fel a vélhetően jogot sértett tagállamot, és legvégül a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság elé citálhatja a tagországot. Mindezt kötelezettségszegési eljárás keretében. Viviane Reding emlékeztetett arra, hogy a Bizottság a jegybanktörvény mellett az adatvédelmi biztosi pozíció függetlensége, valamint a bírók, ügyészek és közjegyzők tevékenységének felső korhatára miatt indított eljárást Magyarország ellen. „Érdekes megnézni, hogy hol avatkoztunk be. Ott, ahol jogunk is volt rá” – mondta az EU-biztos a BruxInfo kérdésére.

„Az igazságszolgáltatás függetlenségével viszont a Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete foglalkozik, ebbe nem is kívánok beleszólni” – mondta Viviane Reding. Az Alapjogi Chartáról kiadott jelentés szerint is „az Európai Bizottság nem vizsgálódhat olyan panaszok kapcsán, amelyek az uniós jog nem szabályoz”.

A jelek szerint viszont ez nem jelenti azt, hogy a testület nem kíván foglalkozni a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével. Az Európai Bizottság március 7-én levelet küldött a kabinetnek, amelyben kifejti az ezzel kapcsolatos aggályait, és kérdéseket fogalmazott meg az igazságszolgáltatás átszervezésével összefüggésben.

Időközben viszont a Velencei Bizottság is elkészült az elemzésével. Március közepén terjedelmes elemzésben mutatta be az alkotmányjogi testület, hogy több ponton is aggályos lehet a magyar bírói rendszer működése. Kérdés, hogy mi lesz ez után.

Ezzel összefüggésben úgy tűnik, hogy egyelőre az Európai Bizottság sem tudja, hogy hogyan lépjen előre. Egyes bizottsági tisztviselők a BruxInfónak megerősítették, hogy a testületnek nincs dolga a Velencei Bizottság értékelésével, mások viszont éppen a VB véleményére hivatkozva mondták azt, hogy „ez alapján nehéz lenne nem indítani eljárást Magyarország ellen az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése miatt”. Viviane Reding azt mondta, heteken belül dönt a Bizottság a következő lépésekről.

Alapjogi Charta működése

Mindenesetre addig is Magyarországot hozza fel az Európai Bizottság legfőbb példának az Alapjogi Charta gyakorlati működésének illusztrálására. A Lisszaboni Szerződéssel egy időben hatályba lépett kötelező jogi erejű dokumentum második évéről közölt jelentésének több fejezetében is előjön valahogy Magyarország: az igazságszolgáltatás, az adatvédelmi biztosi pozíció függetlensége és a médiatörvény mind olyan ügyek, amelyek ellen a Bizottságnak tavaly „fel kellett lépnie”.

Az uniós biztos adatokkal és közvéleménykutatási eredményekkel is igyekezett a CEPS brüsszeli európai politikai elemző intézet rendezvényén alátámasztani azt, hogy az Alapjogi Charta egyre inkább az Európai Unió mindennapjainak a része lett. Viviane Reding szerint a dokumentum egyre többször hivatkozási alap az EU intézményein belül. Kifejtette, hogy az uniós jogalkotásnál már alapvető szemponttá kezd válni az, hogy vajon a készülő jogszabály megfelel-e majd a Charta betűjének és szellemiségének.

Példaként említette a repülőtereken alkalmazható testszkennerekkel kapcsolatos uniós szabályozást, amelynek szövegezésénél szempont volt az állampolgárok jogainak és méltóságának minél nagyobb védelme.

Az EU-biztos megállapítása szerint a tagállami bíróságok is egyre többször hivatkoznak az Alapjogi Chartára akkor, amikor az Európai Bíróságtól kérnek jogértelmezést egyes esetekben. 2010-hez képest tavaly 50 százalékkal nőtt az ilyen beadványok száma – mondta Viviane Reding. A politikus az Eurobarométer közvélemény-kutatási eredményeit is idézte, sikernek nevezve, hogy tavaly a megkérdezett állampolgárok 64 százaléka hallott már az EU alapjogi dokumentumáról szemben a 2007-es 48 százalékkal. (Igaz, a Charta csak két évvel később, 2009. december 1-jén lépett hatályba.)

Problémának nevezte ugyanakkor, hogy még mindig nem egyértelmű az állampolgárok számára, hogy mikor is lehet alkalmazni a Charta előírásait. Ahogyan az a magyar igazságszolgáltatás értékelése kapcsán is felvetődött, Viviane Reding jelezte, az Alapjogi Charta előírásait csak akkor lehet számon kérni, ha a tagálla, európai uniós jogszabályt hajt végre. „A Charta nem ad jogot az Európai Bizottságnak arra, hogy bármelyik tagállamban bármilyen olyan ügyben fellépjen, amelyben felvetődik az alapjogsértés gyanúja” – oszlatta el a félreértéseket az EU-biztos. „Ha ilyen gyanú merül fel, az első lépésnek mindig annak kell lennie, hogy az állampolgár a nemzeti bírósághoz fordul” – tette hozzá Viviane Reding.