Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A lízing fogalma gyakorlatilag egy bérbeadási szolgáltatást takar, aminek azonban a hagyományos megoldással szemben nem kettő, hanem három szereplője van. A lízingszerződés során a lízingbeadó vállalja, hogy a szóban forgó eszközt, azaz a lízingtárgyat az eladótól megvásárolja, és a lízingbevevő részére átengedi annak használati jogát.
A lízingszerződés ideje alatt a lízingelt, azaz „bérbe vett” eszköz (jármű, gép, berendezés vagy ingatlan) mindvégig a lízingbe adó tulajdonában marad, a lízing konstrukciójától függően azonban a futamidő végén a lízingbevevő tulajdonába is kerülhet.
Annak függvényében, hogy a lízingszerződés milyen termékre vonatkozik, illetve a futamidő végén átkerül(het)-e a lízingbevevő tulajdonába, háromféle lízingtípus létezik.
1. Zárt végű pénzügyi lízing
Zárt végű pénzügyi lízing esetén a lízingelt eszköz / ingatlan tulajdonjoga automatikusan átszáll az ügyfélre, azaz a lízingbevevőre a futamidő végén – feltéve persze, hogy a lízingdíjakat az ügyfél mindvégig rendezte. Ez az ügylet ingatlanlízing esetén hasonló egy lakáshitelhez, de pénzügyi lízing esetén a finanszírozó tulajdonjogot alapít az ingatlanon nem zálogjogot.
A zárt végű pénzügyi lízing esetén ugyanakkor a lízingbevevő is azonnal, már a szerződéskötéskor megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján, mert tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye kerül a nevére bejegyzésre. Ez biztosítja, hogy a futamidő végén, az utolsó törlesztőrészlet megfizetése után az ingatlan átírása a lízingbevevő nevére megtörténjen.
A zárt végű pénzügyi lízing mindig adásvételhez kapcsolódik, az áfa-törvény szerint a lízingbeadó szempontjából termékértékesítésnek minősül az ügylet, így a lízingbevevő az áfa visszaigénylésére ugyanúgy jogosult, mintha a terméket lízing finanszírozás nélkül vásárolná meg.
A konstrukcióban a kis-, és középvállalkozások a fizetett kamat 100%-át levonhatják a társasági adójukból, a lízingdíjak kamatrésze és az értékcsökkenés pedig a számviteli törvény szerint költségként elszámolhatók.
2. Nyílt végű pénzügyi lízing
A zárt és a nyílt végű lízingkonstrukciók között az alapvető különbség az, hogy míg zárt végű lízingnél a lízingelt eszköz tulajdonjoga automatikusan átszáll az ügyfélre, a nyílt végű konstrukciónál a lízingbe vevő a futamidő végén eldöntheti, hogy kire szálljon a tulajdonjog.
Ez nemcsak azt jelenti, hogy maga megvásárolhatja az eszközt / járművet, hanem akár egy harmadik felet is kijelölhet leendő tulajdonosként, például egy kapcsolt vállalkozást. Mindkét esetben a futamidő végén az utolsó lízingdíj, valamint a maradványérték megfizetése után kerülhet a lízingbevevő vagy az általa kijelölt harmadik fél birtokába az eszköz. A maradványértéket úgy kell meghatározni, hogy a lízingtárgy futamidő végi valós piaci értékét tükrözze,
Abból adódóan, hogy a nyílt végű lízingnél csak a futamidő végén kerülhet az ügyfél tulajdonába a lízingtárgy, a vagyonszerzési illetéket is csak a futamidő lejártakor – az akkor hatályos értékben – kell megfizetni, míg zárt végű konstrukciónál ez a tétel a szerződéskötéskor, azonnal esedékes. A havi lízingdíjak tőketörlesztő részét ÁFA terheli, a lízingdíjak áfa tartalma az üzleti használat arányában vonható le. A lízingdíj kamatrésze költségként elszámolható és a lízingbevevő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is.
3. Operatív lízing
Az operatív lízing – vagy ismertebb nevén tartós bérlet – a fent bemutatott konstrukciókkal ellentétben nem ad lehetőséget arra, hogy az adott szerződés keretén belül, a futamidő végén a lízingelt eszköz a lízingbe vevő tulajdonába kerüljön. Erre utal a „tartós bérlet” kifejezés is.
A lízingtárgyat tehát a lízingbe adó tartja nyilván a könyveiben és a lízingbe adó fél számolja el az amortizációt is. A lízingdíjak kalkulációja a lízingtárgy futamidő végi, reális piaci értéket tükröző maradványértékének figyelembe vételével készül, amely nem lehet nulla.
Lízingbe adónak ebből adódóan nyitott pozíciója (maradványérték kockázata) marad, és ennek a kockázatnak a csökkentése érdekében visszavásárlási megállapodás megkötésére van szüksége vagy a lízingtárgy eladójával vagy egy másik, független céggel, gépjárműlízing esetén például egy autókereskedővel.
Az operatív lízing előnyei a zárt végű és a nyílt végű lízingkonstrukciókkal szemben:
- a fizetett bérleti díjak teljes mértékben elszámolhatók
- a bérleti díjak ÁFA-tartalma az üzleti használat arányában visszaigényelhető
- a bérleti díjak a társasági adóalapot is csökkentik
A gépjármű lízing konstrukciók vonzereje összességében abban rejlik, hogy az autó üzemeltetésével kapcsolatos összes szolgáltatás és költség megjelenik a bérleti díj számlákban – nem szükséges különféle adó / biztosítás / értékcsökkenés / javítás / abroncs / bérautó számlákkal bajlódnia.
Kapcsolódó cikkek:
Miért válasszuk az operatív lízinget?
