Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Demográfiai tragédia van kibontakozóban Oroszországban: a várható élettartam és a születési ráta egyaránt zuhanórepülést mutat. A problémák korábban is jelen voltak, a háború csak súlyosbította a helyzetet.
A Covid-járvány, az Ukrajna elleni háború és az elvándorlás egyaránt csökkentette a népességet, és a nők száma már 10 millióval meghaladja a férfiakét. A halálozások és a születések számának különbsége már 2021-ben meghaladta az egymilliót, és ekkor még nem kellett számolni a háború hatásaival.
Nyugati becslések szerint az elmúlt évben 175-200 ezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg a háborúban – Oroszország saját adatai persze ennél alacsonyabbak. A besorozástól félve is sokan elhagyták az országot, a külföldre menekültek száma valahol 500 ezer és 1 millió között lehet, többnyire fiatal, képzett emberek.
Az ukrajnai háború érezhetően tovább súlyosbította a konfliktust jóval megelőző demográfiai válságot, és egyre nagyobb terhet ró a zsugorodó lakosságra. Az ország népessége 1994-ben érte el a csúcsot, 149 millió fővel. Azóta ez a szám cikcakkban, lassan csökkent. 2021-ben 145 millió volt, mely adat nem tartalmazza a Krím-félsziget 2,4 millió lakosát, amelyet Oroszország 2014-ben kebelezett be, és épített be a nemzeti adatokba). A Krím-félsziget elcsatolását azonban nemzetközileg nem ismerték el, így hivatalosan továbbra is Ukrajna része, ahogy a tavaly indult háborúban megszerzett, és orosznak kikiáltott régiók is.
https://www.instagram.com/p/CpdBSX_M9EM/
A népesség zsugorodása az ENSZ becslése szerint most fog igazán begyorsulni. Ha a jelenlegi trendek fennmaradnak, 50 év múlva már csak 120 millió lakosa lesz Oroszországnak. A számok már békeidőben is borúsak voltak, az állami statisztikai hivatal adatai szerint a 2020-2021-es időszakot tekintve a halálozások száma 1,7 millióval haladta meg a születésekét. 2022 áprilisában pedig már csak annyi gyermek született, mint legutóbb a 18. században.
Mindez még a háború előtt kezdődött, és Oroszország járványkezelését tükrözi. A betegség következtében elhunytak hivatalos száma 388.091 volt, ami viszonylag kevésnek számít, de az Economist becslése szerint 2020-23-ban a teljes többlethalálozás inkább 1,2 – 1,6 millió között lesz. Ez alapján pedig India után Oroszországban lehetett a világon a legtöbb Covid miatti haláleset, és egyben a legmagasabb halálozási arány, 850-1100 halálozással 100 ezer főre vetítve.
Ha a háborús veszteségekhez és a mozgósítás elől való meneküléshez hozzáadjuk a pandémiás halálozást is, akkor Oroszország a 2020-23 közötti időszakban mintegy 1,9-2,8 millió embert veszít a szokásos demográfiai lemorzsolódáson felül. Az orosz férfiak várható élettartama közel öt évvel 64,2-re csökkent a korábbi szintről – és ez szintén a háború kitörése előtti adat, tehát nem kalkulál azzal, hogy sajnos nem mindenki tér haza a csatatérről.
Szintén árulkodó adat, hogy a kommunikációs minisztérium adatai szerint az IT-szektorban dolgozók 10%-a elhagyta az országot 2022-ben, sokan közülük fiatal férfiak. Az elvándorlás és a háború még jobban felborította a nemek egyensúlyát, amely már 2021-ben sem volt fényes: ekkor a felnőtt lakosságot tekintve 121 nő jutott 100 férfi lakosra – ez a különbség pedig azóta vélhetően tovább nőtt.
A demográfiai problémák persze nem csökkentik Putyin elnök hódítási vágyait, de Oroszországot kisebb, rosszabbul képzett és szegényebb országgá teszik, ahonnan a fiatalok elmenekülnek, és ahol a férfiak a 60-as éveikben halnak meg. Az invázió egy emberi katasztrófa, és nem csak az ukránok számára.
Forrás: The Economist
A teljes cikk angol nyelven itt olvasható.
