Bugár Béla: Nem azért vagyunk a parlamentben, hogy legyintsünk

A Most-Híd elnöke szerint a Híd kárára nagyon komoly kampány volt a magyar média, és az MKP részéről, de az MKP így sem tudta megerősíteni a szavazótáborát. A labda most a magyar térfélen pattog. Interjú Bugár Bélával.

Hogyan értékeli a március 10-i választások eredményét, és az ezután kialakult politikai helyzetet?

Azt hiszem elég egyértelmű, hogy a Smer túlnyomó többséget szerzett. A 76 képviselő az az 50 százalék, plusz egy, ehhez képest 83-al rendelkezik, tehát kényelmesen, és nyugodtan kormányozhat ez elkövetkezendő 4 évben. Az ellenzék öt pártból áll, tehát mondhatjuk, hogy eléggé szétszabdalt ellenzékkel áll szemben Fico pártja. Azt kell, hogy mondjam, hogy a szlovákiai magyarság szempontjából nagyon örvendetes tény az, hogy  az egyik párt bekerült a parlamentbe, sajnálatos viszont, hogy elveszett majdnem 110.000 szavazat, csak azért, mert amikor felajánlottuk a mi listánkon való indulást, ezt az MKP visszautasította.

Több nyilatkozatában olvashattuk, hogy a Híd több, mint 100.000 szavazattól esett el, az MKP kompromisszumképtelensége miatt. Egész pontosan hogyan képzelték el az együttműködést az MKP-val azon kívül, hogy egy listán szerepeltetik a képviselőket?

Természetesen szerződéses alapon arról volt szó, hogy egy listán indulhatnánk, oly módon, hogy minden harmadik hely a Híd listáján az MKP-é lett volna. Ha ezt elfogadják, akkor ma minimum hat képviselőjük ülhetne a parlamentben. Ha megnézzük az egyes preferencia szavazatokat, amelyeket egyes képviselőik kaptak, akkor minimum hat képviselő az, aki átlépte volna a három százalékos küszöböt.

Ön szerint melyek a felvidéki magyarság prioritásai az elkövetkezendő négy évre?

Természetesen sok  dolgot tudnék említeni, de mégis mi, a Híd, mindig is arra törekedtünk, hogy a  kisebbségi kultúra és oktatás területén elérjük az önkormányzatiságot. Az elmúlt egy és fél, két évben olyan törvényt sikerült elfogadni, amit még soha, akkor sem, mikor húsz magyar képviselő ült a kormányban, illetve a parlamentben. Viszont az előrehozott választások miatt nem sikerült tető alá hozni a kisebbségi kultúra finanszírozásáról szóló törvényt, tehát ezt mindenképp megoldandó problémának tartjuk, annak ellenére, hogy azt hiszem hogy ez, ebben a választási időszakban nagyon nehéz lesz. Nagyon fontos, hogy azokat a jogokat, amiket kiharcoltunk az elmúlt években, meg kell tanítani hasznosítani, már aki élni akar vele. Mindenki szeretne jobban, és jól élni, ehhez elsősorban munkahelyeket kell létesíteni.

Ezek szerint kifejezetten Dél-Szlovákiában szeretnék megcélozni a munkahelyteremtést?

Ellenzéki pártként sajnos jóval kevesebbek az esélyeink, mint kormány koalíciós pártként. Kormány pozícióból sokkal könnyebb lépni ennek érdekében, de ez nem azt jelenti, hogy nem fogunk dolgozni az ügyön. Nem azért vagyunk a parlamentben, hogy legyintsük, mondván úgy sem sikerül, hanem igyekezzünk akár mondjuk a kormánykoalíció figyelmét, illetve most már az egyetlen kormányzó párt figyelmét felhívni arra, hogy bizonyos régióknak mire van szüksége, és javasolni is fogjuk a megoldásokat.

Hogyan képzelik el a második Fico-kormánnyal való együttműködést?

Ez természetesen a kormányprogramtól is függ. Április 4-én lesz a parlament alakuló ülése, azután egy hónapon belül a kormányprogramot le kell tenni az asztalra, így csak ezek után tudjuk pontosan megmondani, mi várható az elkövetkező négy évben, így ezután tudunk arról is nyilatkozni, hogy milyen területeken tudunk, és milyeneken lehet együttműködni a Fico-kormánnyal.

Sokszor hangoztatta, hogy piszkos kampányt folytattak a Híd ellen kül-, illetve belföldön is. Arra kérem, fejtse ki nekem, mit értett ez alatt pontosan.

