Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Egy nappal azt követően, hogy az Európai Bizottság lezárta csatlakozási tárgyalásait Horvátországgal, Splitben megtartották a város történetének első melegfelvonulását. Azaz csak tartották volna, hiszen az alig kétszáz átlagostól eltérő nemi identitású részvevő, szimpatizáns és jogi aktivista menetét valósággal szétverték a kikötőnél rájuk váró ellentüntetők. A helyszínt biztosító mintegy négyszáz rohamrendőr nem volt képes megfékezni a szélsőséges csoportokat, így a parádé félbeszakadt.
Helyi források szerint több ezren is lehettek azok, akik előbb nemtetszésüket fejezték ki a felvonulás kapcsán, majd rá is rontottak a másságukat felvállaló emberekre, illetve a rájuk vigyázó rendvédelmi szervek képviselőire. Az öt részvevő, továbbá három újságíró súlyos sérülésével végződő atrocitásokat azóta számos civil fórum, köztük az Amnesty International is elítélte, s egyben követelték a belügyminiszter Tomislav Karamarko azonnali lemondását.
A történteket Jadranka Kosor Horvátország miniszterelnöke is elfogadhatatlannak nevezte, majd hozzátette, hogy a délszláv államban az efféle erőszak nem tolerálható sem a jelenben, sem pedig a jövőre nézve. A belügyminiszter eltávolítására vonatkozó újságírói kérdésekre azonban úgy reagált, hogy az eddigi 137 előállított személy rá a legfőbb bizonyíték, a rendőrség igenis jó munkát végzett. A sajtó munkatársai ugyanakkor joggal tehették fel a költői kérdést: milyen üzenetet közvetít így Horvátország az Európai Unió felé?
A végül botrányba torkolló felvonulás további érdekessége, hogy vajon miként fajulhatott erőszakba a rendezvény, ha a rendőri szervek már a parádé megkezdése előtt figyelemmel kísérték a potenciális huligánok mozgását, sőt némelyiküket ideiglenesen őrizetbe is helyezték.
A szervezők is hibáztak?
A rendezők felelősségét sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen olyan városban terveztek melegfelvonulást, melynek lakossága, vagy legalábbis annak jelentős hányada már-már legendásan túlfűtött nacionalizmussal bír. Ez utóbbit az is bizonyítja, hogy alig néhány nappal az Ante Gotovina elleni verdiktet követően a spliti városvezetés, háta mögött tudva a polgárok támogatását is, teret vagy utcát tervezett elnevezni az első fokon 24 évre ítélt tábornokról.
Az persze nem kétséges, hogy ezzel a lépéssel tisztelegni kívántak a spliti katonai körzet egykori parancsnokának, ugyanakkor a Hágával szembeni provokáció gondolatát sem zárhatjuk ki. Ezt a hipotézist pedig az a tény is alátámaszthatja, hogy a közterek ilyetén átkeresztelését maga Ante Gotovina sem tartotta jó ötletnek.
Mátraházi Tibor
Mátraházi Tibor
