A görög példától retteg Szlovénia

Szlovénia felett sötét felhők gyülekeznek. Az ország helyzetét alaposan megrendíti az eurózóna válásága, de a gazdasági szereplők által régóta sürgetett reformok csak nem akarnak megszületni. A februárban felállt kormány takarékossági programját egyre többen és egyre hevesebben támadják. Növekvő államadósság, csökkeni nem akaró költségvetési hiány: egyesek már a görög példát emlegetik.

Riasztó adatok

Izgalmas és sorsdöntő hónapok állnak Szlovénia előtt. Az alpesi ország történetét az önálló államiság kivívása óta gyakorlatilag sikersztoriként tartja számon a világ. A volt keleti tömb jelenlegi EU tagjai közül itt vezették be leghamarabb az eurót, a GDP korábbi lendületes növekedésének hála úgy tűnt, az ország belátható időn belül elérheti az EU átlagot, a szlovén életszínvonalat pedig sokan a fejlett nyugatihoz hasonlították. A 2008-ban kezdődő gazdasági válság, tetézve az eurózóna problémáival, azonban alaposan megakasztotta ezt a fejlődést.

A gazdasági bajok felforgatták a politikai életet is. A 2008-as választásokon győztes balközép koalíció tavaly őszre felmorzsolódott, annak legnagyobb tagja, a Szociáldemokrata Párt az ex-miniszterelnök Borut Pahor vezetésével csak tíz helyet szerzett meg a kilencvenfős parlamentben a korábbi 29 után a tavaly decemberi előrehozott választásokon. A voksolás győztese általános meglepetésre a „régi” baloldal romjain létrehozott és üstökös sebességével felemelkedő Pozitív Szlovénia nevű formáció lett 28 helyet megszerezve. Megfelelő számú koalíciós partner hiányában azonban kormányra nem került a Zoran Janković, népszerű ljubljanai polgármester, által irányított párt, így a konzervatív Demokrata Párt adhatott miniszterelnököt 2008 után újra Janez Janša személyében.

A kormány nehéz helyzetben vette át az irányítást. A Fitch Ratings éppen egy nappal Janša februári hivatalba lépése előtt vágta vissza az ország adósbesorolását AA-ról A-ra negatív kilátással mellékelve. Az eurózóna gazdaságának lassulása ugyanis hatalmas csapást mért az erősen export által húzott gazdaságra, a legnagyobb hatással Szlovéniára jelenleg is az egyik legfontosabb kereskedelmi partnernek számító Olaszország válsága van. Novemberben sok elemző már az egész szlovén állampapírpiac összeomlásától tartott, mivel a hozamok a fenntarthatatlannak számító 7 százalékos határ fölé kúsztak. 2012 elejére ugyan megnyugodtak a kedélyek, a hozamszint visszatért az 5-6 százalékos sávba, de nem sikerült megállítani például a GDP csökkenését. A korábbi bíztató jelek ellenére 2011 utolsó negyedévében újra 2,8 százalékos visszaesésről számolt be Szlovén Nemzeti Bank.

A beruházások leállása és az export drasztikus visszaesése az elmúlt években a 2008 előtti öt százalékos szintről 11 százalékra emelte a munkanélküliséget. A romló környezetre a korábbi szlovén kormány költséges intézkedésekkel reagált: a pénzügyi rendszer védelmében 243 millió eurót költöttek a legnagyobb szlovén bank, a Nova Ljubljanska Banka feltőkésítésére, 119 millió eurót szántak az állami vasúttársaság hiteleinek kifizetésére, és az Adria Airways nemzeti légitársaságnak is jutott  49 millió eurónyi segély. Az állami pénzcsapok megnyitása viszont újabb riasztó következményekkel járt.

A költségvetési hiány ugyanis újra elszállt, annak ellenére, hogy Borut Pahor kormánya többször is hitet tett a 2010-ben még 6 százalékos deficit lefaragására – ehhez képest tavaly a hiány 6,4 százalékra kúszott fel. Az igazán aggasztó adatot viszont az államadósság növekedésének rendkívül gyors üteme jelenti, mivel az négy év leforgás alatt több mint duplájára, a GDP 47,6 százalékára nőtt és a negatív tendencia valószínűleg a következő években is folytatódik.

Cikkünk nem ért véget! Lapozzon, ha szeretné tudni mit akar tenni a kormány!