Nem tudom mond-e Önnek valamit a Gorilla. Még ma is látni olyan bilboardokat, amiket összefirkáltak Gorilla feliratokkal, hologramos képeket osztogattak. Próbáltak durván kampányolni ellenünk, nem beszélve arról, hogy Magyarországról tömegével ömlöttek a Gorillás információk, akár például az utolsó héten az, hogy az MKP-ra kell szavazni, mert a Híd úgyis bent van. Tehát ha ezeket megnézzük, egyértelmű az, hogy nagyon komoly kampány folyt akár a magyar médiák részéről, akár az MKP részéről, annak érdekében, hogy esetleg átszavazzanak a választók. Ezzel újra bebizonyosodott egyetlen dolog, hogy az MKP semmiféle kampánnyal nem tudja  megerősíteni a szavazótáborát, most is 150 szavazattal kevesebbet kaptak. Egyetlen dolgot tudott elérni, azt hogy körülbelül 30.000 szavazó nem ment el szavazni, ez mind azt mutatja, hogy az ilyen kampánynak, ennek a gyűlölet kampánynak nincs értelme. Ezért javasoltam a választások utáni első rádiós vitában Berényinek, hogy hagyják abba, nincs értelme. Nyakunkon vannak a megyei választások, és egyszerűen nem lehet együttműködni, ha ezt tovább folytatják.

Tervezik-e a felvidéki magyarok szlovák nyelvtudásának kérdését tisztázni? Gondolok itt arra, hogy bizonyos szakmák esetében felesleges műfordítói nyelvtudást számon kérni, mert a felvidéki magyarnak olyan a szlovák nyelv, mint a szlováknak mondjuk az angol, tehát tanult nyelv.

Egyetlen egy párt, amelyik ezzel foglalkozik, az a Híd pártja, senki más. Ugyanis van egy felmérés, Gyurgyík László szociológus készítette, néhány évvel ezelőtt, és most a népszámlálási adatok után megerősítette, hogy az asszimilációnak az egyik nagyon komolyan befolyásoló tényezője, és gyorsító tényezője az az, hogy sok magyar szülő azért dönt úgy, hogy a gyermekét szlovák iskolába íratja, mert ő úgy érzi, hogy magyar iskolában a gyerek nem tanul meg jól szlovákul. Ráadásul nem is jól tanítják a szlovák nyelvet sok helyen, tehát a szlovák nyelvet úgy kéne oktatni, mint egy második nyelvet, nevezzük úgy, idegennyelvi módszerrel, nem anyanyelvként. Tehát egy magyarnak sohasem lesz az anyanyelve a szlovák. Ezért próbáltuk ezt megoldani az elmúlt időszakban, és ezért maradt ez továbbra is a programunkban, mert ez a szociológiai felmérés igazolta azt, és látjuk, hogy magyarlakta vidéken is ott, ahol van magyar és szlovák iskola, nagyon sok magyar szlovák iskolába adja pont ezért a gyermekét. Ezen kellene változtatni.

Mit gondol a szlovák-magyar atrocitásokról a médiában és a valóságban?

Azt hiszem emögött mindig a politikát kell keresni. Mondok egy példát. Van ez a Boldoghy Olivér-féle probléma. Tehát van egy törvény, ami egyébként egy nagyon rossz törvény, épp ezért adtuk Alkotmánybíróságra is. Ez a törvény megfosztja a szlovák állampolgárságától is azt a magyart, aki nem csak magyar természetesen, hanem  szlovák állampolgár is. Volt körülbelül 300 olyan magyar, akitől elvették az állampolgárságát, ezek közé tartozik Boldoghy Olivér is. Ebből csinált a magyar sajtó egy óriási nagy ügyet. Mondjuk úgy, hogy felfújták. A másik 299-et nem. Tehát biztos, hogy a sajtó hozzájárul ehhez, de mindemellett hangsúlyozom, hogy én is, és kollégáim is nagyon rossz törvénynek tartjuk a Fico-féle állampolgársági ellen-törvényt. De ha én tudom azt, hogy mondjuk rágyújtok egy olyan étteremben, ahol nem szabad dohányoznom, akkor büntetést fogok kapni ezért, akkor utána már hiába kiabálok, megsértettem a törvényt. Tehát azok, akik annak ellenére, hogy ezt tudják, mégis meglépik, azok lehet, hogy feszültséget akarnak szítani, és erre szállt rá a magyar sajtó, és ez nem jó. Biztos, hogy Szlovákiában is nagyon sok olyan dolog van, amin változtatni kéne. De ezt így nem lehet elintézni. Nem lehet úgy, hogy akkor, mikor mi igyekszünk módosítani a törvényt, akkor Magyarországról „átszólnak”. Szóval köszönjük szépen, de ilyen segítségből nem kérünk.

Milyen kiutat lát Ön a Híd, és a jelenlegi magyar nemzetpolitika irányítói közötti feszültségből?

A labda a magyar térfélen pattog. Egyszerűen a magyar fél utasította el az együttműködést a Híddal, legutóbb a magyar parlament elnöke nevezte nemzetárulónak Bugár Bélát. Tehát én szerintem a magyar félnek kell eldöntenie, hogy mit akar. A magyar fél úgy döntött, hogy úgy, mint más országokban, legyen az Kárpátalja, Vajdaság, vagy legyen az akár Erdély, mindenhol megosztja a magyarságot, így itt is úgy döntött, hogy a legjobb megoldás az, hogy az egyiket azt támogatom, a másikat meg ott ahol lehet, próbálom gyengíteni. Amennyiben ezen hajlandóak változtatni, természetesen semmi problémát nem látunk a lehetséges jövőbeli együttműködésre.