Kolumbia bedrótozva

A kolumbiai szenátuson is átment az új nemzetbiztonsági törvény, amelyet már ellátott kézjegyével Juan Manuel Santos elnök, aki egyben a kolumbiai fegyveres erők főparancsnoka. Az új törvény a polgári lakosság magánéletének tiszteletben tartása érdekében az eddiginél szigorúbb feltételekhez köti a titkosszolgálati megfigyelést.

Az új törvény szigorítja a lehallgatási műveletek szabályozását, ezentúl a nemzetbiztonsági szerveknek további engedélyeket kell beszerezniük, e mellett egy új, a parlamentnek felelős bizottság fogja felügyelni és szétosztani titkosszolgálati feladatokra elkülönített kormányzati forrásokat. A bizalmas, nemzetbiztonságot is érintő információkat az új szabályozás szerint 30 évre titkosítják majd, melyet az elnök további 15 évvel meghosszabbíthat.

A szabályozások a hírszerző tisztek számára továbbra is biztosítanak minden olyan szükséges eszközt és körülményt, amely a megfelelő munkavégzéshez kell. – mondta Rodrigo Rivera, kolumbiai védelmi miniszter.

Drótbotrányok

A 2002-2010-ig elnöklő Álvaro Uribe vesszőparipája a biztonság kérdése volt, melynek megteremtésében a DAS (Departamento Administrativo de Seguridad, „Biztonsági Igazgatási Főosztály”) volt a „jobbkeze”. Az elnök két ciklusa alatt a szervezet számos emberi jogi aktivista, újságíró, ellenzéki képviselő és bíró telefonbeszélgetéseit hallgatta le és lakását „drótozta be” azt hangoztatva, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. 

A gerillacsoportokkal szembeni harcban fontos szerepet kapnak a titkosszolgálatok, és bár a bizonytalan kolumbiai biztonsági helyzetnek köszönhetően indokolt az elővigyázatosság, Uribe elnöksége alatt több esetben alaptalanul hallgattak le és gyanúsítottak meg ellenzékieket is. Uribe elnököt és volt kormányát a személyiségi jogok komoly megsértése miatt jelenleg a kolumbiai bíróság vonja felelősségre.

Juan Manuel Galán szenátor szerint az új törvény célja, hogy a hírszerzési és elhárítási szolgálatok mozgáskörének korlátozásával csökkentse az efféle, megfelelő jogalap nélküli műveleteket.

Egy jól működő demokráciában nem megengedhető, hogy a szolgálatok öntörvényűen működjenek, olyan szabályozási keret kell, amely pontosan meghatározza a jogaikat és kötelezettségeiket – nyilatkozta Galán.