Silvio Berlusconi – akit sokan az első populistának tartanak – a showbiznisz kommunikációs módszereit alkalmazta a politikában és ezáltal Olaszország egyik legmegosztóbb figurájává vált. Az alábbi összeállításban a hétfőn, 86 éves korában elhunyt volt olasz kormányfőre emlékezünk.
Berlusconi egy milánói középosztálybeli családba született, először ingatlanvállalkozóként lett sikeres, majd médiamágnás, végül pedig politikus lett. 30 éven át uralta a közbeszédet, három parlamenti választást nyert meg, és nem mellesleg megváltoztatta az olasz politika menetét. Sikerét azonban számos botrány övezte.
A hihetetlen első választási győzelem
Berlusconi 1994-ben nyerte meg első választását, mindössze négy hónappal pártja, a Forza Italia megalapítása után.
Ez kettős diadal volt: egyrészt legyőzte az esélyesebb és nagyobb balközép koalíciót, másrészt sikerült politikailag újraélesztenie a jobbközép tábort, miután 1992-ben egy óriási korrupciós botrány majdnem megsemmisítette azt.
Kommunikációs forradalom
Berlusconi politikai sikere nagyrészt kommunikációs képességeinek köszönhető.
A médiamogul behozta a politikába a televíziós stílusú forgatókönyveket, olyan fülbemászó és emlékezetes szlogeneket hangoztatva, mint „pályára lépek” vagy „a szeretet mindig felülmúlja a gyűlöletet és az irigységet”.
Nem riadt vissza attól sem, hogy médiabirodalmát – időnként még szórakoztató műsorokban is – politikai propagandára használja. Ez sok esetben akár az összeférhetetlenségi törvények szigorítását is maga után vonhatta volna, ezt azonban egyetlen kormány – legyen az bal- vagy jobboldali – sem vette igazán górcső alá.
Személyi kultusz a politikában
Berlusconi előtt az olasz politika a katolikusok és a kommunisták között polarizálódott, míg Berlusconi után Berlusconi-párti vs. Berlusconi-ellenes lett.
Pártja egyik hivatalos himnuszának címe „Meno male che Silvio C’e”, azaz „Hála Istennek, hogy itt van nekünk Silvio”. Az egész pártja vele azonosul, körülötte összpontosul. Soha nem jelölt utódot, éppen ezért nehéz elképzelni a Forza Italia jövőjét az alapító nélkül.
Az egyetlen olasz miniszterelnök, aki kitöltötte mandátumát
Berlusconi az egyetlen kormányfő Olaszország történetében, aki öt egymást követő évben (2001-2006-ig), mandátuma tényleges lejártáig a kormány élén maradt.
Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy a következő választást is megnyerve további öt évig hatalmon legyen, mivel a 2006-os szavazáson alulmaradt ősriválisával, Romano Prodival szemben.
Összehozta az olasz jobboldalt
Berlusconinak sikerült az a nagyon nehéz feladat, hogy összehozza a szeparatista Északi Liga pártot és a „lojalista” Nemzeti Szövetséget, a mostani Olasz Testvéreket – egy olyan, sokszor problémás kapcsolat kialakításában vállalt vezető szerepet, amely azonban több választási sikerhez vezetett.
A két párt ma is szövetséges Giorgia Meloni kormányában; hosszú és ritka kapcsolat ez, főleg, ha az olasz politika rendkívüli változékonyságát nézzük.
AC Milan
Berlusconi nemcsak egy politikai tábort, hanem egy futballcsapatot is újraélesztett: az AC Milant a Serie A sekélyes vizéből öt alkalommal a Bajnokok Ligája-dicsőségig juttatta. Olaszországban több címet nyert, mint bármely más futballklub-tulajdonos.
Botrányok és vádemelések
Végezetül azt sem hagyhatjuk ki, hogy Silvio Berlusconi ellen elképesztően sok vádat emeltek. A politikus ellen összesen 36 pert indítottak – ez rekord egy olasz miniszterelnök esetében -, gyakran olyan rendkívül súlyos vádakkal, mint maffiakapcsolat, megvesztegetés, sőt egy kiskorú lány prostitúcióra való kényszerítése és ezzel kapcsolatos hivatali hatalommal való visszaélés.
Az egyetlen dolog, amibe belebukott, az adócsalás volt – emiatt jogerősen négy év szabadságvesztésre ítélték (bár hajlott korára való tekintettel a büntetést közérdekű munkára módosították). Mindenesetre kizárták a parlamentből, és elvesztette az áhított „Cavaliere del Lavoro”, azaz a „Munka Lovagja” címet.
Forrás: Euronews / Kitekintő