Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének pénteki strasbourgi ülésén állásfoglalást fogadtak el az emberek erőszakos áttelepítésének témájában, és emlékeztetettek arra a már 2006-ban megfogalmazott igényre, hogy teremtsék meg az erőszakos áttelepítések és etnikai tisztogatások áldozatainak európai emlékközpontját.
A határozat előterjesztője Egidijus Vareikis litván néppárti képviselő volt. A dokumentum az emberiség elleni erőszakcselekmények egyik fajtájaként határozta meg az emberek kikényszerített átköltözését.
Az előterjesztésről lefolytatott vitában felszólalt Kalmár Ferenc András KDNP-s országgyűlési képviselő, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a XX. századi magyar történelem bőséggel szolgált szomorú példával az erőszakos áttelepítések tekintetében. A trianoni szerződés után – mondta – 1920-ban több mint 350 ezren menekültek Magyarország megmaradt területére.
Szlovákiában nem eltörölték, hanem megerősítették a Beneš-dekrétumokat
A II. világháború után Csehszlovákiából telepítettek ki nagy számban magyarokat – tette hozzá. Mint megjegyezte, az Európa Tanács – Szlovákia tagsági kérelmének 1993-as elbírálásakor – állást foglalt ugyan az áttelepítéseket a kollektív bűnösség elvi alapjára helyező Beneš-dekrétumok ellen, Szlovákiában azonban nem eltörölték, hanem 2007-ben megerősítették e dekrétumok érvényét.
Szintén hozzászólt a témához Gaudi Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő, aki történelmi jelentőségűnek nevezte a Vareikis által kidolgozott előterjesztést. Mint mondta, emberi jogi szempontból eddig nem elemezték ilyen alaposan az áttelepítés kérdéskörét. Jelentős eredménynek mondta, hogy az állásfoglalás elfogadott szövegébe belevették: a II. világháború után is nagyon sok ilyen erőszakos áttelepítésre került sor. Megjegyezte, hogy Európán kívülre tekintve a világban a legnagyobb számban a palesztinokat sújtotta az erőszakos átköltöztetés.
MTI
