Megtorpedózták a mezőgazdasági munkások szakszervezeti jogát

Kanada Legfelsőbb Bírósága fontos döntést hozott egy 16 éve folyó ügyben, amelyben a mezőgazdasági munkások szakszervezeti joga volt a tét.

A probléma magvát a mezőgazdasági munkások jogait összefoglaló törvény, a Mezőgazdasági Alkalmazottak Védelmi Törvénye (Agricultural Employees Protection Act) képezi. A jogi megfogalmazás tartalmazza, hogy a dolgozók szervezetet alakíthatnak panaszaik közlésére munkáltatójuk felé, vagy akár bíróság elé vihetik ügyüket, de nincs joguk testületileg megállapodni a bérekben.

A jogi vita még 1995-ben kezdődött, mikor konzervatív kormány váltotta a demokratákat. 1994-ben Ontarioban hoztak egy törvényt, amely lehetővé tette a mezőgazdaságban dolgozók számára a bérek szervezett egyeztetését a munkáltatóval, ám az új vezetés eltörölte azt.

Ezért a UFCW (United Food and Commercial Workers) nevű, a munkások érdekeit képviselő csoport a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. 2001-ben a bíróság kötelezte a kormányt egy új törvény megalkotására. Így került sor a már említett Mezőgazdasági Alkalmazottak Védelmi Törvényének beiktatására, amelyet 2008-ban az Ontarioi Bíróság a szabad gyülekezés és szervezkedés jogával ellentétesnek ítélt. Ekkor Ontario vitte az ügyet a Kanadai Legfelsőbb Bíróság elé, ahol végül 8-1 arányban a bírák  a tartomány javára döntöttek. Az indoklás szerint ” a törvényhozó dolga belefoglalni a szervezett béregyeztetést az adott törvénybe, nem pedig a bíróságé.”

A UFCW kanadai elnöke a döntést követő sajtókonferencián megdöbbenését fejezte ki; ” minannyiunkat sokkolt, hogy a Kanadai Legfelsőbb Bíróság másképp bánt a mezőgazdasági munkásokkal, mint bármely egyéb szakma képviselőivel.” Stan Raper, szintén az érdekvédelmi szervezet tagja szerint így a földeken dolgozók másodrangú állampolgárokká válnak, hiszen rájuk nem vonatkoznak azok a jogok, amelyeket más munkások élveznek a Munkajogi Kapcsolatok (Labour Relations Act) törvénye által.