Kormányzati tervek és elégedetlenség

Nem véletlen, hogy az új szlovén kormány legfontosabb célkitűzése a költségvetési hiány három százalék alá történő leszorítása, ennek érdekében pedig a miniszterelnök 800 millió eurós takarékossági csomagot hirdetett meg. Szükség is van erre, hiszen a Szlovén Nemzeti Bank elnöke, Marko Kranjec, múlt héten újra a lehető legsötétebb jövőképet festette le a Delo napilapnak adott interjújában, miszerint ha Szlovénia nem kezd el azonnal magától spórolni, akkor hamarosan olyan kihívásokkal kell szembesülnie, mint a görögöknek, akikre a külföld kényszerít fájdalmas lépéseket. Érdekesség, hogy Kranjec megemlítette, Szlovénia rengeteg kritikát kap az Európai Központi Bank illetékeseitől, mivel azok a görög mellett a szlovén hivatalos költségvetési mutatókat tarják a legkevésbé hitelesnek.

A takarékosság csomag legfőbb elemei elsősorban a közalkalmazottakat érintik. Az intézkedéssorozatot a kormány egyfajta új „szociális szerződésnek” nevezi, de tartalmának nagy részét elvetik az érintett szakszervezetek. A március 23-án bejelentett kormánytervezet negyven pontban sorolja azokat a területeket, ahonnan az említett 800 millió eurós megtakarítás összejöhet. Ez alapján 15 százalékkal csökkennének a közalkalmazotti bérek, kevesebb lenne a gyermekgondozási segély, a családi pótlék stb., sőt, bevételnövelő intézkedésként még a forgalmi adó pár százalékos emelése is felmerült (jelenleg 20 százalékos). A legnagyobb szlovén szakszervezetek ugyan egyetértenek a takarékosság szükségességével, de szerintük a „szociális szerződés” egyáltalán nem szociális, mivel a többségnek fáj, de a lakosság legtehetősebb rétegének nem.

Szlovénia legnagyobb szakszervezeti szövetsége (ZSSS) folyamatosan tárgyal a kormány képviselőivel, de már most bejelentették: április 18-án tüntetést tartanak a tervezett megszorítások ellen, melyhez a rendőri szakszervezet is csatlakozik. Sőt, a ZSSS azt is kilátásba helyezte, hogy népszavazást kezdeményez a kabinet terveiről. Utóbbi gyakorlat nem szokatlan Szlovéniában, a lakosság kimondottan rutinos népszavazónak számít. Tavaly nyáron éppen egy referendum tette végleg lejtőre a kormánykoalíciót, mivel a szlovén szavazók elutasították a tervezett nyugdíjreformot, mely fokozatosan 65 évre vitte volna fel a nyugdíjkorhatárt.

Legutóbb március 25-én tartottak népszavazást az országban, melynek témája ugyan nem gazdasági vagy szociális jellegű volt, de jól jelzi, hogy a referendum mennyire bevett nyomásgyakorló eszköz szomszédunknál. A korábbi kormány által elfogadott családjogi törvényt tette semmissé a mostani szavazás, mely engedélyezte volna azonos nemű élettársak számára partnerük biológiai gyermekének örökbefogadást. Februárban egy, a törvényt ellenző gyermekvédő civil szervezet 42 aláírást gyűjtött össze mely által lehetővé vált a referendum kiírása. A katolikus egyház kampányának is köszönhetően végül a voksoláson résztvevők 55 százaléka utasította el a jogszabályt, alacsony, 26 százalékos részvétel mellett.

A kezdeményező felek üdvözölték az eredményt és még korábban petíciójukban szögezték le, hogy a házasság és a család a legfontosabbak az ember fejlődése és a társadalom számra, ezért kötelességüknek érzik ezen értékek, mint férj és feleség kapcsolatának megvédését. A törvény támogatói csalódottságuknak adtak hangot, miszerint egy olyan fejlettnek tartott társadalom mint Szlovénia sem érett eléggé ahhoz, hogy egyenlő jogokat biztosítson állampolgárainak.

A családjogi népszavazás kérdése – a közvetlenül érintetteket leszámítva persze – eltörpül a már említett megszorítások hatása és az azt övező társadalmi elégedetlenség mellett. Újabb figyelmeztető jel, hogy a Szlovén Nemzeti Bank hétfőn módosított idei évre vonatkozó GDP prognózisát és immár gazdasági visszaeséssel számol. A Janša-kabinetre kemény feladatok várnak elsősorban a társadalmi egyetértés megteremtése terén, mely szükséges feltétele annak, hogy Szlovénia újra rátaláljon a már egyszer kiválóan bejárt, prosperitáshoz vezető útra.