Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Emmanuel Macron francia államfő hétfőn jelezte, hogy támogatna újabb uniós szankciókat Oroszországgal szemben – beleértve az energiaembargót is – a Kijev melletti Bucsában elkövetett vérengzés miatt.
„Ami Bucsában történt az újabb szankciókat és nagyon egyértelmű intézkedéseket követel” – mondta a francia elnök a France Inter francia közrádióban. „Össze fogjuk hangolni a fellépést európai partnereinkkel, elsősorban Németországgal” – tette hozzá Emmanuel Macron, egyéni szankciókat, valamint az orosz szént és kőolajat érintő intézkedéseket említve.
https://www.instagram.com/p/Cb6o2MMo3LA/
Emmanuel Macron megerősítette azt, amit vasárnapi Twitter-üzenetében írt, miszerint „nagyon megdöbbentették az elfogadhatatlan képek”, amelyek Bucsából érkeztek, s amelyeket „a leghatározottabban el kell ítélni”.
„A háborús bűncselekményeknek nagyon egyértelmű jelei vannak, és több-többé kevésbé egyértelmű, hogy az orosz hadsereg járt ebben a kisvárosban, ahol civileket mészároltak le” – mondta Emmanuel Macron. „A nemzetközi igazságszolgáltatásnak kell lépnie. Felelniük kell azoknak, akik ezeket a bűntetteket elkövették, mert nem lehetséges béke igazságszolgáltatás nélkül” – hívta fel a figyelmet.
Olaf Scholz német kancellár is elítélte és az orosz hadsereg háborús bűncselekményének minősítette a vérengzést. Annalena Baerbock külügyminiszter közölte, hogy az eset miatt várhatóan megszigorítják az Oroszország elleni európai uniós szankciókat.
Az ukrán hatóságok vasárnap Kijev környékén készült fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken számos, utcán fekvő, civil ruhás ember holtteste látható. Hivatalos közlések szerint Bucsában tömegsírra is bukkantak, legkevesebb 330 férfi holttestet találtak.
Volodomir Zelenszkij egyik, vasárnap esti videóüzenetében felszólította Angela Merkel volt német kancellárt és Nicolas Sarkozy volt francia államfőt, hogy látogassanak el Bucsára, ahol – szavai szerint – képet alkothatnak az Oroszországgal kapcsolatban az elmúlt 14 évben követett politikájuk kudarcáról.
Az ukrán elnök kijelentései részben arra vonatkoznak, hogy a 2008-as NATO-csúcson ugyan ígéretet tettek arra, hogy Ukrajna a védelmi szövetség tagja lehet, de nem indították el az úgynevezett csatlakozási akciótervet (MAP), méghozzá főleg a Moszkva tiltakozására hivatkozó német és francia kormány ellenállása miatt.
Németország egészen Angela Merkel visszavonulásáig szoros üzleti kapcsolatokat ápolt Oroszországgal, ennek egyik legfőbb bizonyítéka, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték több európai állam és az Egyesült Államok – mint kiderült, nem alaptalan – aggodalmai ellenére elkészült és a projektet csak az új német vezetés állította le az engedélyeztetési eljárás felfüggesztésével 2021 novemberében, majd teljes visszavonásával 2022 február 22-én.
Forrás: MTI / Instagram / ZDF / Kitekintő
