Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A Európai Parlament (EP) csaknem 5 millió euróra becsüli azt a kárt, amelyet szerinte a radikális jobboldali, francia Nemzeti Front okozott azzal, hogy uniós forrásokból, asszisztensi szerződésekkel álcázva fizette ki 2012 és 2017 között a hazai alkalmazottait, akik viszont az EP-ben nem végeztek munkát – közölték csütörtökön francia igazságügyi források.
Az április 21-i keltezésű, 4 978 122 eurós becslést újabb részletek figyelembe vételével állapították meg, és az összeg állítólag még változhat – írta Patrick Maisonneuve, az Európai Parlament ügyvédje a francia vizsgálóbírókhoz intézett egyik feljegyzésében. Az ügyvéd a francia hírügynökség megkeresésére nem erősítette meg az információt. Az Európai Parlament 2015 szeptemberben még csak 1,9 millió euróra becsülte a teljes károkozást.
A héten a Brüsszel által átadott anyagban 17 EP-képviselő érintett, köztük Marine Le Pen pártelnök, a francia elnökválasztás május 7-i második fordulójának egyik jelöltje is. Rodolphe Bosselut, az elnökjelölt ügyvédje nem kívánta a francia hírügynökségnek kommentálni az értesülést, csak annyit jegyzett meg, hogy „a nyomozati titok megsértése kiváló időzítéssel érkezett”.
A francia hatóságok azt vizsgálják, hogy a radikális jobboldali párt kiépített-e egy rendszert, amelyen keresztül az uniós forrásokat átcsatornázták a pártalkalmazottak fizetésének fedezésére, azaz illegális pártfinanszírozásról van-e szó.
Le Pen kabinetfőnöke, Catherine Griset ellen február 22-én emeltek vádat. Azzal gyanúsítják, hogy 2010 és 2016 között az EP-ben vett fel asszisztensi fizetést, holott ezalatt valójában Franciaországban töltött be tisztséget a pártjában. A párt egy másik alkalmazottja, a párizsi pártszékházban grafikusként foglalkoztatott Charles Hourcade ellen is eljárás indult, amiért uniós asszisztensi fizetést vett fel.
Marine Le Pen korábban több ízben is hangoztatta, hogy nem jelenik meg a párizsi ügyészség idézésén a fiktív európai uniós szerződések ügyében. Európai parlamenti képviselőként élvezett mentelmi joga révén nem kényszeríthető vallomástételre, sem más kényszerítő intézkedésre, ezért a francia hatóságok a mentelmi jogának felfüggesztését kérték az uniós parlamenttől.
Az elnökjelölt tagad minden szabálytalanságot, és azt állítja, hogy „politikai csata” folyik ellene.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI
