Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Franciaországban hatodik alkalommal tiltakoztak kedden országos munkabeszüntetéssel és utcai felvonulással a közszférában dolgozók a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen, amelyet Emmanuel Macron államfő a mandátuma egyik legfőbb intézkedéseként harangozott be. A részvétel meghaladta a korábbi megmozdulásokét: a rendőrség szerint 1,28 millióan, a CGT szakszervezet szerint 3,5 millióan tüntettek több mint kétszáz városban.
Bár az élet nem állt meg az országban, számos stratégiai szektorban kezdeményeztek blokádokat a tiltakozók, és a munkabeszüntetések szerdán is folytatódnak.
A szakszervezetek több mint egy hónapja azt hangoztatják, hogy az országnak fel kell készülnie egy legalább 24 órás teljes leállásra, amelyet határozatlan idejű, naponta megújítható sztrájkokkal és tömegtüntetésekkel kívánnak elérni a stratégiai ágazatokban annak érdekében, hogy a kormány visszavonja a reformjavaslatot, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 62 évről 64 évre emelkedne.
A CGT szerint a dolgozók az ország valamennyi olajfinomítóját elfoglalták, így az üzemanyag-szállítás leállt az országban. Az állami vasúttársaság (SNCF) a vonatok 80 százalékát törölte, és fennakadások voltak a nemzetközi közlekedésben Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság irányába is. A párizsi metróban a járatok ritkítva közlekedtek, és hasonló jelentések érkeztek a vidéki nagyvárosokból is. A polgári légiközlekedési igazgatóság a légitársaságokat kedden és szerdán a járataik számának csökkentésére kérte.
Az oktatási tárca szerint a tanárok 32,71 százaléka nem tartotta meg az óráit kedden, a szakszervezetek 60 százalékos sztrájkrészvételről tudnak. Párizsban leálltak a hulladékfeldolgozók és a hulladékszállítás is szünetelt kedden.
Laurent Berger, az általában reformpári szakszervezet, a CFDT főtitkára üdvözölte „a történelmi mobilizációt”, amire szerinte négy évtizede nem volt példa az országban.
A korábbi tiltakozónapokat kísérő tömegrendezvényeken is több mint egymillióan vonultak utcára országszerte, de a hatóságok és a szervezők szerint is a keddi részvétel rekordot döntött. Bár a legnagyobb felvonuláson, Párizsban a korábbiaknál valamivel kevesebben – a rendőrség szerint 81 ezren – tüntettek (a CGT 700 ezer résztvevőről számolt be), a közepes vidéki városokban a korábbiaknál jelentősebb volt a részvétel.
https://www.instagram.com/p/CpfueehqMZT/
A nyugdíjreformot előíró törvénytervezet vitája több mint két héttel ezelőtt szavazás nélkül fejeződött be a nemzetgyűlésben, a szenátusban pedig pénteken ér véget a vita, mielőtt a két ház közös bizottsága két héten belül összeül a végleges szöveg elfogadására.
A reform célja, hogy a nyugdíjrendszer 2030-ig egyensúlyba kerüljön; utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedése miatt és a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére, és mindegyiket jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.
A nyugdíjreformot az államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután nem rendelkezik a törvénytervezet elfogadásához szükséges parlamenti többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.
Forrás: MTI
